Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)

1819-02-23 / 15. szám

1­1­4 vw*%% tsín­erjf, és hogy «z Elölülő ennek j­ovallását, azon beszédje.'» en, mellyel a* ■^Congressus’ üléseit kinyitotta, emn­eliez­­te, ezt néki sokak oly rész nevei vették, hogy a’Nemzeti Újság, mint officiális levél, jónak találja az Elölülőt ekképpen menteni: — „Európának k e je­d­­elmei, úgymond, neutralitást láttatnak tartani a Spanyolország ’s az ő elpártolt tarto­mányai között folyó hadakozásban, ’s ezen példaadást Északi Amerikaié követ­ni tartozik még magoknak az említett pa­trióta tartományoknak javakra nézve is. Mert, ha Északi Amerika tsak azt tsele­­kedné is, hogy azoknak politikai függet­lenségét nyilvánvaló módon megesmer­­je , innét a’ következhetne, hogy az Eu­rópai tengeri Hatalmasságok is kilépné­nek a’ nem részesülő nézők közzűl, a’ melly történetnek nagyon káros követke­zései lehetnének ezen ifjú Respublikákra nézve. Egyébiránt mostan is minden­­féle segítséget találnak ezek az Északi- Amerikai Egygyesü­lt Státusok* földjén , kivévén azt, hogy munisciót és fegyve­res sereget nem kapnak az Országlószék’ nyilvánságos enged­élm­­év­el; az Északi Ame­rikai patrióták’ jó kívánása is mind az ő részeken van, hanem az előszámláltak­­nál tovább menni annyi lenne, mint ezen Respublikáknak is magunknak is ártani. B­­­a­ni, egyebek közt búzát is ho­zott Chiliből , a­­melly nagyon szép fe­jér lisztet ad, és igen eresztős; kiosz­tották némelly Északi Amerikai mezei gazdáknak, hogy tegyenek próbát vélle. Spanyol Amerika. A’ Ney-Yorki Ujságlevelek beszéllik, hogy egy Montevideói lakos, a’ ki Észa­ki Amerikából ment oda lakni, azt a’ kü­lönös újságot írja , hogy a’ Buenos-Ayre­­si Országrószék Chilivel arra határozták magokat, hogy Európába Követséget küld­jenek, hogy az ő koronájokat ajánlja oda valamelly Európai főnek, tsak Spa­nyolnak ne’, és hogy ez az ő Követsé­gek legelőbb is Frentziaországhoz járu ezen ajánlással. (Ezt a’ tudósítást a’ kehr. I6-dikén kijött Párisi újságok is mind kihirdették a’ Yorki Újságból). — Az Északi Amerikai levelekben már nem egyszer emlik­etett, hogy Puyredon, a B­­uenos-Ayresi Fő­igazgató, némeily Bue­nos -Ayresból éppen ezen Buyredon által számkivettetet­t, és maguknak menedéket Északi Amerikában keresett Patriótáktól azzal vádoltak­k, hogy nem igaz Respub­­likánus, ’s a’ Patriótákat, ide hátrább még egy fő alá fogja vezérleni. — A’ Chiliben most elhatalmasodott részről kü­­lömben is tudva van , hogy nem tiszta Respublikát, hanem Aristocraticus gon­dolkozást ilyen Ó­ Higgins maga is, a’ mostani Direktor, ’s vélle tart Gén. San Martin is, a­­kinek Chili a­ maga gyözedelmeit köszöni. O­­ Hig­gins annyit nyilván tudtára adott az oda küldetett Északi Amerikai Biztosnak, Bromnak, hogy ő teljességgel nem találja jónak azt még most, hogy Chili­ben Congressus gyűljön öszsze, mert az éppen oly szerencsétlenné fogja Chilit tenni, mint a’ milyen szerentsétlenekké a’ hasonló Congressusok Meksikót és V­eneezuelát tették. Elébb, így be­­széllett a­ Higgins Bromnak, meg kell az Ország’ függetlenségének valamelly okos és hatalmas ember által fundáltat­­ni,­’s tsak azután gondolkozhatik afe­lől, hogy Congressust gyűjtsön ’s vala­­melly bizonyos Országlószéfet adjon ma­gának, így tettek az Északi Amerikai Egygyesült Státusok. Spanyol Ország. A’ Pari­s­i újságlevelekben egy Mad­ridi tudósítás jött­ ki Januárius’ 19-diké­­ről, a’melly ezeket beszélli: —“ „E* hónap’ (Jan.) 2-dikán estve ké­sőn be­megy egy Svadron • Kommandáns Valencia városában az ott lévő Katona- Kom­ányozóhoz Generális Eliohoz, ’fid megnevez néki bizonyos jádzó-házat.

Next