Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)
1819-02-23 / 15. szám
GRÓF FESTETICS GYÖRGYHÖZ. Nagy ember, sit nekünk kedvelő Istenek Gyámolál ’s ragyogó fényül engedtenek; Zrínyieknek társa gazdag örökökben,r 1 De társa még inkább magas erkölcsökben; Te, kit a’ Jók jónak ’s nemesnek ismernek, László’ atyja, ’s ipa eggy Hohenzollernek! Melly ész, melly józanság vive arra téged, Hogy jótételekben leld gyönyörűséged?. ’ ’S midőn pillangásért epedeznek mások, Téged nem szédítnek semmi csillámlások. Büszke, de nem kevély, a’ csörgést megveted, ’S nyugalmas nagyságban foly el szép életed. Mint sok hős polgára a’ régi Rómának, Természetnek híve, híve hazájának, Honn ülsz, szántasz és vetsz, kazlakat állítasz, Ugart törsz, árkot nyitsz, mocsárt ’s tót szárítasz. Nemesíted almád ’s sajtolod szőlődet, Ménes, gulyák, nyájak fedik el meződet, ’S azért örülsz a’ nagy birtok’ nagy hasznának, Hogy a’ sokból sokat adhass a’ hazának. Földmívest neveltek legelőbb gondjaid És ifjú katonát, most már oltáraid Gyújtják tömjéneket a’ lant’ és az ének’ ’S a’ Virág’ és a’ Kis’ nyelve’ Istenének. Olympiánk nyílt meg ; im fut a’ délczeg nép, ’S három pártás költőnk; ’s velek eggy ifjú Szép, Székedhez jutottak, ’s elveszik béredet. — Tapsol a’ sokaság, ’s harsogja nevedet. Javaítatni kedves , de bérre szolga vágy. A’ Szabad megteszi a’ mit szent tiszte hágy, ’S bár nincs, ’s soha nem lesz tanúja tettének, Áldozatokat hoz szeretett ügyének. Neked, dicső férfi, maga k tett a’ bér; Érted te, az üres lárma ’s fi’ hír mit ér, ’S bírván megnyugtató javalltat keblednek, Bátor léptekkel lépsz útján érdemednek. Tamás, a’ Nádasdi háznak fényes ága, Védistenink közzé ez érzéssel hága ; Így Bakacs, így Pázmány, Nagyjai Rómának, így Bethlen, Fejedelme a’ rokon hazának; Kik dicsőségekből néznek volt honjokra, ’S áldást eresztenek arra ’s új társokra *). — Menj, nagy férfi! ’s példád tanítson bennünket, Magunknál még inkább szeretni ügyünket. Széphalom, Január. 3-dikán, 1819. Kazinczy Ferencz. *) Mit tevének két Cardinálisaink a’ Nemzet’ előmeneteléért a’ tudományokban, közönségesebben tudatik mint az, hogy Nádasdi Tamás Palatínus Sárvárt eggy akkor nevezetes Iskolát ’s typographica 111*5 lőtt, és hogy az Enyedi (akkor Fejérvári) Collégium Bethlen Gábornak köszöni lételét.