Magyar Kurir, 1819. július-december (33. évfolyam, 1-53. szám)
1819-09-21 / 24. szám
a jó következések által, hogy melly költsék voltak a’ Manchesteri Magistratus által elővétetett eszközök. Akármint gyalázzák az Opponensek ezen eszközöket mi, mindazonáltal ezeket ditsérni soha meg nem szűnünk. Az indulatosság’ szava tsendesedik ; az okosság’ szava pedig erőssödik ’s hangosodik, és mi azt kérdjük minden józan gondolkodású embertől , hogy: Valyon azon öszszegyülekezéseknek, mellyekkel rebelliora van a’ czélzás, megszűnése, nem szerentsene a’ mi Országunkra nézve? ,és hogy mi ezen szerentsét nem a’ Manchesteri népgyülés’ elszellesztetésének köszönhetjük ? Ezen maxima ugyan lehetne veszedelmes ; de a’ czélzás és kimenetel megmutatták, hogy végrehajtatásának módjai jók voltak, osztán azt se’ tagadhatjuk, hogy az ilyen maxi diákra valamint a’ közönséges úgy a’magános életben sokszor szükség van. Minden emberi dolgokban kell emberi gyengeségeknek és fogyatkozásoknak találtatni. A’ Puritanus Szinmútatásnak, melly azért, hogy boszszantson és ingereljen , mindent megtámad, a’ mit a’ törvények tsak mi gyengemegsértelésének lehet tartani, könnyű a’ játéka. Hanem a’ Religio és a’Philosophia másképpen ítélnek a’ tselekedetekről. Megtévedések történhetnek , hanem a’ tévedésből bűnt tsinálni, ’s arról luzzasztó módon deklamálni, tsak romlott szívhez, vagy gyáva főhöz illik. A’ tengeri Hatalmasságok között fenn forgó bizontalankodások , laponként közelítenek a’ kifejlődéshez. Azok a’ tizenkét hadi hajók, mellyek felöl irták vala egy alkalmatossággal, hogy a’ Plymouthi kikötőhelyben, a’ tengerre való kievezéshez készülnek, már egészszen készen állanak, ’s tsak azt várják, hogy a’ Madridban lévő Anglus Követtől S ir W e 11 eset tő 1, az utolsó tudósítások megérkezzenek. Bizonyos czélzásáról ezen hajós seregnek még semmit nem lehet tudni, annál többek a’ felőllé való vélekedések. Azt gondoljak Krváry a dolgot, a’ kik úgy vélekednek, hogy Anglia — minthogy az Északi Amerikai Országrószék kinyilatkoztatta, hogy akár megerőssittse a’ Spanyol Király a’ Floridáknak általengedését, akár ne’, ő ezeket többé a’maga kezei közzűl ki nem botsátja — Cuba szigetét minden esetre a’ maga oltalma alá akarja venni. — Egyebek közt azonban, nagyon magokra vonták továbbá ugyan ezen tárgyra nézve ; a’ közönség’ figyelmét azok, a’ kik úgy ítélnek, hogy Anglia , Spanyol Ország és Portugallia közönséges megegygyezéssel a’ Déli Amerikai elpártol! Spanyol tartományoknak meghódoltatását munka, ha fogják venni, ’s Anglia ezen számos hadi hajókkal fogja őket segíteni, mellyeknek védelme alatt a Kadiksból elevezendő számos Spanyol fegyveres sereg a’ Portugallusokkal Montevideónál egygyesülni, ’s onnét munkáját előbb Buenos * Ayres , ’s azután a’ többek ellen, folytatni fogja. — Az idő fogja megmutatni, hogy melyik vélekedés járt a’ valósághoz legközelebb. * ** .* A’ Londoni újabb tudósításokban nincsen semmi újabb történetekről való emlékezet. Tsak a’ már tudvalévőkről hozaltatnak fel némelly még meg nem említett környűlállások. — A’ Westmünsterber Sept. 2-dikán tartatott népgyülés legfeljebb 56 ezer emberekből állott.— Az ismeretes W oseey ’s a’ Hunt Prokurátora Pearson, fáradhatatlanul folytatják Manchesterben azoknak az embereknek felkeresését és segítését, kik az Aug- 16-diján tartatott népgyüléskor megsebesittettek. Lajstromot készítettek a’ neveikből. Hunt rettenetes leírást adottki ezen emberfek’megsebesittetésének mód os 1o .