Magyar Kurir, 1819. július-december (33. évfolyam, 1-53. szám)
1819-11-26 / 43. szám
var ci Floridákról szólló kötést nem ratifikálja, a' Követ Ur azonnal pas- Sust kérjen ’s utazzék haza felé.“ Ugyan az Anglus levelekben ekképpen írt egy magános tudósító Washingtonból September 26-ban : „A* Spanyol Generális Cagigal osztálya, a’ melly valami nóoo emberekből áll, Havannához szerentsésen megérkezett. Már illónak segítségére - e’, vagy pedig Floridának megoltalmazására rendeltetett ezen sereg? Az elsőre nagyon gyengének látszik lenni , a’ másodikra pedig még gyengébbnek. Mi (Amerrikaiak) azonközben, egyfelől Anglia és Spanyolország, másfelől pedig a’ Déli Amerikai Státusok’ között nagyon zsiklandós állapotban találjuk lenni magunkat, úgyhogy nem gondolhatjuk, hogy magunkat ezen állapotból külömben , hanem csak hadakozás által kivághassuk, tudniillik Spanyolország , vagy talán Anglia ellen való hadakozás által is, melly utolsó a’ Spanyol Királynak, mint nagyon gyanítható, megígérte, hogy azon esetben, ha az a’ lépés, mellyre Anglia Spanyolországot vette, hadakozást fogna maga után vonni, az ezt, segíteni fogná. Ezen esetet feltévén a’ mi Országlószékünk már minden készületeket megtétetett, hogy ügyének gyözedelmet szerezhessen. Azon készületeken kívül, mellyek a’mi belső tavainknál, a’mi Canada felé eső határszéleinken, ’s minden Uj-Orléans partjainkon megtétettek, már mint haljuk, azeránt is kiadattak a’ rendelések, hogy nemzeti katonáink oly készen tartsák magokat hogy az első jeladásra kiállhassanak. Hanem, minthogy a’ mi Elölülőnk egyátaljában semmi valódi megtámadtatástol nem féltheti a’ mi Önn’ magunk vidékeit, erre nézve nagy hadi készületeinkkel sem czélozhat egyébbre, hanem tsak arra, hogy a két Floridákat jól megrakhassa fegyveres, néppel arra az esetre, hogy nelalám Madridból megtagadó választ talál venni. Erősitik, hogy ezen seregeinknek vezérlése, ugyancsak azon Jakson nevű nevezetes Generálisunkra volna ismét bizattatva, ki az Anglusok ellen viselt utolsó hadakozás’ vége felé XIs-Orléánnál oly nagyon megkülömböztette volt magát, ’s ki a’ Seminoles Indusok ellen való legutóbbi hadakozás’ alkalmatosságával Napnyúgoti Floridát elfoglalta, mellyért a’ Congressus előtt menteni kellett magát, de a’ mellet azonközben Florida még ma is a’ mi kezünkben van,ki Spanyol America. A’ Margarita szigetéről nem régen a’ Déli száraz Amerikai partokra általevezett Insurgens Expeditzió , melly eleintén a’ Coraccasi partokon oly fényes lépesekkel kezdett vala előre haladni , a* Morning Chronicle szerént oly akadályokra talált Cumánának ostromlásában , a’ milyeneket nem gyanított volna. Az ezen Expeditziohoz tartozó sergek Aug. 3-dikán szállottak ki Cumánátol kétmértföldnyire,’s azonnal az ellenség’ fekvésének megkémlelését vették munkába. Cumana városát egy hozzá közel találtató halmon fekvő Sant- Antonia nevű kastély oltalmazza, melly jól meg van erősitetve, ezen kívül is valamelly Alcenek nemével (Opun-tiával) van a’ halom benőve, mellynek tövisei igen jó oltalmazó eszközök (pallisadák) az ellenség ellen. Maga Cumana valami 20,000 emberekből áll. Minekelőtte őtet magát meg lehetett volna támadni , előbb a’ kastélyt kellett volna elfoglalni. E’ próbát 250 önként vállalkozott Anglusok tették meg, de rész szerentsével, mert valami 56 embereknek, részint holtaknak részint