Magyar Kurir, 1819. július-december (33. évfolyam, 1-53. szám)

1819-11-26 / 43. szám

var ci Floridákról szólló kötést nem ratifikálja, a' Követ Ur azonnal pas- Sust kérjen ’s utazzék haza felé.“ Ugyan az Anglus levelekben ekkép­­pen írt egy magános tudósító W­a­s­­hingtonból September­ 26-ban : „A* Spanyol Generális Cagigal osztálya, a’ melly valami nóoo emberekből áll, Havannához szerentsésen megérkezett. Már ill­ón­ak segítségére - e’, vagy pe­dig Floridának megoltalmazására rendeltetett ezen sereg? Az elsőre na­­gyon gyengének látszik lenni , a’ má­sodikra pedig még gyengébbnek. Mi (Amerrikaiak) azonközben, egyfelől An­glia és Spanyolország, másfelől pedig a’ Dél­i Amerikai Státusok’ között nagyon zsik­­­­landós állapotban találjuk lenni magun­kat, úgy­hogy nem gondolhatjuk, hogy magunkat ezen állapotból külömben , hanem csak hadakozás által kivághassuk, tudniillik Spanyolország , vagy talán Anglia ellen való hadakozás által is, melly utolsó a’ Spanyol Királynak, mint na­gyon gyanítható, megígérte, hogy azon esetben, ha az a’ lépés, mellyre Anglia Spanyolországot vette, hadakozást fog­na maga után vonni, az ezt, segíteni fogná. Ezen esetet feltévén a’ mi Or­­száglószékünk már minden készületeket megtétetett, hogy ügyének gyözedelmet szerezhessen. Azon készületeken kívül, mellyek a’mi belső tavainknál, a’mi Ca­nada felé eső határszéleinken, ’s min­den Uj-Orléans partjainkon megtétettek, már mint haljuk, azeránt is kiadattak a’ rendelések, hogy nemzeti katonáink oly készen tartsák magokat hogy az el­ső jeladásra kiállhassanak. Hanem, mint­hogy a’ mi Elölülőnk egyátaljában sem­mi valódi megtámadtatástol nem félthe­ti a’ mi Önn’ magunk vidékeit, erre néz­­ve nagy hadi készületeinkkel sem czéloz­­hat egyébbre, hanem tsak arra, hogy a­ két Floridákat jól megrakhassa fegy­veres, néppel arra az esetre, hogy ne­la­­lám Madridból megtagadó választ talál venni. Erősitik, hogy ezen seregeink­nek vezérlése, ugyancsak azon Jakson nevű nevezetes Generálisunkra volna is­mét bizattatva, ki az Anglusok ellen vi­selt utolsó hadakozás’ vége felé XIs-Or­­léánnál oly nagyon megkülömböztette volt magát, ’s ki a’ Seminoles Indusok ellen való legutóbbi hadakozás’ alkalma­tosságával Napnyúgoti Floridát elfoglalta, mellyért a’ Congressus előtt menteni kellett magát, de a’ mellet azonközben Florida még ma is a’ mi kezünkben van,ki Spanyol America. A’ Margarita szigetéről nem ré­gen a’ Déli száraz Amerikai partokra ál­­talevezett Insurgens Expeditzió , melly eleintén a’ Coraccasi partokon oly fényes lépesekkel kezdett vala előre haladni , a* Morning­­ Chronicle szerént oly akadályokra talált C­u­m­á­n­á­­nak­ ostromlásában , a’ milyeneket nem gyanított volna. Az ezen Expeditziohoz tartozó sergek Aug. 3-dikán szállottak­ ki Cumánátol kétmértföldnyire,’s azonnal az ellenség’ fekvésének megkémlelését vet­ték munkába. Cumana városát egy hozzá közel találtató halmon fekvő Sant- Antonia nevű kastély oltalmazza, melly jól meg van erősitetve, ezen kívül is valamelly Alcenek nemével (Opun-­­­tiával) van a’ halom benőve, mellynek tövisei igen jó oltalmazó eszközök (pal­­lisadák) az ellenség ellen. Maga Cu­mana valami 20,000 emberekből áll. Minekelőtte őtet magát meg lehetett volna támadni , előbb a’ kastélyt kel­lett volna elfoglalni. E’ próbát 250 ön­ként vállalkozott Anglusok tették­ meg, de rész szerentsével, mert valami 56 embereknek, részint holtaknak részint

Next