Magyar Kurir, 1820. január-június (34. évfolyam, 1-52. szám)
1820-01-14 / 4. szám
2.6 ancadlatját? mellyel ellene felhoznak a Vlárizius’ 25 - dikén irta alá? Igaz az, hogy azon vélekedés , hogy a* Napoleon* viszszatérésével Savaly is azonnal viszsza lép~eiT~volna a* Polisza0Min is térséggé oly erős volt,*hogy az Austriaisés Ánglus Követel/Márlz. 26-dikán ,már tőlle kértek passust, de ő azt felelte nékiék, hogy passust Dandrétől, a’ Király’ Politziai Ministerétől kérjenek, a’ kihez küldettetve voltak.1 — ,,De végezetre; ugyan-hogyan lehetne a’Generalis Urat kárhoztatni azon Írásért'a* mellyért tulajdonképpen, ha bűnt foglalna magában^ az Arnault nyakának kellene törni^ néki pedig semmi bajajszabadon jár?/ Sőt, a’ mi több, hogyan lehetne a’Generális Urat kárhoztatni azért^ hogy a’ fő Inspektorságot felválolta', holott ő,csak az akkori Hadiministernek , Darousnak, parancsolatját telyesítette / "a ki még most is méltónak tartatik ’s valósággal méltó is, hogy Marschal, Pair, és Herczeg legyen?“ Szavait Try felkiáltáson végezte Dupin: —“ Legyen vége már egyszer, ezen halálos izélet - tételeknek/ ezen elmúltakra való viszszatérésnek ! Legyen egygyességi és elfelejtkezés!“ — Íz&jj! Mihelyest az itélőszék Referense kimondotta, hogy nem bűnös Savary'; őtet az Elölüled azon szempillaulatban szabadon bocsáttatta/ Az itélőszék megyéberánt is, elég nagy becsülettel viseltetett ezen Generálishoz. Ő kissebb Generálisi formaruhában ,és a’ Becsület - Légió* csillagczimerével jelentmeg/ Bemenvénés köszöntését meglővén, az itélőszék* tagjai is felállottak ; *s köszöntését viszsza adták/ Azon nyilatkoztatásokra, mellyeket Gróf Decazes és Báró Pasquier Ministerek lJécT24* dilién-Követek kamarájában tettek, a’ Royalista és Liberális irók külömbkülömbféle módon nyilatkoztatták ki magokat,’ mint kiki gondolkozik. A* legroyálistább Journal-des-debats így elmélkedik Gróf Dicazesnek a* mondott napon tartott keti beszédjeiről: — „Hát ketten vagynak (így szól! az ő első beszédjéről) a* lük magokat Decazeseknek nevezik? Ha ketten vagynak^ egymásnak nagy ellenségeiknek kell lenniek. Az egygyiklfejért mond, a* másik feketétAz egygyik'.mindent meg akar tartani; a* mi meg van ; a* másik meg akarja--változtatni—egy “részét annak, a* mi meg van/ Az jegygyikvnyájoskodik a’ Liberálisoknak"; a* másiké villámlásokat szór reájok/ Ezen dolog azonközben nem nagyon rósz;» ha két Decazes van^* egy^kt-et meg-het 1 tartani, a’ másikat el kell bocsátani.^ Jól van, de mit kell cselekedni, ha csak egy van?“..... A’ Minister’ második be’szédjéreUgy kiált fel ugyan ezen Újságnak írója : —■. ..A’ mit mit mies az Úralop (a'Ministerek *s ezen •kamara5 tagjai) oltalmazni akarunk^ s megoltalmazni;tudni is fogunk; ez~a* Trónus , ez a’ Királyi Dynastia, ^s^a’ mi ő T’ajla mint talpkövenfekvő szabadságainje“ — itt^ár a tisztán ki van mondva,»1 dolog! ezt az igaz, ezt, a* valóságos Royalismus ! Ifjú Uramért nem szóltunk nindenkor ekképpen ? Becses lévén ez a* Király előtt ! bizonnyal becses lenne a nemzet előtt is! És jól*jegyezzük meg*, hogy a* Jó Decazes nem mond;a: Szabadságunk^ hanem Szabadságaink. Az első kifejezés^ abstrecTa idea ez a* másodiki'valami Valódibbságokat jelent, tudniillik: a* Rendnek (hTTsendességnek kezességeit/ Melly jó szívvel adnánk mi békesség’ csókjait a’ Ministernek; ha ezen vigasztaló szavak,az ő szivéből jöttek volna/ *s ha ő holnap »Szabadságainkat el nem hagyná/ *s a’szabadságra viszsza nem térne/“