Magyar Kurir, 1822. január-június (36. évfolyam, 1-52. szám)
1822-04-30 / 35. szám
XXXV. MAGYAR KURÍR Bécsből, Kedden, Aprilis’ Bodihán, 1822. Német Ország. A’ Bádeni Kamarák mostanában ritkán tartanak közönséges tanácskozásokat, mert a’ Tagok nagy részint az Osztályokban dolgoznak , s a’ Budget sok időt és figyelmet kíván. A’ tanítás szabadsága’ viszszaállitását illető javallás keresztül ment az első Kamarán ’s Profeszszor Zacharia korlátok közzé szorítást ajánlott. A’ második Kamarában Deputatus Winter Ur (Carlsruhéból) hoszszas beszédet tartott, mellyben azt igyekezett megmutatni, hogy elégséges leszen a’ tanácskozásoknak csupán kimeneteleit adni ki nyomtatásban. Franczia Ország. A’ Deputatusok Kamarája legközelebbi üléseinek egyikében a’ bal oldal tagjai szemekre veték a’ Minisztereknek: „hogy a’ legocsmányabb időszaki - és folyóirások az Igazgató - Szék’ költségén nyomtattatnak/. Erre Vikele Ur így felelt: Az Igazgató-Szék egy Journalban sem veszett legkissebb részt is, s csak azon Czikkelyekről felel, mellyek a’ Moniteurnek hivatalos részében jelennek meg. Levévén kezét az íróknak ’s közönségnek hasznáért a’ Censuráról, méltán megvárhatja hogy semmiféle hirdetmények miatt a’ felelet terhe ne nyomja ’s így az Igazgató-Széknek egy Journalhoz sincs semmi köze. Kívánjuk, hogy a’ Franczia Journáloknak külföldi Olvasójik is figyelemre vegyék ezen nyilatkoztaidat, hogy így magokat némelly hamis előreláthatások’ hibájitól óvhassák, így p. o. a’ f. h. elején sokkal több fontosságot tulajdonítottak némellyek a’ Journal des Debats Czikkelyeinek, mint valóban érdemlik, mivel azt hitették el magokkal, hogy azok az Igazgató-Szék néminémű ellátásainak tolmácsai. — A’ Censura’ eltörlése oka minden Franczia Journal a’ maga szabad útján megy, míg majd a’ nyomtató szabadságot illető új törvényeknek teljes általhágásával, a’ Törvényszékek kézibe kerül. Mind addig tehát az Igazgató - Szék az ellene szólló nyilatkoztatásokat sem akadályoztat, hatja. De azért hogy a’Journal de Debats egészen a Királyság mellett van, nem következik, hogy a’ Minisztereknek, politikai systemájokkal egybefüggésben legyen, ’s az helyes okoknál fogva igen is kétséges. A’Deputatusok Kamarájának f. h. 3d. ülésében Bos c a de Reals Ur, a’ tengeri Minisztérium Budgetje felett való vitatások alkalmával, egy tekintetet vetvén a külömbféle Franczia Coloniákra, Sz. Domingo szigetének mostani állapotjáról is emlékezett. ,,Sz. Domingo“, úgy mond, „az időben, midőn neki egy más Egyesület (az Assemblée Constituante Május i5d. 1798) a szabadságnak szánakozásra méltó ajándékát adta , mellyet nem hordozhatott, 600,000 Négerektől miveltetett, ’s most alig van 156,000 embere. A’ belső háborúk, gondatlanság és nyomorúság elnyelték a többit, a’ városok kihaltak, a’ föld puszta. A’ hajdan Manufaktúrákkal rakott szép terek, régótta csupa omladékok