Magyar Kurir, 1822. január-június (36. évfolyam, 1-52. szám)

1822-03-26 / 25. szám

mm 195 Sardi­n­iai Királyság. A’ Génuai Postakurirt, a’ ki Toskána felé folytatta útját, Lukkától 7 mértföld távolságra, négy, aszszony ruhás ’s ál­or­­czás útonállók. Febr. 24dikén éjjel meg­támadták, a’ Postakocsist megölték, a’ Ku­rírt kiprédálták, ’s minden pénzes páká­tokat feltörtek. Franczia Ország. A’ Pruszsziai úgynevezett Status-Uj­­ság illy magános levelezési tudósítást adott­ ki a Párizsban folyó dolgokról, Már­­tzius iedik napjáról: —“ ,,Azt mutatná , hogy kevéssé esméri közönségesen a’ Képviselői Constitútziónak természetét, különösen pedig a Franczia Követek’ kamaráját, a’ ki úgy ítélne, hogy ezen Nemzeti Követek azért sereglenek­­öszsze, hogy egymást tiszta indulatból szár­mazó verekedések által megvilágosittsák , és így osztán minden kérdésre, melly ve­­rekedéseiknek tárgyává tétetik, egész meg­győződéssel voksolhassanak. Mihelyest va­­lamelly Statusban olly Képviselői Kamara áll­ fenn, melly a’ törvényekről, az az, a’ Ministerek által szükségeseknek lenni gondoltatott eszközökről ítéletet teszen, ma­gát ezen Kamara két részekre vágja, a mellyek közzül egyik az Országlószék ál­tal ja­lálhatott eszközöknek fogja pártját’s azokat segélli előre, a’ másik pedig azon iparkodik, hogy ezen eszközöknek vég­rehajtását meggátolhassa. A­ régi Consti­­tútziós Monarkhiákban, a’ milyen Anglia, rendszerint mind két résznek indító okaik tiszták szoktak lenni, ámbár meg kell azt vallani , hogy a’ részeknek fejeik s főbb Orátoraik köztt itt is gyakran úgy látszik a’ dolog, hogy nem egészen tiszta czélzá­­sok csusznak­ be, ’s az Ellenző rész­ fejei­nél némelykor, legalább azt lehet észre venni, hogy szeretnék azon Ministerek helyeit elfoglalni, a’ kiknek javallásaik ellen dolgoznak. Mindkét résznek egyen­ként vezetett tagjai, nem mindenkor csak azért fogják pártjukat a’ rész’ fejeinek , hogy azoknak vélekedését tartanák jobb­nak, hanem azért, hogy ezen szoros ösz’­szecsatolódás , avagy együtt - tartás által formálják azt a’ hatalmat­, a’ melly által a’ Ministerek megtartathatnak, vagy meg­­buktattathatnak. Még mikor gondoltjában helybehagyja is az Oppositzió a’ Ministe­rek’ javallását, akkor is gyakran ellene voksol, csakhogy azoknak állapotokat ter­­hesithesse, ’s hogy őket attól a’ gondolat­tól megőrizhesse, hogy azon nagy befo­lyás által, mellyel a’ Parlamentumban bír­nak, még idővel a’ Constitútziós sorompó­kat kidönthetnék. A’ Parlamentumban tar­tódó beszédeknek gyakran nincsen is egyéb czélja, hanem csak az, hogy az a’ Minis­­terek’részére megnyerettessék, vagy pe­dig attól elidegenittessék. Hasonlóképpen történik a’ dolog Franczia Országban, azt az egy környülállást kivévén, a’ mi ezen hét Országok’ külömböző állapotjából ve­szi származását. Nemzetségek sorainak kell elenyészni addig (ha feltehetnek is, hogy a’ Franczia Constitútzió a’ próbát illy sokáig kiállja, ’s hogy a’ nép ezen hoszós idő alatt a’tiszta Monarchiát jelszó­val viszsza nem kívánja), míg a’ Franczia Követek a nemzeti képviselet’ valóságos minéműségét jól megtanulván, helyhezte­­’tések által az illy Országlással öszszekötte­­tet fogyatkozásokat ártatlanabbakká tenni megtanulják. Mikor e’meg leszen,, ekkor fog a Franczia Kamara az Angliai Parla­­mentum párja lenni. Hanem valameddig nekünk egy olly Pak­kamaránk leszen , a­­melyben illy sok demagógusi elementu­­mok fognak találtatni­, valameddig az Or­­­szágrószéknek elégséges hatalma nem les­ z * V •»

Next