Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)

1822-11-22 / 42. szám

M­­VM 32- sek és az Emigránsok szülei ’s rokoni el­len. Igaz, hogy anarchiai szabad­ságot fundált vele, de a’melly csak még is jobb, mint a’ rabszolgaság’ fé­lénk nyugodalma. Szóllván még az Orator a’ tartományok’ állapotjáról, mel­­lyek rendkivülvaló törvényeket kívánnak, beszédét következendő szavakon végzé: ,,,011. tűzhegyen állunk, mellynek kiron­­tása bennünket minden szempillantásban a’ haza’ omladékai alá temethet; ha sze­rencsétlenségünkre ’s minden iparkodá- sunk ellen is, véres és iszonyú crisis üt­né­ ki magát, én hazámat siratván azt mondanám, a’ mit hasonló környűlállások közt egy franczia Deputátus mondott: „Haljunk­ meg mindnyájan, csakhogy utol­jára még is a’ szabadság’ ügye legyen győzedelmes!“ — Zajgó javaslatok tölték­el a’ galleriákat. Név szerint való vokso­lás rendeltetett, ’s a’ czikkely 53 voks el­len 85-tel elfogadtatott. Az Opt. 220. ülés azon czikkelynek vitatásán kezdődött, mellynél fogva az Igazgatószék az engedetlen városi tisztsé­geket függeszthesse­­ fel, ’s helyekbe olly személyeket tehessen, kik bizodalmat ér­demelnek ’s efféle hivatalokat már ezelőtt is viseltek. —• Deputátus Ruiz de la­­Vega szélesen kiterjeszkedett a’ kissebb városi tanácsok rosz gondolkozására , kik­nek választása nem a’ Nép’ szabad akarat­ja’, hanem inkább az alattomos lázzadá­­sok’ munkája. — Gonzales Alonzo ellenben azt vitatta, hogy Spanyol Ország nyomorúságait nem a’ városi tisztségek­nek, hanem a’ vallásos és politicai tette­tett szentség öszveesküvésének lehet tu­lajdonítani. Exaltadoknak , Anarquicok­­nak csúfolgatnak bennünket ; ’s én meg­vallom , hogy ha Despotismus és Anar­chia közt kell csakugyan választani, az Anarchiának adom az elsőséget. ~ Nun’ néz Falcon egy öreg tengeri­ tiszt, he­vesen támadta­ meg ezen czikkelyt, ’s mi­dőn ellene voksolna , a’ gallerián dühös sziszegés kerekedett. Erre az öreg felál­lott ’s így szóllott : ,,TVl­ég egyszer mon­dom, nem­ hogy ismerjék minden jelen­lévők gondolkozásomat/4 A’ gallerián csen­desség lett, ’s a’czikkely 51 voks ellen 7 kczel fogadtatott­­ el. Oct. 23­. azon czikkely vétetett vizs­gálat alá, melly a’ személyes szabadság* felfüggesztéséről szólt. Deputátus Saa­vedra felállott ’s ezen javallatot egész Spanyol Országra kiterjesztetni kívánta. „Némellyek talán azt kívánják“ mond .,hogy ezen rendszabás csupán azon tar­tományokban vétetnék munkába, mellyek tele vannak Insurgensekkel. De mellyik az a’ tartomány, mellyben Insurgensek, öszveesküdtek ’s a’Despotismusnak fizetett Ágensei nem volnának ?c. Arguelles er­­re imígy válaszolt: ,,Korlátjaikban marad­nak e mindenkor a’ Miniszterek, bátor­­ságban vagytok e az iránt, hogy Őket a* környűlállások’ ereje, avvagy valamelly felekezet* dühe soha el nem ragadják? Mi­dőn a’ Constitutzió Cadixban megkészült, akkor a’ Spanyolok közt legkissebb szaka­dás sem uralkodott. Servilis , Liberalis mind szorosan egybeszövetkezett a’ Nem­zet közönséges ellensé­ge ellen. Úgy van e még ma is a’ dolog? Fájdalom, nem. Ellenségink szint’ úgy számot tartanak a’ mi mint a’magok tulajdon seregekre, hogy szabadságunkat felforgathassák. Közibünk akarák vetni a’ viszszavonás’ almáját, ’s czélt értek. Communerókra, Anil­­lerokra, Exalt adókra, Modera­­dokra szakadozván­ fel, erkölcsi erőnket elvesztettük, így lévén a’ dolgok, ha ezen­ ­«vi»

Next