Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)
1822-08-02 / 10. szám
VW kV 70 volt ez a’ Státustanácsosoknak. Ezen felelet után tüstent által kellett volna venni a’ Királynak a Gárdák vezérlését. Illy forma elhatározással talán XVI Lajos is megmenthette volna magát; s Ferdinand meggyőződhetik a felöl, hogy csupán bátor elhatározása nyithat egyedül útat szabadulására. A’ feljebb mondott lépést tartozott volna tenni a’ Király mind magára, mind Gárdáira való tekintetből. ..-Júl. 6d. „reggeli 4 órakor (így szól egyik levelezőnk) Madrit olly borzasztó csendességében volt, mint a milyen olykor a rette,,netes égiháborút szokta megelőzni. A’ „lakosok átkozzák a’ Constitútziót. A Királynak egy szavasemmivé tehette volt,na azt.“ De nem csak Madridban, hanem a’ Tartományokban is sok jelenségeit adták a lakosok, hogy idegenek a’ revolutziotol. Asok elritt, kik Spanyol OrsZági dolgok menetelét figyelmetesen visgálták, s nem volt váratlan a mostani nagy történet... Vallyon oda ütt e ki, a hova Franczia Országban ? Ferdinánd nem mondhathatja el, mint a’szerencsétlen Lajos. Hogy nem szolgálna neki vezércsillagúl a tapasztalás’ világa. A’ Gárda iránt kedvezőleg nyilatkoztatvan ki magát, nem tarthat többé arra számot, hogy a’ revolutzió baráti hozzá vonszódjanak ’s segítsék. Mind két út veszedelmes. Mert könnyen veszedelem érheti , ha ellene szegezi is magát a revolutzió barátinak* de nincs e szintúgy kitéve a veszélynek, ha hozzájok áll? Júl led. imrigy folytatja vizsgálódásait a" Courír: A’ mai tudósítások igen fontosak, ámbár nem lehet elmellőzni, hogy alkalmasint gyanúskútfőkből erednek, így Pon Madriti tudósítások, egészen azon Újságokból vannak véve, mellyeknek írói a revolútzió’ barátja, s természetesen azt a’ szint adják előadásaiknak, mely czéljuknak leginkább megfelel, és soha sem szólnak igazat a Királyról s követőiről. Bizonyos mindazáltal, hogy Spanyol Ország Fővárosa olly dühös csatázások piacza volt, amilyenek a’ Franczia’ revolutzió’ első időszakában, oly sok ízben vérbe feresztették Párizs’ utszáit. A’ Pardóba vonult Királyi Gárdák id. hajnalban három felöl támadták meg a’ várost, mint látszik, abból a’ czélból, hogy erővel útat vágjanak magoknak a palotába, fogoly Királlyokhoz. Ellenek állván azonban a’ Nemzeti Militzia , a’ Pattantyúsok s egy Batalion tiszt, irtóztató csatázás támadt, mellyben, némelyek szerint, két három száz Gárda részszerint elesett, részszerint megsebesedett. ’S ha ezt így nem lehet hinni azon neetséges állítást, hogy csak 0 flilitziai katona maradt volna »’ Csatapiaczon. *) Szinte oly kevéssé hihet*) Bizonyos, hogy sokkal csekélyebb a’ veszteség a’ Constitútziós seregek, mint a’ Gárdák’ részéről ’s azt annak kell tulajdonítani , hogy amazok mellett lévén a’‘ pattantyúsok, kartácsai seprették a Gárdákat. Egy Spanyol Újság így számolja a’ két rész’ veszteségét: A’Gyalog Nemz. ’ Elesett Megsebesedett Gárdából9 28 — Lovas — —1 5 —■ Pattantyúsokból3 6 Gyalogságból 36 63 — Lovasságból9 13 — Tiszti Batalionból7 •1 3 A’ Constitútziós félből öszveséggel 58' 136 A’ Királyi Gárdából 31 1 536 Mind két félből 36 710 A’ Kir. Gárdából elfogtak 600 embert; a’ Constitútiós Lovasságnál, Pattantyúsoknál kidőlt ’s megsebesedet 60 ló.