Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)
1823-02-25 / 16. szám
f/X 122 t**' teszik a* fő városba vezető nagy országutat. Generális Outroganak minden erejét öszve kelle szedni, hogy ellenök mehessen. “ „Mexicoból, következendő tudósítások érkeztek Spanyol Ország fő városába: ,,A’ Mexicoi Nemzeti Junta Nov. 5d. az idefoglalt Decretumot bocsátá ki, mellyet Yturbide az nap megerősített, ’s a’ melly Nov. Ind. a’ fő városban Mexicoban, kihirdettetett: 1) Az ezüstnek, hazai termékeknek és portékáknak, a’Félszigetbe ’s az annak birtokában lévő minden kikötőkbe való kivitele, ezennel megtiltatik. 2) Minden ezüst ’s a’ t., melly Spanyol Országba avvagy annak birtokaiba kivitetik, legyen az spanyol vagy mexicoi jószág, a’ törvények értelme szerint elconfiscaltatik. — 3) Ha néhány Mexicoban letelepedett Spanyolok, a’Félszigetbe kívánnának kivándorolni, az szabadságokban áll; hanem csupán köntöseiket, fejérneműjiket és házieszközeiket, ’s legfeljebb is még azon ékességeiket vihetikel magokkal, mellyeknek kevés becsek van, és nem luxus-portékák. — Yturbide, Országának belső részeiben teszen utazásokat, hogy annak kormányát megfundálhassa. Legelőbb is a’ Vera-Cruzi kikötőbe ment, melly városnak Deputatusai, egész Jalapáig mentek elébe köszöntésére. Az Echo du Midi közli Hospitaletből az Ariege Departementből Febr. 40.: ,,Hivatalos levelek, ’s némelly szekeres emberek, kik ma Carolból érkeztek, megerősítik Leonak általa hatását, melly tegnap (Febr. 40.) reggeli hat órakor Capitulatioval esett meg. Az őrizet -sereg, melly négy nap alta csupa korpával élt, teljes szabadságban takarodott ki. Senkinek sem történt halála. Mina, mindenben kardvágás nélkül jutott az erősséghez, hol 3—400 betegnél, aszszonyoknál, gyermekeknél és öregeknél egyebet nem talált, kik a’ sereggel nem mehettek. Az Öregek, kiknek számok iaopra telik, Saldenbe, Andorra völgyének első határszéli falujába mentek, a’ hol a’ mai éjjelt töltik, ’s holnap Hospitaletbe, holnapután pedig Axba jönnek. Erről a’ Foixi hadi tisztségek, hivatalos levél által tudósíttattak.“ Török Birodalom. Konstantzinápoly, Jan. 25. Azon embernek eltávoztatása okta , kinek szerencsétlen béfolyása, minden foglalatosságokban és kornyűlállásokban érezhető volt, mind a’ rendre mind az állhatatosságra nézve, nem keveset nyert a’ török Státus’ kormánya. A’ Miniszterek, csupán uroknak megelégedését ’s a’ Birodalomnak szükségeit tekintvén, egyedül azon utat követik, mellyet önmeggyőződések szerint, a’ legjobbnak tartanak, ’s ezen út, egyenesen oda látszik irányozva lenni, hogy a’közönséges csendesség, inkább békéltető, mint erőszakos rendszabások által eszközöltessék. Bizonyságai, minden nap láthatók. A’ fő városban teljességgel eloszlott minden félelem; a’ legcsendesebb időben sem bántak jobban a’ Görögökkel, mint most, ’s a’ki Konstantzinápolyt 1821ben’s 1822- nek első felében ismerte, könnyen észreveszi azon szembetűnő változást, melly azoka mind a’ közönséges mind a’ magános életben történt. A’ Görögökkel való szelídebb bánás’ módjáról, tökéletesen egyeznek a’ Konstantzinápolyi Követségeknek jelentései, ’s arra nézve nevezetes bizonyságot hordanak fel. Illyenek p. o. a’ következendők : Új esztendő napján , az Isteni tisztelet után, a’ görög templomban, magok a’ Görögök között, heves koezódás támadott, mi okból nem tudhatni. A török Foliczár képtelen volt közbevetni magát.