Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)

1823-02-14 / 13. szám

fr# 98 fr. hányta-re vasmacskájit távol a’ kikötőhöz. Részünkről azonban tüstént azt a’ paran­csolatot vette, hogy egyszerre szedje­ fel vasmacskájit ’s evezzen­ el; válaszát még az nap várták. Egy királyi rendelésnél fogva, f. észt. Aug. 25d­. és az azt követő napokon, a’ franczia művészségnek szüleményei, a’ Louvreben közönséges nézésűi ki fognak tétetni,­­s a’ jutalmat érdemlő darabokat, egy 15 tagokból álló Esküdtek­ törvény­széke ítéli­­ meg. A’ franczia Banknak Jan. 14­. tarta­tott közönséges gyűlésében , annak Kor­­mányozója beadta a’ fő tanács nevében, ezen Intézetnek múlt esztendei munkássá­gáról szólló számadását. A’ Vicennesben, őrizetként fekvő gya­log és lovas Pattantyússág Febr. iséjén megmustráltatott. A’ volt a’ híre, hogy onnan más­nap, tökéletes hadi battériák­kal indúlnának­ el némelly Pattantyús osz­tályok. Különben, a’ királyi Gárda-sere­gek különbféle osztályainak indúlása iránt, mellyek egy részét formálják az Armadá­nak, mind egyre folynak a’ rendelések. A’ 22d. Linea - Rege­nent és a’ 2dik Vasas Gárda Regement, Jan. 31d. indúl­tak Párizsból az Armadához ; ezeket Febr. 2d. több Regementek is követik, General - Lieutenant Gróf Coutard , az első hadi - osztály’ Commendansa, mi­dőn a’ Párizsi őrizet-sereg Tisztjeinek azon parancsolatot tudtokra adta volna, melly szerint a’ Pyrenaeumi Armadához indíttatnak, előttök következendő beszé­det tartott: „Uraim! A’ nélkül, hogy a’ hadat vagy békességet tárgyazó fontos kérdésekbe ereszkednének, készek lévén az Urak mindenkor engedelmeskedni Kirá­lyoknak, menjenek­ el teljes bizodalommal, hogy XVI Lajos unokájának trónusát hely­re állíthassák. Azon háborút, mellyet majd az Urak a’ Hit’ vitézeivel költsönö­­sen folytatnak, olly szempontból fogják nézni az igaz Spanyolok, hogy az, aman­nak helyre pótolása, melly ellenek igaz­­ságtalanúl indíttatott. Navarrának ’s Ca­­talóniának síkjai, az Urak által kaphatnak hírre, mellyek hadi dicsőségünk’évköny­veit rövid időn gazdagíthatják. A’ Fon­­tenoyi és Auszterlitzi borostyánok újra kizöldülnek, ’s új fényben tűntetik­­ fel a’ Liliomok zászlóját, melly minden idő­szakaszokon diadalmaskodik ’s mind azo­kat egyesíti. Ne féltsék az Urak a’ vi­gyázatunk alatt hátra­ hagyott királyi mag­zatot; szeretet és hűség őrzik annak böl­csőjét.“ Herczeg San Lorenzo, Párizst Febr. 2d. szándékozék odahagyni. Jan. 2­d., a’ mostan élő emberek életírásának szerzője, Jay és Jouy, és an­nak kiadója Bubeof ellen indított per fog­­lalatoskodtatá a’ Párizsi Fenyítő - törvény­széket. Jay a’ „Boyer-Fousrede“, Jouy pedig a’ „Faucher testvérek“ czímű czik­­kelyekért idéztettek. Uttóbbi, azzal vá­­doltatván, hogy a’ nevezett czikkely ál­tal gyűlölséget akart az igazgatás iránt gerjeszteni, három hónapi fogságra és 156 Frankra bür­tettetett. Spanyol Ország. Jan. vidiki Párizsi levelek, Madrit­­ból Jan. Rodikáról, következendő tudósí­tásokat közölnek: „A’ Brigadéros Ulmann vezérlése a­­latt lévő royalista­ sereg, a’ Medina-Celi­­ben, Atienzában , és Alm­azánban (Soria tartományában ,­Castiliában, Madrithoz mintegy 15—20 német mértföldnyire) fo­gott helyein, erősen tartja magát. Sigu­­enzában, a’ politicai vélekedéseik miatt tömlöczöztetett személyeket, szabadságba helyheztette. A’ nevezett sereg ellen , az egész Madriti őrizet, és néhány nemzeti Gárdabeli Companiák is kirukkoltak. Az igazgatás minden gondolható rendelése-

Next