Magyar Kurir, 1824. július-december (38. évfolyam, 15-53. szám)

1824-08-20 / 15. szám

XV. MAGYAR KURÍR. Éj > Becs, Pénteken, Augustus' 20 di kán, 1824. Portugalli a. A’ Lisbonai Udvari Újság , Júl. i6d a’ következendő* czikkelyt közli: „Mái na­pon közöljük Olvasójinkkal azon beszédet, mellyel O Nagy Britanniái Felsége, a’ Par- lanxentumi ülések’ berekesztésének alkal­matosságával tartott. Kivévén Irlandia egy részének zűrzavaros állapotját , mellyről O Felsége emlékezik, a’ beszédnek többi része azt mutatja hogy az ánglus Nemzet nyugodalomban ’s mindegyre nerekedő vi­rágzásban vagyon. — Némelly ánglus Új­ság-levelek, melly elmek gondolat jók egye­dül azon nyereség körül forog, melly az ő Ítéletek szerint Angliára nézve származ­hatna abból, ha az Amérikaitartományok a’ Pyrenaeumi félszigetekbeli Anyaorszá­goktól elszakasztatnának, nagyon csudálkoz- nak rajta, hogy O Felségének említett be­szédében a’ nevezett tartományok függet­lenségének megismerésére nézve semmi czélozast nem talalnak, a’ mellyet pedig áhítatosan vártak; s e’ miatt ezen Ujság- Ievelek gúnyoló panaszokban merülnek-el. Uzek ugyan azon Újságok, mellyek zúgo- lódtanak azért hogy az ánglus Igazgatás nem akarta száraz földi háborúba keverni Európában Angliát, ’s védelmezni a’ spa­nyol Corteseket, kiket utóbb ezen Újságok a’ tegsértőbb kifejezésekkel illettek, hogy Cádix városát, mellybe bézárkoztak, nem nagyobb vitézséggel védelmezték. — Az ánglus Igazgatás, bölcsesége és okos ví- gyázása által mentette-meg azon alkalma­tossággal Angliát a’ háborútól , mellybe, mint az utóbbi történetek megmutaták, a’ Félsziget fő része népességének akaratja el­len keveredett volna. — Az ánglus Nem­zetnek előkelőbb, és értelmesebb része, érdeme szerint tudja becsülni azon sze­rencsét, mellynél fogva megmenckedhetett a’ Spanyol Országi lázzasztó félnek kü­lönbféle eget földet felforgató abbeli pró­batételeitől, mellyekkel Angliát a’ vesze­delmes háborúba bele akará keverni. Azon alkalmatossággal fényes bizonyságát adta az ánglus Igazgatás az ő bőlcseségénelí és állhatatossagának. Megmutatta hogy Spa­nyol Országot jobban ismerte, mint azok, kik őtet ezen háborúba akarók keverni; ’s az ánglus Nemzetnek, valamint a’ Fél­sziget népességének is helyes oka vagyon reá, hogy ezen Igazgatásnak maga-mérsék­lését és vígyázóságát magasztalja, mint a* melly Európát megmentette a’ borzasztó háborútól, ’s azon nyomorúságoknak meg- üjíttatásától , mellyek , mind az ánglus mind egyébb Nemzeteknek annyi vérbe kerültek volna. — Hasonló bölcs és elő­relátó Politica az, melly ez idő szerint ar­ra ösztönözi a’ Nagy Britanniái Igazgatást, hogy magát a’ „szabadság és egyenlőség“ ügye’ azon szószóllójinak ellenek szegez­ze , kik „Amérikai függetlenség“ fényes czímmel felruháztatva, olly nemű keres­kedésnek kecsegtető reménységeivel vágy­nak megaranyozva, melly Angliának kö­veit és útszájit arannyá és gyémántá vál­toztathatja. Azon Politica, melly a’ Nagy Britanniái Igazgatást tartóztatja abban, hogy magát azon rendszabásokba elegyí­tse , mellyekhez nyúlnak a’ Pyrenaeumi Félszigetbeli Nemzetnek a’ végett , hogy )(

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék