Magyar Kurir, 1824. július-december (38. évfolyam, 15-53. szám)

1824-10-22 / 33. szám

do személlyeket, a’ kik­­összegyűlvén a* m­ind két részt illethető tárgyakat szedjék rendbe. — i3) Mind két rész kötelezi ma­gát, hogy a’ Spanyol Amerikában találta­tó egyéb Országlószékeket arra feliidítani iparkodik, hogy esen­tkötésbe álljanak­ bé. — i4) Mihellyest ezen igen nagy és igen fontos czélt elérik, egy közönséges gyű­lést állítanak­ fel az Amerikai tartományok­ból , a melly minden Független Státu­soknak képviselőjikből fog állani, ’s azon fog dolgozni, hogy a’ barátság’ kötelét még jobban öszszecsatolja, 's hogy egye­netlenkedéseknek alkalmatosságával, mint valamelly Tanács­nak neme, közönséges veszedelemnek idejében pedig mint Egy­­gyesület’ pontja, úgy legyen. —1 5) A’ Columbiai Respublika megegygyez ab­ban, hogy ezen Gyűlés a’ Panamai kes­keny földön (az úgy nevezett Istmuson ) tarttsa a’ maga üléseit , vagy ott gyüle­kezzék öszsze. — 16) Mexiko is meg­egygyez abban, hogy ha ezen Gyűlés kí­vánni fogja, a’ mexikói földön gyűlhessen öszsze.­­— 17) Meghatároztatik , hogy e­­zen Kötésnek se’ egygyik se’ másik pont­ja se’ egy se’ más tekintetben megne sért­­tse a’ másiknak Fejedelmi jósait (Suveré­­nitással). — 18) Ezen czikkelyben a ha­­tároztatik­ meg, hogy mennyi idő alatt tar­tozzanak a’ Lét Státusok ezen Kötést meg­­erőssíteni. — Ezt, a Columbiai Országló­­szék, a’ 10-dik Czikkelyt egészszen, a’ 1­1-diknek egy részét , a’ 14-diknek is egy részét kivévén, már a’ múlt Junius 36-ban megerőssitette vala. A* General Santander nevű Columbiai Schooner hajó Norb­ury Kapitánynak vezérlése alatt, nehány gazdag kereskedő Spanyol hajókat, a­­mellyek Havannákból ereztek viszsza Európa felé, a’ Notacioso nevű 10 ágyús Spanyol Briggel egyetem­ben , megtámadván elfogott. Mind ezek a’ hajók a’ Franczia hadi Brigg Le Genie’ oltalma alatt eveztek, a­ melly Briggnek Kapitaenya La Bourdais megkérdeztetvén a’ Columbiai Kapitány által affelől, hogy mind ezek a hajók mellyik nemzetei vol­nának, La­ Bourdais olly feleletet adott né­ki, hogy mind ezek Francziak. Nagy Brittannia♦ A’ Londoni ujságlevelek ekképpen Ír­tak Oct. 2-dikan az Ánglusoknak Afriká­ban az Arany-parton történt verekedéseik­ről: — ,,A’ Coast-foki kastélyból érkezett Tisz­ti tudósítások a’ mi ezen plánta vidékein­ken előfordult történetekről kevesebbé ör­vendetes történeteket közlenek , mint a’ milyeneket mi tegnap vévén kiadtunk (Eze­ket közli a’ M. Kurir is a’ múlt Keddi da­rabjában). Ezen újabbak summásan ezeket jelentik: — „Mi Julius’ 22-dikéig (és így a’ 1­1-diki győzedelem után is) szüntelen való nyughatatlankodások között valánk, mind addig, míg a’ végre a’ Victorie ne­vű hajónknak megérkezése egy kevéssé megnyugtató. — „Az ellenség már Julius’ 22-kén an­nyira közelített vala a’kastélyunkhoz ,hogy szélső vigyázóink kéntelenek valának ma­gokat a’ városba behúzni, a’ melly kör­­nyűlallásokhoz képpest Kapitány Scott ’s az ő első Hadnagya Rosenberg szükséges­nek tartották a’ Victorie hajóról több tisz­tekkel ’s köz emberekkel a’ partra kiszál­­lani ’s kastélynak segedelmére sietni. — „Az ellenség harmadfél órakor ismét elé állott, melyhez képpest az Oberst Sut­herland’ parancsolatjára az egész város azonnal meggyujtatott, se melly csak egye­dül való eszköznek gondoltatott lenni ar­ra , hogy a’ kastélyt meglehessen oltal­mazni , ’s hogy az ellenségtől azon pon­tot , a’ hol magát a’ mi ágyúink ellen vé­delmezhette volna , ellehessen venni. —

Next