Magyar Kurir, 1825. január-június (39. évfolyam, 1-50. szám)
1825-01-14 / 4. szám
Török Birodalom. Folytatása a’ Zantei és Korfui levelekből vett kivonásoknak: —„ ..Így (mint tudniillik a’ Keddi M. Kurír’ utólsó lapján is leíratott) maradtak a’ dolgok egész az őszi rész időknek elkövetkezéséig. Maurokordátó, kit a’ békételenkedés ’s minden féle egyéb nyughatatlanságok emésztettek . Octoberben úgy megbetegedett , hogy az ármádától eltávozni és magát Anatolicába vitetni széntelenittetett. Hanem előbb, hogy sem elment volna, minden addig alatta vezérkedett fő tiszteket ’s Generálisokat magához hivatván Reversálist vett tőllök, melly által elkötelezték magokat, hogy katonai kirendelt hellyeiket egyszer is el nem hagyják, kötelességeiket el nem mellőzik, é s a’ felsőbbek erant tartozó engedelmességet, subordinatziót, meg nem sértik, mert különben Anti-patriótáknak fognak tartatni, ’s mint olyanokkal úgy fognak véltek bánni. Úgy látszik Maurokordázónak ezen cselekedetéből, hogy nem egész bizodalommal viseltetett katonáihoz. „November elején Omer Basa is önként eltávozott végezetre Carvanserai mellől addig volt lágeréből, ’s most egyelőre Artahoz vonta viszsza magát. Az ő hátrálásáról azt jegyzik meg , hogy néki e’közben sokkal veszedelmesebbek voltak ’s többet ártottak a’ maga tulajdon felekezetéből való irígyei, a’ kik néki hátulról alkalmatlankodtak, mint sem a’ Ligovitzi Görög sereg’ erőtlen készületei és ide-’szova való fordulásait ’s bizonnyal el lehet mondani, hogy Omer Basát ezen hellyen hat hetekig inkább ezen irigyelnek ellene való oralkodása tartotta illy munkatlanságban ’s okozta azt, hogy a’ Görögök ellen semmi fontos próbát nem tett, mint sem egy pár ezer, külömben is rosz fegyveres készülettel biró Görög seregtől való félelem. „Nevezetes megjegyzés itt az, hogy a’ híres Janinai Ali Basának egy Unokája a’ Véli Basa’ fija a’ maga mostoha nagy anyyával Vasiikával , ki a’ Janinai Basa’ történetei által nagyon esmeretes lett, ’s ezen valaha igen hatalmas Basa’ hazának legmeghittebb barátjaival éppen ezen időben érkezett Larissaba, még pedig a czélzással, hogy onnét Epirus felé tovább útozzék. Utazásának ezeijibrol több lélék a vélekedések. Csak nem közönségesen hiszik azt , hogy a’ Porta ezen személteknek ide való útozássokat ha talám nem egyenesen maga kívánta is , de legalább azért engedte meg, hogy ezek a® Ali Basa’ kintsének egy részéről, melyről az Ali’ megölettetése után olly sok féle hírek folytak, valamelly felfedezést tettek volna. De van még más, ’s még hitelesebbnek tetsző vélekedés is, a’tudniillik, hogy a Porta talám azt reménli, hogy ha ezen emberek a* magok’ régi lakó hellyeikre viszsza mennek, ott ezeknek esmeretsége által ő (a Porta) a’ maga régi jó akarójit viszsza nyeri, ’s illy módon az ott kiütött ’s ma is uralkodó faktziókat könnyebben megzabolázhatja. „A’ mi Moréát illeti, ez mostanság ismét véres viszszavonásoknak, és viasko? IV. MAGYAR KURÍR. Bécs, Pénteken, Januarius Kladikon, 1825. )