Magyar Kurir, 1825. január-június (39. évfolyam, 1-50. szám)
1825-06-03 / 43-44. szám
* XLIII.—XL1T, AGYAR KURÍR. Bécs, Pénteken, Június* 5-dikán. 1825. Török Birodalom. Konstanczinápolyból Május’ 10-dikén.— Princz Shehsade Abdulhamid a’ Császár idősb fija ’s gondoltatott Korona örökös , ki 1823-ban Márcz. 6-dikán született, mult April. 20-dikán, ’s a’ nagyobbik leánya ugyan ő Felségének, a’ ki 1811-ben April. 13-dikán született, April. 7-dikén himlő nyavalyában, melyben a’ Császárnak minden gyermekei szenvedtek, meghaltak. Thronusra lelt lépésétől fogva gyermekei születtetvén, már csak hárman vagynak életben, úgy mintegy 11 és egy 14 leánya, és egy 2 esztendős fija Princz Abdulmeschid , a’ ki 1823-dikban April. 22-dikén született. A’ Messolonghiban kijövő Görög Krónika meg csak Aprilis 2-dikáig terjed, és sem az Albániaiaknak hadi munkáikról, kiknek nagy készületeikről eleintén olly sokat írt vala , sem a’ Görögöknek ezek ellen létetődő készületeikről nem tett most semmi emlékezetet. Azt, mint itt következő szavaiból látjuk , szomorkodva említi, hogy a’ Görög hajók a’ Pátrási kiszötőhelly előtt nem lévén elég erővel vagy vigyázattal, alkalmatosságot szolgáltattak a’ Törököknek arra , hogy ezen erősségbe elegendő eleséget vigyenek be. Következőképpen szólt ezen tárgyról Marcz. 31-dikén a’ Krónika: —,, „Mai ellenséges nagy hajók a’ Korinthusi öbölből kievezvén, Zante felé láttattak tartani. Nintsenek elegendő szavaink azon szomorkodásunknak kifejezésére, hogy egy véletlen történet bennünket Patrásnak és a’ körülette fekvő egyéb erősségeknek elfoglalhatásától megfoszta, mellyeknek az eleségbéli telyes fogyatkozás miatt lehetetlen lett volna nem soká kezünkre nem kerülni. Csak húsz — nem több csak húsz— Görög hajók lettek volna ott, mikor kivántatott, az ellenséges hajók valósággal be nem merésztettek volna ezen öbölbe evezni, ’s e’ meg nem történvén mi eddig elfoglaltuk volna az említett erősségeket. Betses időpont vala ez, ’s ezt nékünk semmiképpen nem kellett volna elszalasztanunk. Országlószékünk kétségkívül jól tudta ezt, hanem ki tudja, hogy micsoda fontosabb okok indították arra, hogy másképpen cselekededjék ?1c „Az Ibrahim Basa’ Egyiptomi sergeinek hadi munkálkodásaikról ezer féle egymásnak ellentmondó hírek keringenek. Némellyek szerént szerentsés előmenetellel folytatja Navarinnak ostromlását, ’s reménli,hogy azt nem sokára elfoglalhatja; mások szerént ellenben több rendbéli foganatlan próbatételek után annak ostromlását kéntelenittetett félbe szakasztani, ’s magát a’ Madónnál lévő, sánczokkal körűlvétetett Légerbe viszsza vonni.,, ,,A’ Hydrai Törvények’ Barátja nevű Görög Újság, a’ melly April. 18-dikáig terjed, még csak azokról az öszsze csapásokról emlékezik, a’ mellyek Márcz. 27-dikén és Apr. 10-dikén , mint a’ Görögök Husvétjának vasárnapján, Navarin mellett előfordultak, ’s a’ mellyekben mind annyiszor a’ Görögök voltak a’ győzedelmesek, megváltván azonközben a’ Törökről,hogy ők is jól viselték magokat. Hogy Navarinó