Magyar Kurir, 1825. január-június (39. évfolyam, 1-50. szám)

1825-06-03 / 43-44. szám

* XLIII.—XL1T, AGYAR KURÍR. Bécs, Pénteken, Június* 5-dikán. 1825. Török Birodalom. Konstanczinápolyból Május’ 10-dikén.— Princz Shehsade Abdulhamid a’ Császár idősb fija ’s gondoltatott Koro­na örökös , ki 1823-ban Márcz. 6-dikán született, mult April. 20-dikán, ’s a’ na­gyobbik leánya ugyan ő Felségének, a’ ki 1811-ben April. 13-dikán született, April. 7-dikén himlő nyavalyában, melyben a’ Császárnak minden gyermekei szenvedtek, meghaltak. Thronusra lelt lépésétől fogva­­ gyermekei születtetvén, már csak hár­man vagynak életben, úgy mintegy 11 és egy 14 leánya, és egy 2 esztendős fija Princz Abdulmeschid , a’ ki 1823-dikban April. 22-dikén született. A’ Messolonghiban kijövő Görög K­ró­ni­ka meg csak­ Aprilis­ 2-dik­áig terjed, és sem az Albániaiaknak hadi munkáikról, kiknek nagy készületeikről eleintén olly so­kat írt vala , sem a’ Görögöknek ezek el­len létetődő készületeikről nem tett most semmi emlékezetet. Azt, mint itt követ­kező szavaiból látjuk , szomorkodva emlí­­ti, hogy a’ Görög hajók a’ Pátrási kiszö­­tőhelly előtt nem lévén elég erővel vagy vigyázattal, alkalmatosságot szolgáltattak a’ Törököknek arra , hogy ezen erősségbe elegendő eleséget vigyenek­ be. Következő­képpen szólt ezen tárgyról Marcz. 31-di­­kén a’ Krónika: —,, „Ma­i ellenséges nagy hajók a’ Ko­­rinthusi öbölből kievezvén, Zante felé láttattak tartani. Nintsenek elegendő sza­vaink azon szomorkodásunknak kifejezésé­re, hogy egy véletlen történet bennünket Patrásnak és a’ körülette fekvő egyéb erőssé­geknek elfoglalhatásától megfoszta, mellyek­­nek az eleségbéli telyes fogyatkozás miatt lehetetlen lett volna nem soká kezünkre nem kerülni. Csak húsz — nem több csak húsz— Görög hajók lettek volna ott, mikor kivántatott, az ellenséges hajók valósággal be nem merésztettek volna ezen öbölbe evezni, ’s e’ meg nem történvén mi eddig elfoglaltuk volna az említett erősségeket. Betses időpont vala ez, ’s ezt nékünk sem­mi­képpen nem kellett volna elszalaszta­nunk. Országlószékünk kétségkívül jól tud­ta ezt, hanem ki tudja, hogy micsoda fon­tosabb okok indították arra, hogy máskép­pen cselekededjék ?1c „Az Ibrahim Basa’ Egyiptomi sergei­­nek hadi munkálkodásaikról ezer féle egy­­másnak ellentmondó hírek keringenek. Né­­mellyek szerént szerentsés előmenetellel folytatja Navarinnak ostromlását, ’s reménli,hogy azt nem sokára elfoglalhatja; mások szerént ellenben több rendbéli fo­­ganatlan próbatételek után annak ostrom­lását kéntelenittetett félbe szakasztani, ’s magát a’ Madónnál lévő, sánczokkal kö­­rűlvétetett Légerbe viszsza vonni.,, ,,A’ Hydrai Törvények’ Barátja nevű Görög Újság, a’ melly April. 18-dikáig ter­jed, még csak azokról az öszsze csapások­ról emlékezik, a’ mellyek Márcz. 27-dikén és Apr. 10-dikén , mint a’ Görögök Hus­­vétjának vasárnapján, Na­var­in mellett előfordultak, ’s a’ mellyekben mind annyi­szor a’ Görögök voltak a’ győzedelmesek, megváltván azonközben a’ Törökről,hogy ők is jól viselték magokat. Hogy Navarinó­

Next