Magyar Kurir, 1825. július-december (39. évfolyam, 1-52. szám)

1825-11-22 / 42. szám

lílványokat, és hogy magukat az Amerikat Státusoknak semmi nemű házi környűl­­át­ásaikba ne avathassák. — 7. A’ Népek’ törvényének alapos funda­mentomaira , ’s kiváltképpen az ollyakra nézve, mellyek két olly nemzeteket illetnek, kik közzűl az egyik hadakozás’ a’ máik neutralitás’ álla­pot­­ában leszen, nézve is, ha kívántatik, állandó kötéseket kell lábra állítani; — végre azt is végképpen meg kell ezen Con­­greszszuson határ­ozni 8-szor, mitsoda ala­pos fundamenták szerént kellessék a’ Nap­­nyugati Fél­világ’ olly részeivel politikai vagy kereskedési öszszecsatolódásra lépni, a’ mellyek, mint p. o. St. Domingo is, a’ magok anya-Országaiktól elszakadtak ugyan; de még eddig egyik Európai és Amerikai Státus által is meg nem esmertettek.“ Éppen illy forma tulajdonságú Nyi­­latkoztatást botsátott a’ Perui Országló­­szék is minden más Amerikai Szabad Stá­tusoknak Országlószékeikhez , melyben mindnyájok sürgettetve meghívattatnak a’ Panamai Congreszszusban letendő részvétel­re ,’s a’ melyben különös megjegyzést érde­melnek azon kifejezések , mellyek által azt láttatik ajánlani a’ Perui Országlószék az Amerikai minden Státusok’ közönségének, hogy épittsenek a’ Panamai keskeny föl­dön egy olly várost, a’ melly egész Amé­­rika’ fő városának tartattassék. Ezen aján­lás a’ következő szavakból látszik kitün­­dökleni: — ,, „Ha a’ Világ (és igy nem tsak Ame­rika) magának egy fő várost kívánna épí­teni, ezek a’ Perui külső dolgokra ügye­lő Ministernek szavai, nem találhatna er­re alkalmatosabb hellyet, mint a’Panamai keskeny föld, azon ist must, a’ melly mintegy épen a’ föld’ golyóbisának köze­pén lévén helyheztetve, Napnyugot felé Ásiának partjaira , Napkelet felé pedig Eu­rópa ’s Afrika’ partjaira nézdegél, egy fe­­leől a’ Csendes más felől az. Atlás nagy tengereket boritja­ be bajósi által. Kolum­bia pedig örömest oda engedné ezen neve­zetes kötő-földet egy az egész világgal illy közös czélra !“ Chilinek Fő Igazgatója Generális F­re­y r­e illy Proklamátziót intézett ugyan essen Panamai Congreszszusra nézve, múlt Július’ 12-dikén a’ Respublika’ lakosai­hoz: " „ ,,A’ Déli Amerikai új Országlószékek meghívták Chilinek Országlószékét, hogy nékiek , kiknek Biztosaik már Pana­mába megérkeztek volna , lenne segítségül egy Közönséges Kongreszszusnak formálá­sában, hol az Amerikai Státusok Nagy Szövetségének ’s az új Világ­béli Népek’ törvényének organizáltatni kell, hanem én ezen meghívásra míg eddig semmit nem felelhettem egyebet, hanem csak azt, hogy haladék nélkül öszsze­gyűjtöm Chilinek Nemzeti Képviselőjét, hogy ennek első ülé­seiben visgáltassék­ meg ezen felettébb nagy tár­gy és létettessék határozás iránta. Hogy az ezen Nemzeti öszszegyülekezésre való képviselőknek kiválasztatása legnagyobb szabadsággal mehessen véghez, olly pa­­rantsolatot küldöttem minden tartománya­inknak Kormányozójikhoz, hogy azon idő alatt, míg ezen választás’ munkája folyni fog s mindnyájok távozzanak­ el lakó hellye­­ikről. A kiválasztatandó Képviselők’ ösz­­szegyülé­sére Sept. 5-dik napja határozta­­tott­ meg. Tsak a’ teljes szabadsággal vá­lasztatott Képviselők gyülekezhetnek ösz­sze. A Gyűlés hellye St. Jago városa. 15,éoo lakosoknak van jussa egy Képvise­lőt választani. Az olly város, melynek ma­gának 24,000 lakosai vagynak, kettőt választ." Mexikóban olly kereskedő Indiai társaság formálódik, melynek hajó­i egye­nesen eveznek a’ Mexikói nyugati par­tok’ kikötőhe­lyeikből Kelet India felé.

Next