Magyar Kurir, 1825. július-december (39. évfolyam, 1-52. szám)

1825-07-01 / 1. szám

számmal bebotsáttattak, előre nyomtatott kártyákat kaptak vala. Ugyan ezen délelőtt a’ Lazarétumot vagy a’ bomlott elméjű emberek házát néz­ték meg Ő Cs. K. Felségek, ’s annak Di­rektorával Doktor Lombardi úrral az in­tézet’ minden környűlállásairól tudakozód­ni méltóztattak. — Ezen napnak estvéjén Udvari bál tar­tatott, hova mind azok meghívattattak, kik bémeneteli szabadsággal bírnak ; ha­sonlóképpen a’ Követségi személlyek ’s több mások, ’s a’ hol­t Felségek a’ ma­gok nyájos lebotsátkozássok által minden sziveket örömre gerjesztettek. — Az előtt való estve a’ Cs. K. Kormányszék Elölülőjé­nél Gróf S­t­r­a­s­a­­­d­ó­n­á­l volt fényes bál, mellyet Pármai Herczegné Ő Felsége, ’s a’ Vice Királyné ’s a’ Modénai Herczegné is megtiszteltek jelenlétekkel. Portu­goillia és Brasilia. Chiliből ’s Brasiliából a’ Valparai­­sói kikötőhelyből illy tudósítások érkez­tek Európába. A’ Spanyol hajók már mind eltaka­rodtak a’ Perui partok mellől, részint Ra­dix részént Manilla felé. Generális Canterak megmaradott Rióban. A’ többek eleveztek Eu­ropa felé. A’ Csendes tengeren már most nagy csendesség uralkodik. A’ Brasiliai bányáknak míveléséhez tüzesen hozzá fogtak az Ánglusok, ’s eze­ket olly jövedelmeseknek találják, hogy minden várakozást felül halad. A’ Riói környűllások egy kevé­ssé hadi tekintetet kezdenek mutatni , azért hogy a’ Császár minden könnyű hadi hajókat Briggeket ’s egyebeket kievezéshez készittet , ’s Monte­­videóhoz küldi, mint hogy a’ Buenos-Ay­­resiek azzal fenyegetőznek, hogy Monte­­videót elfoglalják, azt mondván, hogy ez törvényesen és igazság szerént az övék. Maranhámban egy kevés nyughatatlan­kodás kezdette vala mutatni magát, hanem Lord Cochrane tüstént ott termett a vezérlése alatt lévő hadi hajókkal, ’s szo­kott fürgesége szerént nem soká helyre állította a’ tsendességet. A’ Császár nem régen olly parantso­latot hirdettetett­ ki, hogy ott semmi féle hajó Salvét lövetni ne merészeljen ad­dig, míg a’ maga nagy árboczfájárol a* Brasiliai zászlót ki nem függeszti, mely­nek a’ lett következése, hogy az ólta egy Ánglus tiszt se jelent­ meg nálla az Udvar­lásokon, és hogy ugyan azólta egy Ánglus hajó se köszöntötte szokott Salve-lövések által a’ Braziliai zászlókat. Sőt ebben még a’ most itt lévő Frantzia Admirális is az Ánglusokat követi. Bahiába egy Portugalius hajó Trium­­fo-de-Brazil nevű érkezett meg Portóból a’ Portugalius Ministernek Subserrának pasz­­szusával, melyben a’ hajó’ Kapitánya és egy utas, a’ ki Riói lakos, Portugalius a­­lattvalóknak neveztetvén , azért megparan­­tsólta az Országlószék, hogy a’ hajón ta­láltató tulajdont tartóztassák­ le. Spanyol Ország* Május 66-kán mint Ferdinand’ nap­ján illy Határozást tétetett a’ Király a’ Madridi újságban közönségessé: — „ „Tudtára esvén ő Felségének, hogy Spanyol országban illy czím­ű kis írás ke­ring: „Spanyolok! Egyesség és Vigyázó­­ság! melly által a’ fennálló törvények el­len Szabad-kőmívesi tudományok terjesz­­tetnek­ ki, ’s az Országlás’ tselekedetei oltsá­­roltatnak, mellyek mind tsak arra valók, hogy egyenetlenkedések gerjesztessenek­ fel ’s a’ gyűlölség ’s boszszuálló indulatok ál­landóbbakká tétessenek, erre nézve,hogy a’ tsupa bejelentés után meg ne kellessék indúlni. Biztosság neveztetett­ ki, melly a’ dolgot megvisgálván, úgy találta, hogy ezen írásban felettébb revolútaiós, tsalárd, 5 -K-W

Next