Magyar Kurir, 1825. július-december (39. évfolyam, 1-52. szám)
1825-08-02 / 10. szám
74 sok öszszeesküvést forralnak ellenök, más felől pedig, hogy a‘ Buenos-Ayresi katonákkívülről réájok fognak ütni. Ehez képpest az eddig Montevideóban őrizeten állott 400 Császári lovasság, onnét Május’ 7-dikén kiköltözvén, még tsak 1000 gyalogok voltak benn. A’ Kormányozó azonközben valamint Rio - Grandébe és Porto- Alegrébe , úgy Rio-de-Janeiróba is Kurírokat küldött segítő sergek után. Minden környúlállások azt mutatják, hogy a’ Rio-de-Janeirói Császári és Buenos-Ayresi Respublikái Országlószékek nem fogják ezt a’ Monte-Videó felett támadott pert egymás között békességesen eligazítani. A’ Buenos-Ayresi újságban a’ Diktátorrá lett Doktor Franciának Ápr. 27-kén egy Végzése jött ki, melynek ereje szerént ő minden Paraguayban találtatott klastromokat és Barát-szerzeteket eltörlött a magok birtokaikkal együtt, ’s magokat Világiakká tévén , sekularizálván, volt birtokaikat a’ Státus’ jószágaihoz tsatólta, de olly rendeléssel, hogy, míg ezek a’ Világiakká tétetett Papi személlyek élnek, a’ Státus tartozzék őket tartani. Panamából azt írják, hogy valamint az ott lévő Kolumbiai Kormányozó Generális Carena, úgy az Anglus Conzúl is irigykedő szemekkel nézik a’ Callao előtt álló, vagy általjában az egész Perui tengeren alá ’s fel evező Frantzia hajós osztálynak politikai maga viseletét. Ide, Panamába, holmid Tiszti tudósítások érkeztek ezen Frantzia hajós osztály vezérétől, a’ végre, hogy küldettnének el Európába Párisba a’ tengeri Ministerhez, de sem a’ nevezett Kormányozó sem az Ánglus Conzúl magokra nem vádolták elküldésseket. A’Perui Országlószékben is irigykedésnek tartják némellyek azt, hogy ez egyátaljában kinyilatkoztatta , hogy meg nem engedi, hogy ezen Frantzia hajós sereg a’ Callaóba bezárkózva lévő Spanyol őrző sereggel közösülést tarttson fel , a’ Frantzia vezér pedig így akar tenni, holott Callao 14 Respublikált hadi hajók által van bezárattatva, a’ melly elégséges hadi erő arra , hogy a’ hadi törvények szerént annak valóságos bezárattatási állapotját minden nemzet’ hajóji megesmerjék. A’ Mexikói Tiszti Újságban az Országlószék Elölülőjének azon beszéde , mellyel ő a’ Congreszszus’ üléseit berekesztette. Máj. 21-dikén közönségessé tétetett. Ha mindenek úgy folynak Peruban, mint az Előlülő lerajzolta , meg lehet vélle elégedni. A’ Szövetség’ belső állapotját igen kedvezőnek, az igasság’ kiszolgáltatását megjobbittatottnak, az ármadát jól organizáltatottnak, ’s a’ tengeri hadi erőt megszaporittatottnak lenni rajzolta le. Megemlítette , hogy Manganillóban új kikötőhely építtetik. Nagy megelégedéssel beszédeit mindenek felett Nagy Britanniának és az Északi-Amerikai úgy nevezett Egyesült Státusoknak a’ Mexikói Respublika eránt viseltető barátságos indulatjokról, legutoljára arról tett jelentést beszédében , hogy az ország egy Biztosságot nevezvén ki, azt már a’ Svnisture nevű Ánglus hajón útnak indította Vera-Cruzból Olaszország felé, hogy a’ Catholika Egyház és Mexikó között az egyességet állandó talpkőre helyheztesse. Ezen Biztosság tsupa Papi személlyekből áll, hogy Pápa ő Szentsége ’s Mexikó között Concordatát szerezzen ’s erőssittsen meg. A’ Kolumbiai újság egy példát beszélt elé annak megmutatására, hogy melly pontosan és kedvezés nélkül follyon ezen Respublikában az igasság’ kiszolgáltatása. — Infante Leonardo nevű Oberster Perdomo nevű Hadnagyot valami tsekély indító okra nézve halálra döfött. Egy tsupa Stábtisztekből álló hadi ítélőszék az Oberstert halálra ítélte, ’s ezen ítéletet a’ fő hadi tanáts is megerőssítette , ámbár