Magyar Kurir, 1826. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)
1826-05-30 / 43. szám
33$ Commodore Hamilton maga is öszszecsapni kéntelenittetett a’ Görög hajókkal, melynek alkalmatosságával megesküdött, hogy semmivé teszi őket, ezen Smyrnai tengeren. Az Alacrity nevű Ánglus Brigantin is , illy Görög prédátokat tett már semmivé az Ipsarai tengeren. Mondják, hogy maga Hamilton is Ipsarához készül, mint hogy úgy esett tudtára , hogy ezen szigeten volna a’ ragadozóid fészke, ’s ragadozás által halomra gyűjtött jószágaiknak titkos lerakodó helye.“ ,,Konstanczinápoly Májisa napján. Örömmel vettük Milóbol azt a’ tudósítást, hogy az Archipelaguson vezérkedő Frantzia Admirális de Rigny, ki olly czéllal Nápoli-di Romániába ment vala, hogy a’ Görög Országlószéknél, a’ Görög prédálók által némelly Frantzia kereskedő hajók ellen elkövetett erőszakoskodásokért panaszoljon , olly szerentsés volt , hogy egyszersmind néhány Austriai kereskedő hajókat is , mellyeket a’ Görög prédálók oda bohurczóltak vala, megszabadiltson , ’s mint egy erőszakosan kihozzon azon kikötőhelyből. Az e’képpen megmentetett hajók között van a’ Bobara nevű Austriai Palacre is, melly a’ Kapitány Monkovich Carló vezérlése alatt, Triestböl igen gazdag teréhvel evezett erre felé, ’s a’Görögöktől meglepettetvén Nápoliba hurczoltatott vala, hol már éppen ki akarták volla a’ gazdag terhet a’ partra hordani. Minekutánna de Rigny ezen hajókat innét mind kiszabadította volna , őket mindnyájokat Milóhoz kísérte, hol további útjoknak eresztette őket, de bátorságoa kísérettel. Midőn már mindezek mai Újságunkban megírva találtattak, vevénk a’ Londoni Kurírban is egy tudósítást Messolongine kereséséről, melly azért igen szembetűnő, hogy egészen másképpen beszélli a’ történetet, mint az, a’ feljebb felhordott tudósításokban megírva találtatik. Mi tehát ezzel sem tudánk egyebet tenni, hanem a’ figyelmetes Olvasók’ türedelmibe helyheztetvén bizodalmunkat, herényiben ezt is ide tevők , annyival is inkább, mint hogy ennek hitelessége nagy tekintetű pennának írásán fundáltatik, mert ezt a’ Joniai Ánglus Lord Fő Biztos’ Helytartójától Generális Ponsonby úrtol Korfuból vitte egy Kurír Londonba, így következik: — „ ,.A’ Görög Őrző sereg Messolongiben, az eleségnek elfogyása , ’s a’ Miaui’ iparkodásainak, hogy a’várba eleséget vihetett volna bé, füstbemenetele miatt, utolsó ínségre juttatódván, meghatározó végezetre, hogy onnét eltávozzék. Ehez képpest Ápr. 22-dikéröl 23 dikára virradó éjszaka éoo (nyoltzszáz) férfiak kiütöttek , olly czélzással, hogy a’ parton egy battériát, mellyet nagy számú Arabs tsapat védelmezett, elfoglaljanak. Azon pillantatban , midőn ezek a’ várból kiütöttek, a’ városnak egy végét meggyujtották , hogy az ellenségnek figyelmét ezen pontra vonják , ’s e’képpen a’ noo Görögök az említett bástyát annál bizonyosabban elfoglalhatván, az ulánnok nyomulandó Görög seregnek bátorságos utat nyithassanak. Hanem a’ Törökök eszekbe vették vala, hogy az Őrző sereg kiütéshez készül , ’s erre nézve minden tanyáikat megerőssítették, melyből a’ következett, hogy a’ próbatételre kijött éoo. Görögök megzavarodtak, ’s a’ hegyek köztt iparkodtak magoknak menedéket keresni. Az első tsapat után kijött több Görög tsapatok pedig, midőn látták, hogy az első tsapat, a’hellyett, hogy, mint a’ plánumjok volt, a’ bástyát elfoglalta volna , elszélledett, megijedve széllyel szaladoztak , ’s apró tsoportokban a’ város mellett azon tanyákba vették bé magokat , a’ mellyeket megoltalmaztathatóbbaknak lenni gondoltak Ezen kavarodásban a’ Törökök minden feji .