Magyar Kurir, 1826. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)

1826-03-28 / 25. szám

iff'­ 25. MAGYAR KURÍR. Bécs, Kedden, Mártzius* 28-dikén, 1826. Portugalli úr. Ismét gyászba boríta a’ halál egy fé­nyes Királyi Udvart, a’Leghű­s­éges­e­b­b Felség’ Udvarát. Lisbonából így írtak Bétsbe folyó Mártz. 6-dikán: — „ „Ő Felségére a’ Császárra és Király­ra e’ h. 4-dikén délután Kolik­a jött, melly a’ következett éjjel olly erőre ka­pott, hogy ő Felsége a’ maga elmebéli je­lenvalóságát elvesztené. Az Orvosok a’ nyavaját­ Tagszaggatással Öszszekaptsolt Gutaütésnek (Convulsiv. Apoplexiának) len­ni nyilatkoztatták. A’ következett reggel valamivel jobbatokon érezte magát ő Fel­sége , ’s ezen nap (Mártz. 5-dike) tsende­­sen és fájdalmak nélkül telt­ el; hanem 6-dikban reggeli öt órakor újabban rá jött a’ betegség, ’s 7 óráig tartott, ’s a’ Kurír­nak elindúlásáig, a’ melly délután 2-tőkor történt, hevesen megújult. — Ő Felsége ötödikben Régens­éget nevezett­ ki maga hel­­lyet, a’ melly Isabella Maria, Csász, Kir. Herczegaszszonyból, és négy Státus­­tanátsosokból áll, a’ kik ezek: Herczeg Cadaval, a’ Lisbonai Patriárcha, Gróf de­ los-Arcos, és Marquis Val­lad­a.a „Egy Telegrafusi tudósítás, a’ melly e­ k­. 17-dikén érkezett Párisba , azt a’ szo­morúd tudósítást vitte oda, hogy ő Leg­hűségesebb Felsége Mártz. 10-dikén estve felé meghalt légyen. A’ 6-dikban elő­­fordult Crisis után egész 9-diknek Nest­­véréig semmi újabb elnehezülés nem mu­tatta magát, hanem azon estve ismét olly erővel megújult a’ nyavalya, hogy hűséges alattvalójinak szomorúságára , 24 óráknak eltelésével, meg kellett halnia. Brasilia. Folytatása a’ félbe maradott Had-hirde­tésnek: — ,, „Illy környúlállások között nem vala a’Leghűségesebb Felségnek (a’ Brasiliában akkor Országló Királynak) mit tenni egye­bet, hanem tsak, hogy ezen vakmerő­ bá­tor Bitangolót az Uraguay’ vizén túl kergesse, ’s az után a’ maga sergei által ezen víznek bal partjait elfoglaltassa. Ezen plánumnak következésében, melynek vég­rehajtatása sok áldozat-tételekkel vásárol­­tatott­ meg, just szerzett magának Brasilia azon tartományhoz , a’ melynek Ura Ar­tig­ás vala, kinek független Uralkodását Buenos­ Ayres már megesmerte vala. A’ Brasiliai sergeknek oda való bemenetele a rendetlenségeknek és elnyomásoknak véget vetett, ’s a’ La-Plátán innen lakó népek, a’ békességet helyreállittatva ’s tartományaikat egy tyrannusi uralkodás­nak és a’ polgári hadakozásnak pusztítá­saitól megmentetve lenni szemlélvén, tel­­lyes háládatosságot nyilatkoztattak érette. „Azután négy esztendőkig meg nem zavartatott a’ közönséges tsendesség; min­denek azt mutatták, hogy a’ részrehajlá­sok megnyugodtak, hogy Brasiliának ha­tárai bátorságban vagynak , ’s hogy a’ La­ Plátán innen lakó nemzetek meg vagynak állapotokkal elégedve, ’s azzal, hogy mind )(

Next