Magyar Kurir, 1826. július-december (40. évfolyam, 1-52. szám)
1826-09-19 / 23. szám
178 „Ezen mimi Czélzásaira mind Fejesre nézve esztelen öszszeeskűvésnek, szükségesképpen plánumát végrehajtó eszközöket kelle keresni. A’népnek felluzzasztása vagy a’ fegyveres erőnek rebeláltatása által még további felfordulásokat is kívánt eszközleni. Egy olly seregbe helyheztette bizodalmát, melly egyenesen tsak a’polgároknak védelmeztetéssekre ’s a’ közönséges tsendességnek fenntartására állítatott fel, és a’ melynek már tsak ezen tekintetből is inkább kell vala, mint akár melly más seregnek , attól őrizkedni, hogy legkissebb mozgásba, akár mi lenne is annak gerjesztő oka , belé avatkozzék. A’ lovas Politziai seregnek, mellyet nem hozzátartozó tisztek ingerlettek a’ támadásra, egy más gyalog tsapattal együtt, éjjeli egy órakor, a’ plánum szerént ki kellett volna a’ Pequenói mezőre menni ’s ott várakozni addig, míg más sergekből való tsapatok is gyülekeznek oda a’ fő városból, mellyel* már úgy gondoltattak, mint ha valósággal eltsábittatva volnának. „Ha az Öszszeesküvés’ tagjainak bolond reménsége betellyesedett ’s valósággal jó nagy számú sereg gyűlt volna ki a’ nevezett mezőre, ezen esetben arra a’ hitel felett való bűntételre vetemedtek volna, hogy új Királynak ’s új Régenségnek proklamáltatását, mostani Monarkhánknak ’s az általa adatott bölts Constitútziónak semmivé tétettetését ,az Absolutusság’ ügyetlen systemájának — melly tsak akkor országolt és uralkodott Portugalliában , midőn ezen Ország megszűnt vala az a’ hősi és ditsősséggel koronáztatott nemzet lenni, a’ melly Európát egykor a’ maga gazdagsága és nagy tettei által bámulásra indította— ’s a’ midőn azon gráditsfokokon, mellyeken az önn’kény felfelé hágott, mi lassanként, az Ínségnek éppen azon alsó fenekére lebukkantunk , hol illy sokáig sinlődtünk , és a’hol Nagy-lelkű Helyreáll!*tónknak hatalmas karjai nélkül meg ezen szempillanatban is gyalázatosan sinlődténk, helyreállittatását — kívánják. •—■ „Arra az esetre, hogy ha elégséges erőt nem látnának árulási ezélzássok’ végrehajtására öszsze gyülekezni, azt határozták vala , hogy Villa-Frankóba vegyék útjokat, ’s onnét szemléljék, hogy a’ fő városban ’s az ott lévő őrző seregnél mi néma mozgások történnek , és ha ezen mozdúlások rájuk nézve kedvezők nem találnának lenni, ezen esetben a’ 2 dik lovas és a’ 17-dik gyalog Regementeknek példájokat követvén, Spanyol országba menjenek által. Hanem az Isteni Gondviselés, melly a’ Portugallus nemzetnek és Monarkhának örállója vala, ’s az Isten’ oltalmazó keze, melly magát a’ jó Királyoknak homlokaikra kiterjeszti, a’ gonoszoknak ezen átkozott képzelődésbeli plánumjaikat semmivé tette. Az Országlószék , meily a’ Haza’ veszedelmes környúlállásai között nem szunnyadoz, melly a’ gyanús embereknek minden lépéseiket szemmel tartja, gátat tett ezen undok öszszeesküvés* elejébe. Az ő eszközei, mellyeket elő vett, olly jól valának erányoztatva, olly jószármba vétetve, ’s olly hathatósak, hogy a» Öszszeesküvés’ tökélletesen semmivé leve. A’ lovas Politziának négy Kon pániáji, mellyek a’ rebelliónak legleg eszközéül szolgáltak, fegyvereikből kivetkeztetődtek, s a’ fő város’ egyéb őrző-sergei legjobb buzgóságtol lelkesittetve , mint a’ thrónusnak és a’ közönséges szabadságnak leghűségesebb oltalmazóji , úgy mutatta ki magát. Az első és második Línéa béli sergek vetélkedtek egymással a’ fenyitéktartásban és a’szolgálat béli buzgóságban; ’s a’ kereskedői rendnek betsületes serge is hasonló virtusoknak kimutatása által külömböztet*te meg magát, a’ Polgároknak rendkívűl* való nagyszáma örvendező kiáltozással kísérte a’ törvénynek és Királynak hűséges