Magyar Kurir, 1826. július-december (40. évfolyam, 1-52. szám)
1826-10-10 / 29. szám
227 janak utánra Sz. Péter és Tsakonien felé, ’s mint hogy e’tájon semmi ellentállásra nem talált, felégette Castrit, Sz. Pétert, Sz. Jánost, és Calybiát, ’s egész Astrósig vitte ármádáját. Itt három tsapatokra osztotta sergeit, mellyek közzűl a’ közbelsőt Mistra, a’ jobbat Rachova, a’balt pedig Tsakonen felé indította útnak , a’melly Prastót felégette. A’ Mistra felé ment tsapatot jónak találta Ibrahim Basa viszsza vonni, mint hogy ez itt hathatós ellentállásra talált, és Ibrahimnak szokása, ha tsak kevés ellentállásra talál is, viszsza térni. „Generális Nikita, a’ ki örömest szembe száll az ellenséggel, éppen akkor, midőn Ibrahim e’tájon égetett és gyilkolt, Myliben tartózkodván a’ Messolongiből megmenekedett tsapattal, azt ő és a’ Joniai Phalanxot s a’ Czefalo Zántei serget, azonnal útnak indította az ellenség’ ekbe, de alig mehetett egy darabotskát , hogy azon ellenséges armadát , melyről feljebb említők hogy viszsza tért volna, újabban olly nagy erővel Calybia, Sz. János, és Astros felé jőni szemlélte,hogy ő meg se merte próbálni az azzal való szembeszállást’s a’ megmérkezést, hanem azonnal viszsza vonta magát Astros felé,’s ott a’most épült kőfal megett helyheztette állásba magát. Azonban az ellenség is megérkezett oda, Calybiába szállott meg, egy szárnyát a’ szellőkig, másikát az Astrosi térségekig terjesztvén ki. Aug. 16-dikán a’ Reguláris seregből topő gyalogok és 500 lovasok elé nyomultak a’ kőfalhoz, de hevesen fogadtattak, ’s a’ táborba viszsza térni jónak találták. Aug. 17-dikén az egész ellenséges sereg lábra kerekedett ’s még közelebb szállott a'kőfalhoz ’s a’ szőllős kertekhez ’s úgy akart , hogy a’ kőfalat elvegye a’ Görögöktől. Azonközben ezeknek segítsége érkezett Nápolibol két ágyukkal, a’ Gén. Agalopulo és Kolokotroni Kristo vezérléssel« alatt, ’s ha meg talál történni,hogy a’ Korinthusi táborból is jókor megérkezését a’ várt segítség, úgy Ibrahim drágán meg fog fizetni a’ tett károkért ’s az Astroshon tett vakmerő expeditzióért. Második Levél, Aug. 25-kán, ugyan a’ Görög Közönséges Újságban , ’s ugyan ezen expeditziónak folytatásáról: — „ „Az ellenséges gyalogság és lovasság e’ hónap’ 18-dikán három tsapatokra oszolva, Calybiátol (melly annyit teszen, mint Kajbák) Sz. János mellett a’ térségre Astrós félé nyomúlt , hol Gener. Nikita 800 emberekkel tanyázik. Volt egy kis ágyúja is, hanem az ötödik lövésre szerentsétlenűl meghasadott, ’s a’ legalkalmatosabb Görög ágyuzót, Zachariást, megölte, s kettőt megsebesített. A’ boldogult Zachariás, már 4 Törököt küldött vala le Iládesbe, az ő kis ágyújával, minekelőtte ugyanaz őtet masát is az örök életre által segítette volna. Látván az ellenség, hogy már ezen kis gyilkoló eszköztől is megfosztotta a’Görög sérget a’szerentsétlenség, azonnal tüzesebben kezdett elé rohanni, hanem a’ megrettenni nem tudó Nikita, sergeit jó állásokba helyheztetvén, tsak 56 emberekkel állott ki az ellenség’ ekbe, kiket a’ térségre küldvén, maga olly helyre állott, honnét az ellen* ségnek minden mozdúlásait szemlélhesse. Ezen maroknyi (tsak ötven) de valódi hősök , két óráig tusakodtak a’ nagy számú Török lovassággal, még pedig nem valamelly oltalmazó fal mellett , hanem a’ sírkon, ember-emberrel, a’nélkül, hogy közzűlök tsak egy is elesett volna , ők ellenben néhány Törököket megöltek, ’s még többet megsebesítettek. A’ következett napon az egész ellenséges sereg eltakarodott Sz. János felé , mellyet a’ Görögök látván, tüstént utánna indúltak , ’s egy lovas Török csapatot Calybiánál beértek, hanem ez, jónak találta tsatába nem elegyíteni magát,’s a’hellyett ez is elsietett a’ többek után, melly közben három Görög foglyok K*