Magyar Kurir, 1827. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)

1827-02-23 / 16. szám

hogy valam­elly vitéz tselekedetnek megho­­mályosítására szolgálna­, egyedül tsak va­lami politikai rendetlenségnek eltávoztatá­­sára czélzott, ’s arra szolgált, hogy hol­mi abból szárm­azó öszszeütközéseket el lehessen kerülni, lehetetlen vala a’ Státu­soknak valamelly törvényes rendtartásaik­ra, vagy csak valamelly fogásra nézve is kétségbe hozni. Valamint egy S. Vincen­ti Gróf, egy T­raf­a­­­ga­r i Vice-Gróf, egy Waterloi Herczeg, egy Douroi és Talaverai Marqui , egy Vollendorfi Gróf, egy Walls­tat­ti Fejedelem lehet, éppen így lehetett egy Eszlingeni, Eck­­muhli, Montebellói, Valmey, ’s Dantzigi Herczeg is. A’Lipsiai, N­a­­naui, Briennei, és Montmartrei Herczegi Titulusokkal se köthetne senki valami olly jelentéseket öszsze , mellyek valamelly tekintetben arra mutathatnának, hogy ezen titulusoknak birtokosa oda va­ló Fejedelmi-tulajdonos volna, a’­tonnét ezen Titulust venné. De más volna már olly Titulusokkal a’ dolog, mellyek a’­nél­­kűl, hogy valamelly valóságos birtokos­sággal volnának öszsze tsatoltatva, tsak valami folyamatban lévő Feudumhoz való justartással köttettetnének öszsze. — „Az elől nevezett két Újságok’ Publi­­cista­ íróji olly meszsze mennek a’ magok eszelősködéseikben, hogy azt is erőssítik, hogy az idegen Hatalmasságoknak az ellen való protestálása , hogy a’ magok orszá­gaikban semmi a’-féle Feudumi állapo­tot meg ne esmérjenek, mellyek a’ Fran­­tzia Császári birodalom’ idejéből vették származássokat, ellenkezzék a’ Frantzia Constitutziónak azon Czikkelyeivel, mel­lyek által a’ Bonaparte’ Országlása alatt adatott Rangok és Méltóságok megerőssit­­tettek, a’ melly Constitutzió pedig nem tsak Frantzia­­Országra nézve alapos és sarkalatos Törvény, hanem egy, minden­ben Frantzia Országgal azon időben bé­kességre lépett Hatalmasságokat kötelező Contractus. (*) (*) Hogy az itt szóban forgó Titulusok valósággal olly Feudumi feltételekkel voltak azoknak adója által öszsze­csa­toltatva , mellyeket azon tartományok­nak, mellyekhez ezen Titulusok ragasz­tanak, mostani Birtokosaik, megesmér­­ni nem köteleztethetnek, meglehet ítél­ni a’ Napoleon Dekrétumának azon két Czikkelyeiből, mellyek ezen Titulusok­ról szóllanak. Ezek a’3-dik és 4­ dik Czik­­kelyek, ’s e’-képpen vagynak Frantzia eredeti nyelven: 3- dik Czikkely: »Nous avons érigé at éri­»geons en duchés grand-fiefs de no­­»tre Empire les provinces ci-aprés dé­­»signées: i) La Dalmatiej 2) LTstrie j 3) »Le Frioulj 4) Cadore $ 5) Bellune $ 6) »Coneglianoj 7) Trevise \ 8) Feltrej 9) »Bassano j 10) Vicence 3 ll) Padoue j 12) »Rovigo«. x (Ennek magyar­ázatja: „Mint birodal­munk’ Herczegi nagy Feudumaivá rendel­jük ezen tartományokat: Dalmatziát, Is­­triát, Friault , Cadorét , Bellunót, Cone­­glianót, Trevisót, Feltrét, Bassanót, Vi­­cencát, Páduát, és Revígót). 4- dik Czikkely: »Nous nous réservons de »donnerl’investiture desdits fiefs »pour étre transmis héréditairement, par »ordre de primogénitore, aux descendans »males, légitimes et natusels de ceux en »cas d’extinction de leur descendance mas­­»culine, légitime et naturelle , les dits »f i e f s seront reversiblee á notre couronne »Impériale pour en etre disposé par nous »ou nos successeurs.« (Magyarázatja: „Fenntartjuk magunk­nak azt a’ just, hogy a’ mondott Feudu­­mok’ Investituráját* magunk adjuk örökségi következés szerént azoknak férjhu, törvényes, és természeti maradékaikra kö­vetkezve, a’ kiknek határozni fogjuk , ab­ban az esetben pedig, ha tudniilik ezek­nek férjfiu, törvényes, és természeti ma-

Next