Magyar Kurir, 1827. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)

1827-01-16 / 5. szám

után, mellyeket Császár ő azon Princznek­­adott, kinek a' mi Constitútziónk’ Felsé­ges Szerzője a’ maga Leányának a* mi Fel­séges Királynénknak kezét oda szánta. Pruszszia éppen a’maga Szövetségesei­nek, lépéseiket követi. „Minekelőtte a' mi Spanyol ország eránt való állapotunknak magyarázásához fognék, szükségesnek tartám a’ Nagy Ud-4 varokra nézve ezen rajzolatot futólag elő­re botsátani. Az, hogy Nagybritanniárol semmit se beszélltem, azért történt, hogy ez a­ nagy és felséges lelkű Hatalmasság úgy öszsze van vellünk tsatolódva, hogy minden lépései, mellyeket ránk nézve már tett és még lenni akar, mind a’ mi ja­vunkra vágynak intéztetve. Ha nékünk en­nél több szövetségeseink nem volnának is, még se félhetnénk senkitől. „Múlt Júliusban, mihellyest a’ készü­letek a’ Constitútzióra való megesküvés­­hez meg­­ tétettek , azonnal a’ mesterkedé­sek is hirtelen kettőztettek Spanyol ország’ részéröl. A’ Portugallus Szökevények, kik Spanyol országba nem tsak kedvesen bé­­fogadtattak, hanem jól is gondjok viselte­tett , meghívták Portugalliában maradott pajtásaikat, hogy kövessék őket a’ bűnté­­telben. Több fő rangú Spanyolok, Spa­nyol országnak mint Emissariusok úgy szol­gáltak , midőn a’ Portugallus katonaságot elpártolásra ingerelték, a’ IV-dik Pedro Király’ törvényességét tagadták, ’s a’ tu­datlan néppel elhitetni iparkodtak, hogy a’ Constitutzió a’ thrónus és religió ellen legyenek intéztetve. Melly nagyon elfajul­tak az illy rosz gondolkozású Portugal­­lusok! — nAz én első le­pésem e­­ szerént, mi­hellyest hivatalomba béléptem a’vala,hogy Madridban lévő Ágensünkhöz meghatáro­zott rendeléseket küldöttem ,hogy a’Ca­t­h­o­­likus Felségtől a’ Portugallia és Spanyol­ország között fennálló kötéseknek bételte­­téteket kivánja­ meg, hanem mikor ezen rendelések Madridba meg érkeztek, a’ mi ott lévő Ágensünk Go­mez Severino már kinyilatkoztatta vala, hogy ő a’ Con­stitútzióra nem­ fog megesküdni. A’ mi rendeléseink tehát nem te­lyesittethettek Madridban olly hamar , mint mi kívántuk volna. Ezen Ágensnek bűnöa tselekedet© nagy béfolyással valt a’ mi ügyünk’ rosz­­ra-fordulásához. Illy környúlállások között arra határozta magát a’ Régens Princzasa­­szony, hogy mint meghatalmazott Minis­­tert Gróf Villa-Reált küldje Madridba, hogy a’ melly rendeléseket G­o­me­z úr be nem töltött, hajtsa végre. De melly igen elbámult Országlószékünll, midőn olly tu­dósítást vett tőlle, hogy őtet is Madridi Udvar nem akarja befogadni! Ez a’ kör­­nyúlállás elég lehetett volna, hogy mi a* Madridi Udvarral minden további érteke­zést félbe szakaszszunk. De mint hogy tud­ta Országlószékünk, hogy a’ Madridi Ud­varon egy bizonyos faktzió uralkodik, de ennek felette a’ maga mérséklettségének és annak is valóságos bizonyságát akarta mu­tatni, hogy Szövetségeseivel egyet­értőleg akar dolgozni, ’s ezeknek tanátslását, melly az volt,hogy lépéseit legnagyobb tartózkodással tegye, pontosan követni akarta, erre néz­ve olly rendelést küldött Gróf Villa-Reál­hoz Madridba, hogy figyelmét egyedül tsak a’ kötéseknek bétöltettetésekre , vagy is tsak arra fordittsa, hogy azon fegyverek, lovak ’s a’ többi, mellyeket a’ Portugal­lus szökevények Spanyol országba által vit­tek , viszszadattassanak, 's továbbá ezen szökevények, a’ határoktól eltávoztattassa­­nak *s meszszeszállíttassanak. Mi a’ kö­tések szerént nem tsak megkívánhattuk ezen dolgokat, hanem ahoz is jusunk lett vol­na , hogy ezen embereket , mint szökevé­nyeket és hazaárulókat, viszsza kívánjuk. Azt kellett gondolnunk, hogy a­ Spanyol Országlószék egy pillantatot se fog kése­­delmezni ezen kívánságoknak bete­ljesíté­­sével, de nem így történt a­ dolog, ám­­

Next