Magyar Kurir, 1827. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)

1827-01-26 / 8. szám

dozok jelentek­ meg 6 lábnyi hoszszúságú drága borostyán-kő (Berstein) tsutorás pi* paszárokkal , ’s tisztjeinkhez közelítvén , a* pipákat nékiek nagy udvarisággal oda nyújtották , ’s azután letérdepelvén broncz­­tálatskákat tettek­ le szőnyegekre ’s a’ pipák’ fenekét ezekre fektették. A' pipázás 8—10 minutumokig tartván , egy szolga állott elé ezüst kínálkodó táblával, mellyen a’ ven­dégek’ számára , kik valami 2o-szan lehet­tek, kávés findzsák állottak. A’tábla arany rojtos sellyem abroszszal vala béteritve. Ezt követte egy más szolga a’ kávés kan­nával, kit néhány más szolgák kísértek, kiknek a’ vala kötelességek, hogy a’ kávés findzsákat a’ vendégeknek által adják, melly után ők a lépéseket hátra felé tévén, ott legalázatosabb állásba helyheztették mago­kat, az alatt, mint nállok a’ szokás kíván­ja, kezeiket ruházatjok alá takarván. Ki­üresedvén a’ findzsák, ismét a’vendégekhez járultak a’ szolgák ’s elvették azokat a’ baltenyereken ’s a’ jobb kezekkel béfedve tartva’s eltávoztak a’ szobából. Ekkor újabb pipák adattak a’ vendégeknek, ’s az után ezek szép rendet több féle süteményekkel kínál­­tattak­ meg, mellyeket egy szolga ismét egy nagy ezüst táblán vitt rendre hozzájok. A’ táblára néhány tsínos ezüst edénykék voltak helyheztetve, ’s a’ sütemények ezek­be rakattatva. Ezen táblát minden vendég előtt letérdelve tartotta oda a’ szolga, mely­ről a’ vendég kedve szerént vett, a’ mi néki tetszett. Most ismét új pipákat hoztak elé, ’s azután valami 15 minútumok múl­va , mikor már az eltávozás’ ideje közel­­getett, Sorbetet hoztak szép,czifra po­harakban , mellyet minden vendégnek oda nyújtottak a’ szolgák ahoz való táblátská­­kon. Minden szolgának a’ karjára egy-egy arannyal kivarrott batu­ztkendő lévén füg­gesztve , mellyel a’ vendég száját a’Sorbet­­ivás után minden szolga megtörlötte. Mi­kor a’ hajóról butsut vettünk, annak leg­főbb­ árbotzsáján Császári Zászlók lobog­tak, ’s tiszteletünkre is ágyúlövések­ké tettek. A’ Basa’ Tolmátsa elindulásunkkor azt mondta a’ Commodore úrnak, hogy a’ Császár Zászlaját semmi egyéb alkalmatos­sággal nem függesztik­ ki,’s ezt mosttsak a® Északi Amerikához ’s a’ Commodore úr­hoz viseltető nagy megkülönböztetésre néz­ve tselekedtek. „Illő leszen itt a’ Kapudán-Basa’­sze­mélyéről is szóltanunk egy keveset: Ő va­lami 55 esztendős, nem magas, de a’ mel­lett szép formájú ember; az állát legalább 12 tzél hoszszúságú fejér szakáll ékesíti­, alázatos és kellemetes magaviseletű, ’s tsu­­pa complémentumokból álló ember; de a­­mellett ravasz és egy legkeményebb Tö­rök az egész birodalomban. Georgiában született; onnét gyermek korában, mint rabszolgát , Konstanczinápolyba hoztak. Itt Hassán-Basa vásárlotta­ meg, ki igen nagy tekintetű ember volt a’múlt században, s a ki idővel őtet a­ rabszolgaságból felszaba­dította. Azólta gráditsonként lépett felfelé, ’s azt tartják felötte, hogy idővel Nagyve­­zérségre is fel fog lépni. N­a­g­y Britannia. A’ Diplomatikai foglalatosságoknak most nagy szünete van Londonban, mint hogy Canning últ a’ külső Minister egy egész hónapra kiútazott Briggtonba , ’s a­ Frantzia Nagykövet is arra fordította ezen időt, hogy kevés hetekre haza útazott Parisba. A’ Londoni levelek szerént nagyon meghidegült az Anglia és H­a­i­ti szigete között eddig fennállott barátság. Az Ús- Times- levelek már most másodikszor említik a’ nevezett szigeten kiütött Revo­­lútziót, melynek a’ volt egyik következé­se , hogy a’ Porto-Princzi Ánglus Vice-Con­sul jónak találta innét eltávozni , és Ja­maika szigetére által evezni , honnét a Kommandirozó Admirális azonnal eskü.

Next