Magyar Kurir, 1829. január-június (43. évfolyam, 1-52. szám)

1829-05-26 / 42. szám

331 hát ’s elkevélyednek; de ha szerencsét­lenség éri őket, kitsinyhitüek lesznek ’s leverettetnek. Az Ég megáldotta ezt az Országot minden más Országok felett, gazdagsággal és birtokkal; ne zúgolód­junk azért és ne panaszolkodjunk, ha valami múlólag baj sújt bennünket.“ R­e­­ményli azonban a’ Minister, hogy mind e’ mellett is, a’ jövedelmek, az idén is, megfogják 5 millióm f. st-el haladni a’ költségeket. Végre előadta, hogy a’ Kints­­tár 3 millióm f. sz. fundusra (m­ellynek öszveszerzésére a’ Börzén aláírás nyitta­tott) Papíros pénzt szándékozik kiadni, ’s minekutánna erről hoszszasan beszél­­tek­, újra viszsza tért az Országot most nyomó terhes bajokra, ’s szavait így vé­gezte: „Ha ezek a’ fellegek, mellyek Ha­zánknak floriizonját megsetétítik, elta­karodnak — a’ miről kétség nem lehet — Anglia a’ boldogságnak és jólléteinek ol­­lyan ditsö képét fogja mutatni, a’ miné­­­műt a’ Világ m­­ég soha sem látott.“ — Hume Úr állott fel legelsőben a’ Minis­ter ellen, és tagadta, hogy az fellegeknek tsendes eltakarodásával kétség nem lehet­ne. „A’ baj nagyobb mint kitsinyítést szenvedne. Az egész Ország érzi annak sujját; a’ kereskedők, a’ Fabrikások ke­servesen érzik. Egyedül a’ Föld-birtoko­sok azok, a’ kik ámbár a’ többi Polgá­rok a’ mindennapi kenyérben is szüksé­get látnak, állandó jövedelemmel bír­nak. De nékik is eljön a’kedvező napjok (Halljuk!) még egyszer mondom nékik is eljön a’ napjok.“ Sokallotta továbbá Hume a’ Költségeket, és midőn azok­nak némelly pontját felvenné, a’ Kints- Tár Cancelláriusát is kím­élletlenűl meg­támadta , a’ ki arra hasonló éles hangon felelt viszsza. Alderman YV­ai­th­man ha­sonlóképpen nem akarta hinni, hogy a’ mostani fellegek csak futólag valók. Ő egyszer időtöltésből keresztül olvasta va­lamennyi Parlament-nyitó Királyi beszéd­­van, és úgy találta, hogy az majd min­­denik az országnak örökké növekedő bol­dogságáról beszélt, és ha valami nyomo­­­rúságról emlékezni kelletett, azt mindég úgy festették mint múlólagos bajt és tá­vozó jelleget. — Maberly Úr kárhoz­tatta a’ 5 millióm Papíros-pénz fundálá­­sának a’ Finantz-Ministertöl felvett mód­ját, azt állítván, hogy abból 400.000 f. sz. kár háramlik a’Kints­tárra. A’beszál­lók között voltak továbbá: B­aring, Huskisson, Harvey ’s a’ I. Urak.— Éj­fél után némelly követeknek fogyat­kozván béketűrések, nem akarák a’ be­szállókét kihallgatni, de Hume Úr Pren­det­ kiáltott, ’s tanátsolta nékik, hogy inkább menjenek haza, mint a’ Vitatá­soknak folyamatját akadályoztassák. — Egyébaránt minden pontjai a’ 1. Eszten­dei Költségek B­u­d­g­e­t­j­á­nak elfogadtat­tak; a’ Hints tár-S­ehe­in ok­nak kibo­­tsátása is megengedtetett. — Az Ülés reg­geli harmadfél órakor eloszlott. . Port­u­galli­a. Lisbon­a April. 26-kán. Az Udvari Újságban egy Rendelés hirdettetik , melly­­ben D.Miguel Gen. Cabreirát, a’ki Tereeirában a’Kommandót vitte,hivatalá­tól megfosztván Haza ellenségének hirdeti, és a’ reája kimondott büntetésnek végre­hajtását parantsolja. — Az Oportói töm­­löttből három halálra ítéltettek kivitettek, hogy közzűlök az első Brag­a­ban, a’ második Coimbra­ban, a’ harmadik Algarve tartományában kivégeztessék. — Coimbrá­ban egy Név-lajstrom nyom­tattatott ki, mellyben 407 tanulók meg­neveztetnek, kik D. Miguel­nek a’ E. Martius 28-kán költ Parantsolatja sze­rént, az Universitás lajstromából kitö­röltettek... *

Next