Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)

1830-01-01 / 1. szám

Frantzia Ország, Paris, Dec. 20 kán. Status Taná­­tsos Syrieys de Marinhac Ura’ Belső Ministerium P­er­sonalej­anak Igazgatójává kineveztetett. — Generalis Lafayette 19-ikben Párisba érkezett. A’ Courrier 19 ikröl, ezt írja: ..Most estve arról foly a’ beszéd min­denütt, hogy rövid napok alatt egy Kir. Rendelés fog megjelenni, mellyben Pá­­ris Városának lerakodó­jus (droit d’ entrepot) engedtetik minden béjövő portékákra nézve, az az, minden Por­tékáknak, mellyek a’ külföldről bého­­zattatnak, a’ Főváros szabad lerakó he­lye lészen. Ez a’ dolog forgott fel a’ múlt Szeredai Ministeri tanátsban , és azok­ a sok pénzes Kereskedők magok­nak hirtelen Házat, és házhelyet vásár­ló­ttak Párisban. — A’ Ministeriumról az a’ vélekedés, hogy a’ Parlamentet bévárja, és noha nem nagy reménysé­ge lehet a’ Többségnek megnyeréséhez , mindazáltal szerentsét próbál. A’ szomszéd (Belga) Országi belső t­­áb­or­úságok tárgyai itten a’ köz figye­lemnek. A’ Párisi két fö Royalista­ Jaim­nál (a’ Gazette, és Quotidienne) a' Belga Liberalismusnak ügyét oltal­mazza. A’ honnét azt a’ következtetést vonja egy Liberalis Ujságlevél , hogy ők nem tiszta szívből Royalisták és a’ Királyiszék mellett tsak addig hartzol­­nak, míg a’ Katholicismussal ellenke­zésbe nem jő. (lásd alább Belga Orsz.) Chatelain Úr , a’ Courrier Francais Kiadója és Felelőse bévá­­lloltatván a’ Fenyítőszék előtt az Ország Vallásának meggyalázásáért. ..) melly a’ nevezett Journalnak Máj. 20-diki 1829 levelében találtatott) 5 hónapi fogságra 600 Frank birságra­­teh­etett. Ez ellen az ítélet ellen apellált Chatelain Úr a’ Királyi Törvényszékhez. Itt, felvé­tetvén a’ per, Dec. 18-kán , az első Törvényszéktől kimondott ítélet meg­­igazíttatott, és Chatelain Úr a’ bün­tetés alól felmentetett. Indító okai a’ Kir. Törvényszéknek ezek valának: „Fontolóra vévén, hogy a’ Charta ál­tal megszentelt Országos jussa szerént a’ Frantziáknak, szabadsága vagyon ki­­nek kinek vélekedését esmeretessé tenni és kinyomtattatni, ’s hasonlóképpen sza­badsága vagyon kinek kinek egyenlően a’ maga Religióját vallani, egyedül az ezen szabadságokkal való viszsza élés el­len lévén gátló­ törvények; — fontolóra vévén, hogy valamelly Vallásos Dog­máról nyilván­ mondott vélekedés , melly azon Dogmában való Hitnek fogyatko­zását mutatja, szerentsétlenségnek látsz­­hatik ugyan azoknak szemeiben , kik­ben a’ Hit megvagyon , de büntetést tsak akkor fogna érdemelni , ha elfajulna boszszantásokra és tsufolódásokra ez el­len a’ Hit ellen vagy annak követői el­len, — fontolóra vévén, hogy Chate­lain midőn egy éppen lehetetlen tör­ténetet tenne fel, semmi sértő tsúfoló­­dó kifejezésekkel a’ Keresztyén vallás ellen nem élt, és semmi sértő vagy tsú­­folódó elmélkedésekre vagy tzélozások­r botránkoztató Hely fordul elő: „Az Ur Vatsorának, Transfigurationak és Sz. Hieronymus Communio­já­­nak halhatatlan festései megmaradnak re­mekeknek még akkor is , midőn az itt áb­­rázoltatott Keresztyén Hit-ágazatok tökélle­­tesen el fognak töröltetve lenni, ha tudni illik ezeknek a’ képeknek töredékeny ma­tériája azt az időt megérheti! *) A’Vadas czikkelyben Gerard képfes­tőnek a’ Koronázást ábrázoló mivé bírál­­tatik meg, és benne a’ többek között ez a*

Next