Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)
1830-01-01 / 1. szám
Frantzia Ország, Paris, Dec. 20 kán. Status Tanátsos Syrieys de Marinhac Ura’ Belső Ministerium Personalejanak Igazgatójává kineveztetett. — Generalis Lafayette 19-ikben Párisba érkezett. A’ Courrier 19 ikröl, ezt írja: ..Most estve arról foly a’ beszéd mindenütt, hogy rövid napok alatt egy Kir. Rendelés fog megjelenni, mellyben Páris Városának lerakodójus (droit d’ entrepot) engedtetik minden béjövő portékákra nézve, az az, minden Portékáknak, mellyek a’ külföldről béhozattatnak, a’ Főváros szabad lerakó helye lészen. Ez a’ dolog forgott fel a’ múlt Szeredai Ministeri tanátsban , és azok a sok pénzes Kereskedők magoknak hirtelen Házat, és házhelyet vásárlóttak Párisban. — A’ Ministeriumról az a’ vélekedés, hogy a’ Parlamentet bévárja, és noha nem nagy reménysége lehet a’ Többségnek megnyeréséhez , mindazáltal szerentsét próbál. A’ szomszéd (Belga) Országi belső táborúságok tárgyai itten a’ köz figyelemnek. A’ Párisi két fö Royalista Jaimnál (a’ Gazette, és Quotidienne) a' Belga Liberalismusnak ügyét oltalmazza. A’ honnét azt a’ következtetést vonja egy Liberalis Ujságlevél , hogy ők nem tiszta szívből Royalisták és a’ Királyiszék mellett tsak addig hartzolnak, míg a’ Katholicismussal ellenkezésbe nem jő. (lásd alább Belga Orsz.) Chatelain Úr , a’ Courrier Francais Kiadója és Felelőse béválloltatván a’ Fenyítőszék előtt az Ország Vallásának meggyalázásáért. ..) melly a’ nevezett Journalnak Máj. 20-diki 1829 levelében találtatott) 5 hónapi fogságra 600 Frank birságratehetett. Ez ellen az ítélet ellen apellált Chatelain Úr a’ Királyi Törvényszékhez. Itt, felvétetvén a’ per, Dec. 18-kán , az első Törvényszéktől kimondott ítélet megigazíttatott, és Chatelain Úr a’ büntetés alól felmentetett. Indító okai a’ Kir. Törvényszéknek ezek valának: „Fontolóra vévén, hogy a’ Charta által megszentelt Országos jussa szerént a’ Frantziáknak, szabadsága vagyon kinek kinek vélekedését esmeretessé tenni és kinyomtattatni, ’s hasonlóképpen szabadsága vagyon kinek kinek egyenlően a’ maga Religióját vallani, egyedül az ezen szabadságokkal való viszsza élés ellen lévén gátló törvények; — fontolóra vévén, hogy valamelly Vallásos Dogmáról nyilván mondott vélekedés , melly azon Dogmában való Hitnek fogyatkozását mutatja, szerentsétlenségnek látszhatik ugyan azoknak szemeiben , kikben a’ Hit megvagyon , de büntetést tsak akkor fogna érdemelni , ha elfajulna boszszantásokra és tsufolódásokra ez ellen a’ Hit ellen vagy annak követői ellen, — fontolóra vévén, hogy Chatelain midőn egy éppen lehetetlen történetet tenne fel, semmi sértő tsúfolódó kifejezésekkel a’ Keresztyén vallás ellen nem élt, és semmi sértő vagy tsúfolódó elmélkedésekre vagy tzélozásokr botránkoztató Hely fordul elő: „Az Ur Vatsorának, Transfigurationak és Sz. Hieronymus Communiojának halhatatlan festései megmaradnak remekeknek még akkor is , midőn az itt ábrázoltatott Keresztyén Hit-ágazatok tökélletesen el fognak töröltetve lenni, ha tudni illik ezeknek a’ képeknek töredékeny matériája azt az időt megérheti! *) A’Vadas czikkelyben Gerard képfestőnek a’ Koronázást ábrázoló mivé bíráltatik meg, és benne a’ többek között ez a*