Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)
1830-01-26 / 8. szám
az ítélgetést és következés húzást magokra az Olvasókra bízván., A’ Frantzia Journalisták ellenben, mihelyt valami esik, mindjárt széket ülnek, mindent bírálgatnak, űznek fűznek , és el nem mulatnak semmit, a’ mi a’ Közönséget az ő gondolataiknak elfogadására megnyerheti. Ezt a’ szabadságot nékik a’ törvény adja; nintsen is ennél;valami nagy liárd következése egyébkor, tsak mikor öszveszövetkeznek egymás között a’ Journalok Olvasóiknál, elámítására. Illyenkor valóságos ellsábítókká és Tyrannusokká lesznek az Országban,mert a’ nép kéntelen a’ dolgokat az ő szemeikkel nézni; és a’ ki, vélekedéseit másokra reá tudja tolni, vezére lészen a’ tselekedeteknek is. így osztán ez alatt az szín alatt, hogy az Olvasókat a’ dolgoknak igazi megértésére tanítják, el veszik a’ néptől még a’ gondolkozás jussát is. — Minden Országban , a’ hol vagyon sajtószabadság, két ellenkező vélekedésü és menetelű Journalok vannak; és a’ Közönségnek egy része az egyik, más része az másik fellel tart. De mikor az egyik Fél betsületesen , a’ másik pedig roszsz lélekkel jár el tisztjében, az egyik tsupán igazságot szóll, a’ másik naponként hazudozik és hízelkedik : mimódon állhatna a’ nép ellene az ámításnak és tsábításnak ? A’ Royalista Journalok , mindenik különkülön , adják elő gondolatjaikat; ellenben a’ liberálisok öszveszövetkezve dolgoznak egy közös tzélra. Amazok intik a’ népet: Legyetek tsendesen, engedelmeskedjetek a’ törvényeknek! — Ezek ösztönözik ; „Morogjatok, Ti vagytok a’ Fejedelem!“ — Fizessétek meg az adót! szóljanak amazok ; „Meg ne adjátok!“ kiáltanak emezek. Ezen hartzában a’ jó gondolkozásnak a’ roszsz Princípiummal, az egyaránynak lehetetlenség megmaradni; és az egyik mérőserpenyö, mellybe hol a’ hízelkedést, hol a’ jövendőkkel való rettentést minduntalan hányják, levonja a’ másikat, mellyben tsupán az igazság és józan értelem fekszik. — Más volna a’ dolog és kissebb a’ veszedelem; ha az Újságírás, mint régen, egy egy Privát embere volna. De most, minden liberális Journal egy egy kis független Hatalom (Potentat), mely előre kicsinált Planum és Princípiumok szerént dolgozik; Tanátsosi, Ex-Ministerek , írói, Könyvszerzők és tudósok. És mintha már ez nem elég volna akármi célra, annak felette minden Journáljai ezen Felekezetnek öszveszövetkeznek a’ közvélekedésnek megmérgesítésére. Hogy ne lennének már így hatalmasok? Ki tagadhatná erejeket, midőn a’ köz vélekedést ők vezérlik? Így eredt és támadt az a’ Hatalom, mellyet igen helyesen Journalismusnak neveztek. Hatalom! vajmi nagyon megérdemli e’ nevet, mert ahoz van közel, hogy minden más hatalmakat elnyeljen. Nem egy, de több tízben ragadta el az embereket ennél sokkal kissebb erő. Egyetlenegy Vallásos Ideának a’ munkája volt az Európát megrázkódtató és népeitől megfosztó Keresztes Háborúknak Enthusiasmusa ; egyetlenegy embernek a’ munkája volt a’ Reformatio. A’ Journalismusnak pedig ezer a’ nyelve, és minden emberi indulatokat serkenget. Nem tsak Frantzia Országot fenyegeti ez; egész Európát lábai alá veti, ha gátlására eszköz nem találtatik. A’ könnyen hívök, az elégedetlenek, a’ hírszomjazók minden Országokból,már jobbágyai; nem sokára Nemzetek lesznek áldozataivá, és a’világ, prédájává.“ „Pár is Jan. 16kén. A’ 80 millióm Franknyi új Költsönnek adása , a’ Jan. 12 kén, a’ Rothschild Háznak ítéltetett oda, mint legtöbbet ígérőnek. A’ neve«