Magyar Kurir, 1830. július-december (44. évfolyam, 1-53. szám)
1830-10-19 / 32. szám
javáért és boldogulásáért szívbeli indulattal kérem a’ szent gondviselés mindenható áldását/4 . Felsége a’ Baváriai özvegy Királyné ezt méltóztatott az Ötét idvezlő Követségnek felelni: „Háládatos indulattal veszem azon igen örvendetes indulat kifejezéseket, mellyeket a’ Magyar Országi Státus Urak nagytekintetű Küldöttsége által kijelentenek. Szíves örömmel részt veszek a’ jövendő Országló ditsö megkoronáztatásának innepében , melly által egy nagy és mindeneknek szeretetében levő Király , a’ kihez Engemet kedves kötelek kaptsolnak, és egy nemes nagylelkű Nemzet, mellyet én igazán tisztelek, a’ költsönös szeretetnek és bizodalomnak szép egyességét megújítja és innepli. Az Istennek mindenható áldása tselekedje, hogy Magyarország szüntelen gyarapodván, háborítatlan élhessen a’ legnagyobb boldogságban , mellyre annyira alkalmatos és méltó , — s a mellyet ezen jexes mtsor nemzetnek tiszta szívből kívánok. (Folytatása a’ Posonyi Koronázásnak.) Annakutánra odaméne az új koronázandó Király a’ főoltárhoz, letérdepte annak legfelső léptsöjére és elvette jobb kezébe a Sz. István kivont kardját, mellyet Primá,s Hertzeg Ő Eminentziája Néki et szókkal nyújtott: „Accipe gladium de altari sumium etc/4 Azután viszsza dugta azt Ő Eminentziája ismét hüvelyébe, és felevedezte véle Ő Ts. K. Magát,lú feláll vala,ama szókkal: „Accingere gladio etc/4 A’ Koronázandó Király pedig kivonta a’ kardot, és vele a’ régi szokás szerént a’ nép felé a’ három kereszt tsapásokat megtette. A’ katonaság kilőtte az első Sálvet. Viszszatévén Ts. K. Mgga a’ kardot hüvelyébe, újra letérdepelt az Oltár legfelső léptsőjére, és a’Palatinusz Főhertzegsége és a’ Prímás Ö Eminentziája fejére tették az Ország Koronáját; a midőn ez utolsó, kezét a’ többi Érsekekkel és Püspökökkel reá tévén, az áldást reá elmondotta, ama kiszabott szók szerént: „A c c i p e Coronam etc/4 Ekkor általnyujtotta Ö Emtziája Ö Ts. Magának a’ Királyi páltzát és az Ország aranyalmáját, levette Oldaláról a’ kardot, és általadta a’ Magyar Kir. F. fő tárnokmesternek. A’ második Salve kilövettetett. Ezután felvezettetett Ó Királyi Felsége, 10 zászlók vitetvén elötte, a’ Királyi székbe és belé felültettetett, a’ midőn a’ Palatinus Ő Föhertzegsége háromszor Vivatot kiáltott, melly az öröm újongató nép által, a’ harmadik Salvenak ellövettetése, ágyú- és harangszó zúgás közben, viszszonoztatott. Ekkor reákezdée Eminentziája az Ambrosianus Hymnust, mellyet a Chorus Hote ’s trombita harsogás alatt elénekelt ; a’ mi után a’ Primas a’ többi Papsággal a’ szokott Királykoronázáskori imádságokat elvégezte. Az alatt míg az Evangelium ekkor elénekeltetnék, Királyi Felsége állott a’thronusban, két kezében a’ Királyi páltzát és az arany almát tartván, de a’ mellyeket, az éneklés végével, általaban a’ mellettelévö Püspököknek, kik ekkor az Evangeliumkönyvet Ő Kir. Felségének a’ tsókolásra odanyújták. Az Offertorium után Ő Kir. Felsége az nagy Oltárhoz vezettetett, ottan letérdeplett, megtsókolta a* Primástól odanyújtott Patenát és az Eleibe tartott megaranyozott ezüst tsészébe egy 50 aranyos aranypénzt, mellyet a’ Magyar Kir. Fő-Udvarmester nyújtott által Nékie, áldozott. Viszszamenvén a’ thrónusba , Királyi Felsége az Egri Érsektől felvette az Incensumot, és midőn a’ nagy Mise előhaladna a’ Canonig, levette ő Kir. Felsége a’ Koronát