Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)
1831-07-29 / 9. szám
67 széllel. Azok közzel egynehányan a’ Bírót megragadták és a’ fára, mellyet hurtzoltak, leterítettek. A’ nemzeti gárda egyszeriben fegyvert rántott a’ tisztviselő oltalmára. Egy fiatal ember, ki a’ Bíró mellyének két pistolyt szegezett, szörnyű szitkozódás és fenyegetés közben , leesett a’ bajonéttoktól keresztül szúrva, mellyek a’ tisztviselő személyiének oltalmára előtermettek. Ez 4 óra tájban esett, és ez után a’ történet után a’ tsoportozásoknak mindenütt vége lett. A’ Moniteur Jul. 16’ káról így szólt : „Olvassuk a’ mai N a t io n a 1ban : ,,,,A’ Ministerium eddig legalább bízott elegendően a’ fegyveres erőbe és a Nemzeti gárdába ; de most már általlátja hogy néki méltóbb katonaságra vagyon szüksége. Egész nap (i. i. 14 ikben) gyűjtögették St. Antoine külső városban,az egész lakosságnak szeme előtt és tudtára, az úgy nevezett dologtévéket (napszámosokat), három frankot ígértek kinek kinek személy szerént , ha ököllel reájok esnek azokra a’ fiatal emberekre , kik magokat eléggé megismertetik az által , hogy kalapjukon kokár-Öát és gomblyukokban Juliuspánilíát viselnek. Holnap bizonyosan azt fogja a’ Moniteur mondani, hogy ezek együgyű, de jót akaró napszámos emberek voltak, kiket tsupán a’ rendetlenkedőkre való boszszankodás és a’ józan ész vezérlett. De a’ mit itt mi mondunk, megfogjuk a’ törvényszékek előtt is bizonyítani, ha bennünket háborgatni mernek, vagy érte megszállítanak. A’ Politziának 1,500,000 frankja ma tsak arra való volt, hogy az öklözést és agyonverést fizesse; holott 18,000 polgár fegyverben állott, és Paksnak egész környéke lakva volt katonasággal.““ Nem tekintvén azt a’ megtámadást, mellyel ez a tzikkely a’ dolog tevőket bántja, kiknek nintsen serkentésre szükségek, hogy önnjavokat megértsék, és murváiknak ’s jólléteknek ellenségei ellen boszszdságra fakadjanak— vagyon ebben a’ tzikkelyben egy Vád, mellyet az Elöljáróság halgatással nem mellőzhet el. Meg is fog szóllittatni érte a’N a t io n a 1, hogy azt a’ törvényszékek előtt bizonyítsa meg. Burlu s Or s z a D* Memel ben Jul. 16 kén lengyel Generál Gielgudnak a’ burluis földre tett által jöveteléről és haláláról a’ következő környűlákásos tudósítás jelent meg nyomtatásban: „Jul. 12 kén éjféltájban érkezett ide a hivatalos tudósítás, hogy akkor nap estve 6 órakor a’ lengyelek , Gielgud és Ghlapowski Generálok alatt Seblängsten burkus határszéli falu mellett tábort ütöttek. A’ burkus Kir. katonai Kordonnak vezére és a’ Kerületnek tanátsosa reggeli 4 órakor kimentek a’ nevezett faluhoz, és ott találták a’ fegyeleket reszszerént még orosz, reszszerént már burkus földön táborozva; nevezetesen a’ lovasság és Artilleria mintegy 700 ember 8 ágyúkkal Gén. Ghlapovski alatt már burkus földön feküdt, ellenben a’ gyalogság orosz földön a’ határlinea mellett. Több rendbeli beszélgetések történtek General Gielguddal, mint első vezérrel, és az ő utánna első Generalai G ha povskival és több más főtisztekkel. Ők azt vallották, hogy a’ nagy számú és erejű Orosz tábor előtt kéntelenek hátrálni, hadiszereik nem lévén ellent állani nem tudnak, és annál fogva haditanátsot tartván elvégeztek, hogy oltalmat és pártfogást Burkus Országban keressenek, hol maguknak befogadtást és emberséges bánást reménylenek. Azt tsak hamar könnyű lett megesmerni, hogy a’ Subordinatio közölték roszszui áll, mert a’ tisztek közönségesen és minden tartózkodása*