Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)
1831-08-02 / 10. szám
után Rióból megérkezett és Donna Mária Királynét, Ui O porto i Hertzegné név alatt utazik, magával ide hozta. Donna Maria 18 diliben mégyen innet mostoha anyyához Cherbourgba. Paris Juli 24 kén. A’ Király a’ Kamaráknak Üléseit Jul. 25 kán a’ következő beszéddel nyitotta: „Pali Urak és Követ Urak ! Szerentsésnek tartom magamat , hogy az Uraknak közepette ezekben a’ pitvarokban lehetek, hol Frantzia Ország esküvésemet vette. Kötelességeimet, mellyel az (az esküvés) nékem kiszabott, melyen érezvén, magamat mindenkor a’ Nemzet kívánságára— mellynek constitutionalis tolmátsai az Urak — támasztom, és az Uraktól várom azt az egyenes és tellyes együttmunkálódást, melly az én igazgatásomnak erőt adjon, a mi nélkül a’ Nemzet várakozásának meg nem felelhetne.— Azt mondtam, hogy a’ Charta Constitutio) Igasság fog lenni ; szavaim bétellyesedtek. A’ Charta a’ Constitutionalis Monarchia , minden törvényesen feltartott feltételeivel, minden tisztán elfogadott következéseivel. — Ideje, hogy az országos hatalmaknak egyenlő munkássága által véget vessünk azoknak a’ már nagyon is régotta tartó háborgásoknak , mellyek táplálják bűnös reménységeit azoknak, kik a’ thronusból kirekesztett Dynastiának viszszatéréséröl vagy a’ Köztársaságnak Chimaerájáról még álmodoznak. Frantzia Ország midőn engemet a’thronusra hívott, azt akarta hogy a’ Királyság nemzeti légyen , nem akarta hogy a’ Királyság erötelen légyen. Erötelen igazgatás egy nagy Nemzethez nem illik.— Uraim! Én az országot keresztül utaztam. A’ jó indulatnak bizonyságai , mellyeket ez utaimban vettem, elevenen megillették szívemet, kívánságai (az Országnak) szüntelen szemem előtt vágynak. Az Urak segíteni fognak nékem azokat bétölteni; a’ rend vedelmeztetik, a’szabadság le van zálogolva, minden lázzasztó próbatétel füstbe hajtatik és elnyomattatik. Ekképpen újra ki fog tsírádzani jövendőben ama birodalom, melly az Országnak jóllétét egyedül hozhatja is. Ennek elérésére és a’ Constitutionalis Monarchiának jobban való megerősítésére külömbféle törvényjavaslatokat készíttettem, mellyek az Uraknak előjökbe fognak adaltatni. — Abból a’ törvényjavaslatból, mellynek tárgya egy fontos Constitutionalis kérdésnek eldöntése , reményiem megfogják az Urak elmérni, hogy én állhatatosan törekszem Institultoinkat a’ tapasztalás által felvilágosított és az idő által megérlelt Intereszszéivel és kívánságaival a’ Nemzetnek megegyeztetni. Megfogják az Urak visgálni azokat a’ törvényjavaslatokat is, mellyek — a’ Charta ígérete szerént — arra valók, hogy a’ Megyéknek és Községeknek organizatioját tökélletesítsék, a’Ministereknek és az Igazgatás többi Ágenseinek felelőségét megállítják, és a’ tanításnak szabadságát rendbe szédíti. Eröjökbe fognak az Uraknak hasonlóan terjesztetni más törvényjavaslatok is a’ tábor újjontzainak szedéséről, a’ fenyítő törvénykönyvről, a’ Finantziákról, és külömbféle közintereszszerü tárgyakról. — Esmérem én egész kiterjedésében azokat a’ szenvedéseket, mellyek a’ Nemzet kereskedésének mostani kicsisét okozták ; sajnálom , és tsudálom azt a’ nagy lelket, mellyel azok (a’ szenvedések) elviseltetnek. Reményiem, nem sokára végek lesz, és a’ rendnek megerősödése előhozza a’ tökepénzeknek forgásba jövetelére szükséges bátorságot és újra megadja kereskedésünknek és szorgalmunknak azt az életet és elevenséget, melly egy szüntelen a’ Nemzet Intereszszeitől vezéreltető Igazgatás alatt, tsak mulólagosan