Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)
1831-08-02 / 10. szám
?megjelentést a’ Tajo előtt. Éppen most vevem a’tudósítást, hogy erővel behatottak a’ nevezett folyóvízbe; az ekkorig megtagadott elégtétel megajánítatott; a* Portugálliai hadihajók hatalmunkban vagynak, a’ három színű zászló Lisbona kőfalai alatt lobog. — Véres és elkeseredett hartz foly Lengyel Országban. Ezen hartz eleven indulatokat táplál Európa keblében ; én törekedtem annak végét siettetni. Ajánlván közbenjárásomat, megszállítottam a’ nagy Hatalmasságokat hasonlónak tselekvésére. Akaratom a’ volt benne,hogy a’vérontásnak vég vettessék, közép Európa a’ dög nyavalyától, mellyet a’ háború terjeszt, megoltalmaztassék, és mindenek felett Lengyel Országnak — mellynek vitézsége Frantzia Ország régi hajlandóságait felélesztette — megszereztessék ama Nemzetiség, melly az időnek és a’ történetek viszontagságinak ellent állott. Kétségkívül megfogják az Urak elmérni, hogy ezen nehéz lépésekben Frantziaországnak, jólétének, hatalmának és ditsőségének igaz intereszszéi állhatatosan és méltósággal védelmeztetek. — Európa ma meg van győződve czéljainknak tisztaságáról, és kívánságainknak őszinteségéről a’ békességnek féltartására nézve; de meg van győződve erőnkről is, és tudja miilyen hatalmasan fognánk mi a’ háborút vinni, ha igasságtalan bántások által reá kénszerittetnénk. — Megmaradván az eddig követett Politikai Systema mellett, el fogjuk érni, hogy hazánk a’ szabadságait megmentő Revolutionak jótéteményeivel élhet, és ment marad az új rendelésektől , mellyek léterét és egyszersmind a’ Világ Civilizatioját kotzkáztatnák. — Uraim! küszöbén állunk a’ nagy évi ünnepeknek. Örömmel fogom látni, ha az Urak magokat ez innepléseken vélem egyesítik. Eleszszek ezek a’ komoly és szív indító emlékünnepek ez Egyességet és Egyakaratot, mellyek ez előtt esztendővel egyedül döntötték el a’ gyözedelmet, mellynek emlékezetére szentelve vágynak/* — Oroszország. A’ Pétervári Journal, Juh 10-ki levelében a’ következő három hadi tudósításokat közli: „I) A’ nagy tábornak fővezérétől Generál Feldmarsal Gróf Paskevits E r i v a n s k i tól. — A’ Feldmarsal a’ néki adott tábornak főhadiszállására Jun. 25 kén megérkezett , megtekintette a’ rendeléseket, mellyeket a’ General-Stabnak Fejez ő oda érkezéséig teve, és azokat tökélletesen jóvá hagyta. A’ testőrző sereget és a’ tábornak minden Seregeit szemre vette a’ fővezér, és a’ legjobb állapotban találta. ( 2) A’ tartalék tábornak fővezérétől General Gróf Tolstoytól. — A’ tartalék tábornak fővezére Jun. 24-kén megindult Vilnából a’ Gielgud által vezérlett pártosoknak üldözésére. Seregeit két tsapatra osztotta , mellyek közzűl egyik a’ nagy országúton ment Ko v nonak, a’ másik a’ Vilna bal partja mentében. Az előseregnek elő tsapatja 28-ban elfoglalta Gen. Malinovski kommandója alatt Kovno városát. Ez az előtsapat állott a’ 9 dik Vadász regementbel, az Elsabethgradi Uhlanus regementnek egy Svadronjából, a’ testőrző kozák regementnek három Svadronjából, 200 tábori kozákokkal és 6 ágyúkkal. Ez a’ tsapat a’ pártosokat, kiknek száma 2000 volt, meglepte, a’ városból kiszorította, és 8 versenyire Janova faluig űzvén, tsak nem egészen semmivé tette. Fogságba estek közzülök General Kekernicki, Oberster Plotzer, Major Sulinski, 29 tisztek és 600-nál több, köz emberek.