Magyar Kurir, 1832. január-június (46. évfolyam, 1-52. szám)
1832-02-14 / 13. szám
nek el , — és a’beszélő azt hiszi , hogy a’ Bristoli nép addig le nem tsendeseilib, míg ama veszedelmes We the re 11 Urat felfüggesztve nem látja, ’s reményli, hogy a’ Király kérésekre tekint,— ha pedig nem, abban az esetben a’nép maga vehet magának elégtételt. A’Gyűlésnek egy másik tagja Ashmore azt tartja, hogy ha a’ Bristolban és Nottinghamban véghez ment bűnökért, a’vámoltattak halálra bűntettetnek, — ez, valóságos gyilkosság lesz. Ilyen beszédek, és az említett felírás helybe hagyása után a’ gyűlés tsendesen el oszlott. Gróf Aberdeen, a’ Felső ház Jan. 26-kort tartott ülésében, a’ Belga dolgokra nézve a’ minap ígért törvényjavaslatot tette fel. Alig ennek kifejtegetéséhez kezdene, azt a’gyanút igyekszik magáról elhárítani, mintha e törvényjavallatja által a’ Korona tulajdon jussain akarna valami tsorbát ejteni, és midőn a’ szövetség kötés, ’s a’ külső hatalmasságokkal való alkudozás jussát, abból mindent ki rekesztve, egyedül a’ Királynak tulajdonítja , egyszersmind azt is állítja, hogy a’ fontosabb esetekben a’ Parlament mind az említett, mind más a’ fele királyi tulajdon jussokban , mellyekröl a’ Ministerek tartoznak felelni, bele avatkoznatik, és na szinte a’ Fejedelem, tanátsot a’ parlamenttől soha nem kérdett is, az mindazáltal sokszor megtörtént, hogy valamelyik ház, a’ Fejedelmet illető alkudozásokról való vélekedését és tanátsadását a’ Thresiusnak, alattvalói módon elébe terjesztette. — Ha, — úgymond a’ Gróf, — a’ szóban levő alkudozások végekhez közel járnának , az azokra nézve szükséges halgatást fel nem bontotta, — hanem, az azokról szólló törvényes írásoknak, a’ Ház elébe való terjesztését, akármiilyen károsok lettek volna is azok az országra nézve, a Ministériumban helyheztetett, akármelly kevés bizodalom mellett is elvárta volna. Minthogy pedig ez nem úgy van , az e törvényjavaslatja, mellyel különben, valami kárhozatra méltó vád gyanánt lehetett volna tartani, nem más mint tanátsadás. — Arra nézve, hogy a’ Parlament, jelen üléseinek kezdetén a’ királyi beszédben ezen tractatusokról már tudósittatott, és ígéretet vett a’ felöl, hogy annak másolatja a’ Házaknak minél elébb elébe fog terjesztetni, noha abban még akkor tsak egy Fejedelem sem egyezett meg ’s ezen megegyezés minden részről nagyon bizonytalan volt, ezt jegyzi meg a’ Gróf, hogy az ezen dologgal való bánásra nézve a’ belga Constitutio mit kíván, mit nem, ő nem tudja, de azt bizonyosan tudja, hogy Angliában a’ Ministeriumnak ezen Tractatusról addig jelentést tenni nem kellett volna, míg azt helybe hagyott formában nem terjeszthette volna a’ Parlament elébe, és hogy annak a’ meg nem erősített formában való elő terjesztése nem tsak az Ország interesséit,hanem, a’ Király betsületét is megsértette. Ámbár ez a’ tökélletlen közlés már megesett, ő (Aberdeen) mellette egy re Hantatier sem áll, és azt tartja, hogy kötelessége ollyan tanatsot adni, a’ melynek követésére, — a’ mit a’ Ministeriumnak is meg kell engedni, — még elég idő van. Midőn e’ szerént a’ Gróf azt javasolja, hogy a’ Ház, Ő Felségéhez írjon fel, magát a’Belga dolgokról a’ következő képpen fejezi ki : A’Ministerek , ezen ülések kezdetében a’ Király nevében , azzal a’ reménységgel biztatának meg mindnyájunkat , hogy a’ Hollandiai Király, bizonyosan által fogja látni az öt hatalmasságok rendszabásaiban való megegyezés szükséges váltás. Én ezen jövendőben nem csak felette nagyon