Magyar Kurir, 1832. július-december (46. évfolyam, 1-52. szám)
1832-10-23 / 33. szám
kezendő éjtszaka London felé folytatta útját. Sok esztendő lefolyt , miólta a’ Rajna nem volt ollyan tsekély mint el folyó esztendőben. Ezt a kevés hónak tulajdonítják, melly rendszerént a’ Helvétziai hegyeket bé szokta fedni, azután a’ múlt nyári száraz időnek. A’gőzhajók még ugyan járnak Köln, és Mainz között, de minden rakodás nélkül, ’s ha a’ víz, még tsak 2 vagy 5 újjal apadna lejjebb , akkor üresen sem járhatnának. Ilyen kedvetlen környűlállások között nemű némű vigasztalásra szolgál, hogy a’ Rajna apadása rendszerént bő szürettel van öszvekötve, ’s arra az idén is kedvező kinézés van. Belgium. Oct. 9 dikén estve, Brisselben nyughatatlan mozgások támadtak. Mindenfelől hallatszott a’ kiabálás: Háború! háború! Le az Orangistákkal! Báró Zuy lennek tudósítása szerént, az öt Hatalmasságok, és a’ Németalföldi Király között helyre állott Egyességhez, még következendő pontok járulnak. 1-se Czikkely. A’Bétsi Congresszusban történt meghatározások a’ hajó kozható kissebb és nagyobb folyóvizekre nézve, azon folyókra is ki terjesztessenek, mellyek Hollandiát Belgiumtól elválasztják. 2 dik Czik. A’ mi különösen a’ Seldát illeti, annak valamint Keleti, úgy Nyugoti része is minden Nemzetekre nézve szabad hajókázható marad, a’ Németalföldi Király pedig kötelezi magát, hogy azokat a’hajókat, mellyek a’ tengerből Belgiumba, vagy Belgiumból a’ tengerbe, akár a’ vízen felfelé, és akármiilyen színű zászlót viseljenek , a’ tonnapénznek tsak egyszeri lefizetése mellett szabadon botsátja, a’nélkül, hogy azontúl, az említett hajók akárminémü tehernek, vagy vizsgálásnak alá volnának vetve. 5 dikszik. A’ Tonna jus, melly a’ felfelé való hajókázásért szokott járni, a’ tonnától, egy forintnál több nem lehet. Azok a’ hajók , mellyek a’ tengerből Belgiumba , a’ Leidán keresztül, Terneuse Canalisba hajtanak, és viszont Belgiumból, a’ tengerbe, tsak felét űzetik a’ meghatározott taxának. A’ tonna justa’ Belgiumi Király, a’ Hollandiainak 150.000 forintban leteszi esztendőnként, úgy, hogy ezután az a’ Summa ,minden hajókat felszabadít a’ vámfizetéstől, sőt, ha a’ Belgiumi Királynak úgy tetszik, ezen tehertől magát örökre is ,megválthatja, ha tudniilik, bizonyos egyesség szerént meghatározandó tökepénzt leleend. 4 dik Czik. A’ Hollandiai Király magát arra is kötelezi, hogy az 1829- dik esztendőben meghatározott úgy nevezett Loo tsenadót, minden Nemzetekre nézve meghagya, valamint arra is, hogy a’ Selda öbölnek gondviselésére megkívántató költségekről , a’ meddig birtoka terjed az említett öblökön, gondoskodni fog. A’Belga Kormány is hasonlóan kötelezi magát, a’ Serdának a’ maga birtokában lévő részére nézve azt telyesíteni, a’ mit a’ Hollandiai magára vállalt, 5 dikázik. Mind a’ két Kormány, még pedig az egyik Viessingenbe, a’ másik pedig Antverpiába tisztviselőket , és commissariusokat fog rendelni, a’ kiknek kötelességekben fog áldani, mindent elintézni, a’ mi a’ folyónak regulatiójára megkívántatik , meg pedig úgy, hogy e’ tzikkelyeknek kihirdetések után, a’ maga tisztjét, mindenik rész elfoglalja.