Magyar Kurir, 1832. július-december (46. évfolyam, 1-52. szám)

1832-10-23 / 33. szám

kezendő éjtszaka London felé folytat­ta útját. Sok esztendő lefolyt , miólta a’ Rajna nem volt ollyan tsekély mint el folyó esztendőben. Ezt a­ kevés hó­nak tulajdonítják, melly rendszerént a’ H­elvétziai hegyeket­ bé szokta fedni, azután a’ múlt nyári száraz időnek. A’gőzhajók még ugyan járnak Köln, és Mainz között, de minden rakodás nélkül, ’s ha a’ víz, még tsak 2 vagy 5 újjal apadna lejjebb , akkor üresen sem járhatnának. Ilyen kedvetlen kör­­nyűlállások között nemű némű vigasz­talásra szolgál, hogy a’ Rajna apa­dása rendszerént bő szürettel van ösz­­vekötve, ’s arra az idén is kedvező ki­nézés van. Belgium. Oct. 9 dikén estve, Br­­isselben nyughatatlan mozgások támadtak. Min­denfelől hallatszott a’ kiabálás: Hábo­rú! háború! Le az Orangistákkal! Báró Zuy lennek tudósítása sze­rént, az öt Hatalmasságok, és a’ Né­metalföldi Király között helyre állott Egyességhez, még következendő pon­tok járulnak. 1-se Czikkely. A’Bétsi Congres­­szusban történt meghatározások a’ ha­jó kozható kissebb és nagyobb folyóvi­zekre nézve, azon folyókra is ki ter­jesztessenek, mellyek Hollandiát Belgiumtól elválasztják. 2 dik Czik. A’ mi különösen a’ Seldát illeti, annak valamint Keleti, úgy Nyugoti része is minden Nemze­tekre nézve szabad hajókázható marad, a’ Németalföldi Király pedig kötelezi magát, hogy azokat a’hajókat­, mellyek a’ tengerből Belgiumba, vagy Bel­gium­b­ó­l a’ tengerbe, akár a’ vízen felfelé, és akármiilyen színű zászlót vi­seljenek , a’ tonnapénznek tsak egysze­ri lefizetése mellett szabadon botsátja, a’nélkül, hogy azontúl, az említett hajók akárminémü tehernek, vagy vizs­­gálásnak alá volnának vetve. 5 dik­szik. A’ Tonna jus, melly a’ felfelé való hajókázásért szokott jár­ni, a’ tonnától, egy forintnál több nem lehet. Azok a’ hajók , mellyek a’ ten­gerből Belgiumba , a’ Lei­dán keresz­tül, Terneuse Canalisba hajtanak, és viszont Belgiumból, a’ tengerbe, tsak felét űzetik a’ meghatározott taxá­nak. A’ tonna justa’ Belgiumi Király, a’ Hollandiainak 150.000 forintban le­teszi esztendőnként, úgy, hogy ezután az a’ Summa ,minden hajókat felszaba­dít a’ vámfizetéstől, sőt, ha a’ Belgiu­mi Királynak úgy tetszik, ezen teher­től magát örökre is ,megválthatja, ha tudniilik, bizonyos egyesség szerént meg­határozandó tökepénzt leleend. 4 dik Czik. A’ Hollandiai Király magát arra is kötelezi, hogy az 1829- dik esztendőben meghatározott úgy nevezett Loo tsenadó­t, minden Nem­zetekre nézve meghagya, valamint ar­ra is, hogy a’ Selda öbölnek gondvi­selésére megkívántató költségekről , a’ meddig birtoka terjed az említett öblö­kön, gondoskodni fog. A’B­e­l­g­a Kor­mány is hasonlóan kötelezi magát, a’ S­e­r­d­á­nak a’ maga birtokában lévő ré­szére nézve azt telyesíteni, a’ mit a’ Hollandiai magára vállalt, 5 dik­á­z­i­k. Mind a’ két Kormány, még pedig az egyik Vi­­­ess­i­n­g­e­n­be, a’ másik pedig An­tver­piába tisztvi­selőket , és commissariusokat fog ren­delni, a’ kiknek kötelességekben fog ál­dani, mindent elintézni, a’ mi a’ folyó­­nak regulatiójára megkívántatik , meg pedig úgy, hogy e’ tzikkelyeknek ki­hirdetések után, a’ maga tisztjét, min­­denik rész elfoglalja.

Next