Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)
1833-11-01 / 36. szám
ges sereshez, következendő Proclamatziót bolsátott a’Nagy Gyűlés: „Szövetségesek! Midőn e Jött 10 héttel, a’ Schvitzi, és Baseli Gantonokban történt zavarok hathatós közbenjárást kívántak, a’ Gyülekezet olly rendszabásokhoz nyúlt, mellyek alkalmatosoknak látszottak a’ rend és békesség helyreállítására, ’s Országunkat fenyegető veszélynek elhárítására. Akkor a’ gyülekezet bennetek bízott szövetséges katonák felszóllíta benneteket, támogatnátok igyekezetét. Ti halgattatok a’szóra , a’ midőn ezerenként hagyatok el házi körötöket, ’s zászló alá siettetek. Bezzeg! szép siker is jutalmazó meg készségteket , mert Schvitz, és Basel Cantonok kiragadtatván nyomorult állapotokból, viszszatértek a’ törvényes rendhez , ’s immár részesülnek a’ békesség óhajtott áldásaiban. Sarnennek ama törvénytelen egyesülete felbontatott. A’ Szövetségnek tagjai egy Nagy Gyűlés által ismét egyesittetnek. A’ Szövetség, mind a’ Kül mind az belföldnek megmutatta , mi ereje vagyon a’ szabadságnak, és függetlenségnek. Ez a’ gyümöltse szövetségesek viseleteteknek, és igyekezeteteknek. Igaz hazafiúi érzés, a’ Hont nagy veszélyből rántotta ki. Az Ország Rendei fő kötelességeknek tartják , minekelőtte eloszlanának , szerénységteket megköszönni: fogadjátok tehát köszönetünket leginkább ti, merész felkelő férfiak! ti hontársaitok hálájokra, örökké számot tarthattok. Az a’ készség, az a’ tsendes komolyság, — eléggé megbizonyítá, hogy ti Eldödeiteknek érdemes unokái vagytok, és ha jövendőben a’ Hazát viszont veszély találná fenyegetni , bátorságtokra, és karjaitokra bizodalommal építhet. Szövetségesek nyújtsatok reményt, hogy szép Honunk, az Isten oltalma alatt zavaratlan boldogságban fog részesülni. Kormányotoknak viszont arra leszsz gondja, hogy tőletek minden veszedelmet elfordítson, mind a’ kül, mind a’ bel föld elött, ezántalok tiszteletet szerezzen, és így a’ rend, az egyesség, és békesség , költsönös segédeszközök által fenntartassék ! Bízzatok Kormányotokba! Tiszteljétek, és tiszteltessetek Hazánk törvényeit! rend nélkül nints szabadság! szabadság nélkül pedig nints boldogság. Isten áldjon meg benneteket, ’s Honunkat. Zürich Oct. 15 én 1853. (Aláírás) A’ szövetséges Gyülekezet. PORTUGALLIA. Az Oportói lakosoknak nem igen jól esik , hogy városok alól a’ regularis sereget elmozdítják, a’ mi által az, (a’ város) minden szempillantásban veszedelemnek tétetik ki. A’ Bristus osztály Penichebe történt elrendelése után még más reductió is vétetett elő az Oportói Garnisonban. Illy környűlábások között a’ felfegyverkezett polgárok szünet nélküli mozgásban, és nyughatatlanságban valónak. Stubbs General azonban megnyerte bizodalmukat. Sept. 28- kan Dom Miguelnek egy osztálya, úgymint 2000 gyalog,200 lovas katona, nehány ágyúval, egészen Vendas Novasig nyomult, ’s elötsapatjait a’Vallongoi Ország úton, Oportótól tsak 1 órányira rendelé. Sept. 29-kén úgy mint Dom Miguel nevenapján , megtámadást vártak, a’ midőn éjjeli 5 órakor félreverték a’ harangot, — minden mozgásba jött, a’ polgárok fegyver alá siettek, és Stubbs General a’ Vallengói útra kémeket küldött ki, szomban az ellenség nem tudni miért? szépen viszszavonúlt, minekutánna gabonával megrakodott. Ezen alkalommal a’ parasztság legelőször tüzelt a’ Miguelistákra. Villanovát igen féltettek, amennyiben a’ Gayai fellegvár még készen nints, holott a’ Miguelisták még