Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)
1833-11-26 / 43. szám
személye eránt viseltetni tartozunk, és a’ Miniszterek kezességeket ? — Pompás szavak, melyek minden rövidségek mellett is kel hazugságot foglalnak magokban. Hát hol van az a’ törvény ,melly Miniszteri kezességet parantsol ? hol van az a törvény, mellyre támaszkodhatnánk, midőn vétkes Minisztereket büntetni akarunk ? már 20 esztendőtől fogva várjuk, ’s úgy látszik, még sokáig kell várakoznunk, míg kívánságunk kételyesedik. Kérdem az Urakat, mellyik Miniszter állhat jót azokért a’ beszédekért, mellyekkel az Király városról a városra utazik? A’ kereskedő Szónok Lajos Filep, ha már egyszer nevet ki kell mondanom! Itt az Elölülőtől félbe szakasztatván, ’s illendőbb kifejezésekre útasittatván, azivan imígy folytaté beszédjét: „Ismételem Uraim, mi költsönös egyesség szerint vagyunk egymáshoz kaptsolva, és így, ez az egyesség, mind a’ két részre nézve egyenlő kötelező erővel bír. Lajos Filep ezt megszegte : hát mi, valljon mi okból tekintenénk az új Chartát másképpen, mint ő? azonkívül Lajos Filep nem az egész Nemzet megegyezésével választatott Királynak! A’ Frantzia borsén Nov. 12-kén az a’ hír terjedt el , mintha a’ Frantzia Kormány, Spanyol Országban közbenjárni kívánna , de az Oppositióbeli Journálok abban a’ véleményben vagynak, hogy ha bár ez igaz volna is, a’ közbenjárás egyedül a’ Spanyol jelen Kormány fenntartása tekintetéből történhetne meg, ’s az alatt a’ feltétel alatt, hogy az Országba Constitutzió bé ne hozattassék. Az Impartial (Miniszteriális Újság) azt mondja, hogy a’ bé nem avatkozást Spanyol Országra nézve tsak 6 eset szüntethetné meg : 1 or A’ Spanyol Országban lakó frantzia Alattvalókkal roszszúl való bánás. 2 or Kivándorlóit frantzia Garlistáknak, verbuválása. 3 or Idegen Hatalmasságoknak beavatkozások. Mivel persig een 5 eset közzel, egyik sem lépett be, úgy hiszi, hogy a’ frantzia sereg, az Ország halárát által nem hágjam A‘ Tribune egyik szerkeztetője Lionne Ur, még alig töltötte ki a 2z esztendei fogságot, már ismét ugyan annyi idei tümlöszödésre, ’s azon felül 24.000 frank pénzbeli büntetésre ítéltetett. HELVETZIA. Tudva van, hogy Rossi Professor Úr Frantzia Országba küldetett, olly széfből, hogy eszközölje ki az ottani Kormánynál , fogadná viszsza —az esztendő elején Helvetziába szökött Lengyeleket. Ennek következésében a’ Frantzia Kormány sem a’ viszszafogadásra nem mutatta magát hajlandónak, sem arra nem ajánlotta , hogy a’ Lengyeleknek frantzia birtokon — egy más Ország felé állalmenetelt engedjen : a’ szállítás költségét azonban Hollandi kikötőhelyből Angliába, vagy Amerikába, olly föltétel alatt magára vállalta , ha Helvétzia, a’ Német szövetséges Státusoktól , ’s a’ Hollandi Királytól engedelmet nyer a’ Hollandi k kötőhelyekbe való menetelre. így tehát a’ Kormány, a’ Berni Cantonnal egyetértöleg Professor Rossit Párisból viszszahívta, ’s T 1ter Urat küldötte először Frankfurtba, azután pedig Hágába, hogy a’ felöl értekezzék , minő feltételek alatt engedtetik meg a’ szerentsétlen Lengyeleknek, az említett Hatalmasságoknak birtokjokon keresztül történendő állmenetel Angliába, vagy Amerikába ? Hoszszas vitatás után, egyrészről a’Német Szövetség hajlandónak nyilatkoztatta magát a’ birtokján keresztüli áltmenetel megengedésére, ha Bern Carton arra kötelezi magát, hogy minden Helvetziában találtató Lengyellel elhagyatja az országot, más részről a’ H o 11 a n- X*