Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)

1833-11-26 / 43. szám

személye eránt viseltetni tartozunk, és a’ Miniszterek kezességeket ? — Pom­pás szavak, melyek minden rövidségek mellett is kel hazugságot foglalnak ma­gokban. Hát hol van az a’ törvény ,­m­elly Miniszteri kezességet parantsol ? hol van az a­ törvény, mellyre támaszkodhat­nánk, midőn vétkes Minisztereket bün­tetni akarunk ? már 20 esztendőtől fog­va várjuk, ’s úgy látszik, még sokáig kell várakoznunk, míg kívánságunk ké­­telyesedik. Kérdem az Urakat, mellyik Miniszter állhat jót azokért a’ beszéde­kért, mellyekkel az Király városról a vá­rosra utazik? A’ kereskedő Szónok La­­jos Fi­lep, ha már egyszer nevet ki kell mondanom! Itt az Elölülőtől félbe szakasztatván, ’s illendőbb kifejezések­re útasittatván, azivan imígy folytaté beszédjét: „Ismételem Uraim, mi köl­­tsönös egyesség szerint vagyunk egymás­hoz kaptsolva, és így, ez az egyesség, mind a’ két részre nézve egyenlő köte­lező erővel bír. L­a­j­o­s F­i­l­e­p ezt meg­szegte : hát mi, valljon mi okból tekin­tenénk az új Chartát másképpen, mint ő? azonkívül Lajos Filep nem az egész Nemzet megegyezésével választa­tott Királynak! A’ Frantzia borsén Nov. 12-kén az a’ hír terjedt el , mintha a’ Frantzia Kor­mány, Spanyol Országban közbenjárni kívánna , de az Oppositióbeli Journálok abban a’ véleményben vagynak, hogy ha bár ez igaz volna is, a’ közbenjá­rás egyedül a’ Spanyol jelen Kormány fenntartása tekintetéből történhetne meg, ’s az alatt a’ feltétel alatt, hogy az Or­szágba Constitutzió bé ne hozattassék. Az Impartial (Miniszteriális Újság) azt mondja, hogy a’ bé nem avatkozást Spanyol Országra nézve tsak 6 eset szün­tethetné meg : 1 or A’ Spanyol Ország­ban lakó frantzia Alattvalókkal roszszúl való bánás. 2­ or Kivándorlóit frantzia Garlistáknak, verbuválása. 3 or Idegen Hatalmasságoknak beavatkozások. Mivel persig e­en 5 eset közzel, egyik sem lé­pett be, úgy hiszi, hogy a’ frantzia se­reg, az Orsz­ág halárát által nem hágjam A‘ T­ribune egyik szerkeztetője Lion­ne Ur, még alig töltötte ki a 2z esztendei fogságot, már ismét ugyan an­nyi idei tümlöszöd­ésre, ’s azon felül 24.000 frank pénzbeli büntetésre ítél­tetett. HELVETZIA. Tudva van, hogy Rossi Professor Úr Frantzia Országba küldetett, olly széfből, hogy eszközölje ki az ottani Kormánynál , fogadná viszsza —az esz­tendő elején Helvetziába szökött Len­gyeleket. Ennek következésében a’ Fran­tzia Kormány sem a’ viszszafogadásra nem mutatta magát hajlandónak, sem arra nem ajánlotta , hogy a’ Lengyelek­nek frantzia birtokon — egy más Or­szág felé állalmenetelt engedjen : a’ szál­lítás költségét azonban Hollandi ki­kötőhelyből Angliába, vagy Amerikába, olly föltétel alatt magára vállalta , ha Helvétzia, a’ Német szövetséges Státu­soktól , ’s a’ Hollandi Királytól engedel­­met nyer a’ Hollandi k kötőhelyekbe való menetelre. így tehát a’ Kormány, a’ Berni Cantonnal egyetértöleg Pro­fessor Rossi­t Párisból viszszahívta, ’s T­­ 1t­­­e­r Urat küldötte először Frank­furtba, azután pedig Hágába, hogy a’ felöl értekezzék , minő feltételek alatt engedtetik meg a’ szerentsétlen Len­gyeleknek, az említett Hatalmasságok­nak birtokjokon keresztül történendő állmenetel Angliába, vagy Amerikába ? Hoszszas vitatás után, egyrészről a’Né­met Szövetség hajlandónak nyilatkoztat­ta magát a’ birtokján keresztüli áltme­­netel megengedésére, ha Bern Carton arra kötelezi magát, hogy minden Hel­­vetziában találtató Lengyellel elhagyat­ja az országot, más részről a’ H o 11 a n- X*

Next