Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)
1833-12-03 / 45. szám
melly nyughatatlanok okozták légyen. Különösen tudták, hogy ama zsiványbandának feje , melly kevéssel ez előtt Naupiia, és Korinth közti egy angoly vitázó társaságot megtámadott, és kirabolt, Koliopulos házában járatos, sőt annak megbízottja volt. Me tasca s András, kit a’ Regenség Lakonia Nomarchajává , és Státus Tanátsossá nevezett , a’ régi barátjaival kötött szövetséggel fel nem hagyott, ’s úgy hallják, hogy a’nyomozások következésében kettő köztt kelle nékre választani, ugyan is, vagy hogy Alexandriába menjen, mint Görög Consul, és így az Országot egészen hagyja el , vagy pedig engedje magát vizsgálat alá vétetni, melly esetben Burdschiba (a’ Naupliai kikötőhelyen erösség) vitetik. Az öszveesküdteknek az tulajdonitlatik vétkül, hogy a’ Régensséget erővel fel akarták forgatni, ’s ebbeli szándékjok végrehajtására elhatározták, a’ régi katonákat öszvegyüjteni, ’s így a’ polgári háborút elkezdeni. A’ Regenség már régen tudott a’ planum felöl, de tsak elvárta, míg az öszveesküvés megérik, hogy így azután a’ hydrának nyakát egyszerre metszhesse el (Müncheni lapok.) Naupliából Oct. 28 karói közöltelik : Görögországnak tiszta egét, sokáig felleg borította, — mert az, ki minden szivet megvidámit, és boldog reménnyel tölt bé, — a’ Király , távol volt. Most hála az egeknek ismét köztünk van : most lehet látni, milly varázs erő van egy Királynak személyében, és hogy Ő (a’ Király) tulajdonképpen éltető napja a’ Státusoknak ! Megérkezése elött való napon, lelki értelemben még tartott a’ napfogyatkozás, — de mihelyest a’ közeledéséről hir elterjedt, azonnal feléledt mindenki, ’s az egész Ország új alakot vett fel. Mint első jövetelének felejthetetlen óráiban, úgy tudom most is a’ sokaság úlszákon , és piszokon eleibe a’ szeretett Szabadítom,«i egyszerre minden el volt felejtve,■ egyedül Királyát akarta mindenki látni , köszönteni; mikor pedig ez az örvendetes pillanat eljött, rém volt vége az örömkiáltásnak, ’s úgy látszott, hogy tömlötszökben még a rabok is tomboltak örömökben. Leginkább nyilván valóvá teszik a’ Királyhoz való hüseget,es ragaszkodást a’ számtalan felírások, mellyekben a’ Király kéretik a’ legközelebb elfogott öszveesküdteknek szorosan való tartások, ’s megbüntetések. — Azólta a’ békesség tökelletesen helyreállott, minden ember szabadon lehelt, és senkinek sints többé gondja a’ vizsgálat kimenetelére. Az a’ hír, melly szerént némellyek a’ Király kísérői közzül is, p. v. Bozzaris, Carpani, Christos elfogathattak legyen, meg nem valósodon. SPANYOLORSZÁG." (Madridi Újság.) Nov. 12-től következendő tzikkely közöltelik . Miután Dom Miguel Kormánya, részt vett annak megakadályoztatásában , hogy Don Carlos Infant, az Egyházi Statusok felé, melly hely Nékre az elhúnyt Király VII dik Ferdinand által jegyeztetett ki, és későbbi Kir. parantsolat által a’ Regensné által is megállapíttatott, — induljon, és miután az említett Kormány, az Infantnak szándékát a’ törvényes Koronaörökség, és a’ Spanyol Ország nyugodalma ellen elősegítette, a’ mennyiben vonakodott ötét (Infantot) határáról eltávoztatni, és a’Spanyol Kormánynak minden reclamatziója mellett is megengedte, hogy a’ Portugallusoktól Királynak tekintessék, Don Louis Fernandez de Cordoba, meghatalmazott Miniszterünk, Úti levelét viszszakívánta, ’s a’ Portugallus Agensnek (Don Severino Gomez) tudtára adatott, hogy a’ Portugallus Kor