Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)
1833-07-02 / 1. szám
Országot gyarmatokká változtatni, vagy pedig onnan kitakarodni. A’ Hadi Miniszter: Én erre oly határozólag felelek, a’ mint tsak lehet, hogy a’ Kamara végre megnyugtattassék, ’s a’ Kormány szándékát áltlássa. A’ mi az első kérdést illeti : a’ Kormány az Afrikai kikötőhelyeknek részink, vagy egészleni elfoglalására nézve semmit sem határozott. Most 3 erős hely vagyon birtokunkban. Nem lehetetlen, hogy a’ már birtokunkban lévő helyeknek oltalmazása végett, ha azt egyébberánt Frantzia Országnak haszna úgy hozza magával, — Afrikai birtokunk kiterjesztetik. Algiernak gyarmatozását tekintvén , — erre nézve a’ Kormánynak szándéka, azt minden módon elősegíteni. Ha talán a’ költséget a’ magok rovásokra vivő társaságok akadnának, ezeket a’ Kormány oltalma alá fogná venni, mert, hogy a’ Kormány maga bajlódjék a’ gyarmatozással , az Frantzia Országnak semmi hasznot sem hajtana. Clauzel Marsall végre azt is kérdezte , vallyon a’ Kormány szándékozik e’ Algier! oda hagyni? A’ Kormány ez iránt semmi külső Hatalmassággal sints kötelezés terhe alatt, — keze nints megkötve, ’s azt teheti, a’ mit Frantzia Ország betsülete kíván, még azt is hozzá teszem, hogy mind eddig a’ Kormánynak esze ágában sem volt Algírt odahagyni , sőt eddigi viseletje azt mutatja , hogy Alger birtokait úgy meg akarja erősíteni, hogy senkitől se kelljen telnie. Ha a’ Kamara környűlállásosabb feleletet kíván, kész vagyok, ezt is megtenni. (A’ Centrumban : Nem! nem! (Marsall Clauzel: Én Praesidensinknek, kinek leleményes gondját Afrikai birtokunkra nézve már regtől fogva jól esmérem, világos , es határozott tudósítása, állal tökelletesen ki vagyok elégítve, és onnan reményiem a’ Kormánynak rendelései, a’ Nemzetet is megnyugtathatják. Én kérdésemmel tsak oda tzéloztam, hogy az Algiri munkásoknak szerentséjekröl jövendőre , mintegy kezesség bátorságosíttassék. (Auxiliaire Breton.) Rennesben, Gaillard Kerbentin Miniszteriális Deputátusnak lakása előtt nehány nap ólta gyanús mozgások tapasztaltatnak. A’ Praefectus felszólítást botsátott a’ lakosokhoz , az öszveseregl pórnépet pedig elszélesztette. Nehányan el is fogattattak. Mouins ban 25 Olasz szökevénynek megparantsoltatott, hogy 24 óra alatt a’ várost, 10 nap alatt pedig a’ Frantzia birtokot hagyják el. A’ Revolution nevű Újságnak hajdani Szerkeztetöje, ki a’ Párisi Esküdtek széke által ellene ki mondott ítélet végrehajtása elöl elszökött, aznapokban Douayban elfogattatok, Párisba a’ St. Pelagie tömlöszbe hurtzoltatott. Vóiról Generalhadnagy Máj. 31- dikén egy napi parantsolatot adott ki, mellyben azok a’ katonák, kik a’ Hamisé parton véghezment szénatakarításnál őrt állottak, megdítsértetnek. Nyóltzszáz katonák kaszálták a’ szénát, azalatt, míg egy Vadászregiment, és két osztály gyalogság, Trobriant Generálnak parantsolatja alatt, az aratókat, a’ Beduinok, és Kabailok megtámadásoktól őrizték. Azonban ezek a’ mezei munkát nem akadályoztatták. A’ tábor szomszédságában fekvő arabs falukat úgy szinte a’ tsordákat is a’ sereg megkímélte, a’ minek az a’ jó következése lett, hogy az Arabosok bizodalmat nyertek a’ katonák eránt, ’s a táborhoz közel ők is sátort ütöttek. Schauenburg Óhester Mauifoux, és a’ keleti hegyek felé vizsgálatokat teve, a’ miből a’ gyarmatozásra nézve nagy hasznot várnak.