Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)

1833-09-17 / 23. szám

ISI guta, midin egy gyülekezetben be­szállni felállott. A’ Király, és Királyi Familia Sept. 3 kán délelőtti 11 órakor, meglátogatta a’ Cherbourgi kikötőhelyet. Az idő esős volt, és szeles. Mack au Admi­ral fogadta a’ Királyt, és famíliáját az Admirálisi hajónak ormán. A’Király tu­lajdon kezével osztogatott ki a’ hajós tiszteknek , és legényeknek külömbféle érdemjeleket. Azután Marsall So­ult, Gerard, és Rigny kíséretében a’ Home­ti várba ment, hol a’ már rész­­szerint véghezvitt, részszerint véghez viendő munkákra szolgáló minden pla­­numokat ebibe terjesztettek , ezeket két egész óráig nagy figyelemmel nézeget­te. A’ Cherbourgi rémítő kikötő­hely, a’ mint tudva van, az újabb idő egyik óriási teremtménye, mellyre már eddig is 100 millióm frank fordiltatott: egészen nemzeti munka, mellyet szé­gyen nélkül nem lehet abba hagyni. Meglátogatván Ő Felségek, a’ kikötő­nek külömbféle intézeteit, 5 órakor a’ Praefectura épületbe mentek, a’ hová mintegy 100 an voltak ebédre meghíva. Az említett Angolyokon kívül, B­e­­­fa­s­t, és Crofton Lordok is jelen voltak, Estve nagy bál tartatott. Cherbou­rgnak Alsó Praefectu­­sa, ki a’ Királynak a’ Maireket , Ad­­junctusokat, és többi tisztviselőket bé­­mutatta, a’ többek között így szóllott: „Felséged nem hijjában látogatja meg, a’ Cherbourgi kikötőhelynek tsu­­dálkozásra méltó munkáit, mellyek a’ gazdagságnak valódi kútforrásai ezen a’ vidéken, valamint egykor Frantzia Országnak oltalom bástyája leendőnek. Felségedet illeti, századunk mindent áltölelő lángeszének ama ditső gondo­lat­­át, hogy a’ Cherbourgi kikötő­hely a’ Frantzia hadi, hajóseregnek fő­­szállása légyen felfogni, ’s azt, mint érdemli, végre is hajtani. Midőn a’nagy munkának végrehajtását Felségedtől kí­vánjuk, ez annyit tesz, hogy az Or­szágnak jólléttét, Frantzia Országnak, és Királyának ditsősségét óhajtjuk. A’ Király erre így felelt: „Nagyon vágy­tam Cherbourgnak kikötőjét látni: én itt fiatal koromban voltam 1788-ban, és noha még akkor keveset láthattam, még is az a’ kevés is eleven bényomást teve reám­, és meggyőzött annak hasz­na felöl, mellyet ebből egykor Fran­tzia Ország húzni fog. Úgy van, a’ mint az Úr mondja, ama lángeszű, kinek kormánya alatt e’ munka kezdődött, ko­rán elhunyt, ’s nekem betsü­letemre válik, illyen remek munkát folyamatba tétetni. Arra számot tarthat az Úr, hogy a’ mennyiben rajtam áll, a’ munka el­éri kifejlődését. Ez egyik fő oka, a’ mi engem ide hozott, ez az, a’ mi en­gem az utazásra elhatározott, ’s a’ mim­ jelenleg különösen örvendek“. (Journal del’ Aveyron.) Frays­­sinous Ur végre elhatározta magát, a’ Bordeauxi Hertzeg tanítására va­ló kineveztetést, melly által rendkívül meg vala lepve, elfogadni. Először még dolga végett Párisba utazik, ’s tsak az­után indt­l Prága felé. Két Sz. Sim­onista nehány nappal az elött Nageur gőzhajón Algier­­ba érkezett, hol különös öltözettek nem tsak az Arabsok, de az Európaiak előtt is szemet szúrt. EGYHÁZI STÁTUSOK. (Diario di Roma.) Berry Her­­tzegné Ő Felsége Sept. 3 kán Rómából, Florentzbe utazott. Innen kelt hírek szerint Sept. 6 kán P­­­s­á­ba ért, és tsak más napra kelve várták Florentzbe. ÉJSZ. AMERIKAI EGYES. STÁTUSOK. Newyorkból jelentik : A’ Chole­ra már vége felé jár. A’ Vi­rgi­ni­a­­belieket annyira nyughatatlanítják a’

Next