Magyar Kurir, 1834. január-június (48. évfolyam, 1-51. szám)
1834-05-23 / 41. szám
reállítása végett, a’ kénszerítő bilit akarja használni. Az Irlandi tizedbili dolgában O’connell Máj. G.kán így szóllott: "A’ Kormány Irlandiában mindent megpróbált, tsak azt nem, a’ mi legelébb, és leginkább használna. Miért bánik Anglia másképpen Irlandiával, mint Skótziával? Skótziában Ildik Károly alatt küzdött a’ nép minden erejével, hogy Vallásával ellenkező Egyház felállását megakadályoztassa. Skótzia, és Izland köztt tsak az a’ külömbség volt, hogyakkor a’ Skótziai Nemességnek nagy része a’ néppel tartott. Végre 1688 ban kiütött a’ lázzadás, ’s a’ V h igek, kiknek amazokra szükségek volt, egy templomot által adtak nékiek. Azon naptól fogva, Skótziának jóllétte , a’ népességhez képpest mindég felljebb szállott. Bár tsak a’ Minisztérium Izlandra is alkalmaztatná a’ Skótziai példát, ’s valóban ott is, ugyan az a’ siker fogná magát mutatni. Örömest áldoznék minden fáradsággal , tehetséggel, örömest lépnék viszsza a’ magános életbe, ha tsak egyszer a’ Minisztérium egy planumot terjesztene elő, melly szerint Izlandiának igazság szolgáltatik ,a’ midőn a’nép felszabadól abbéli kötelesség alól, hogy egy más Vallási papságot fizessen. Erre a’ Szónok, az Izlandban legközelebb véghez ment jelenéseket említette, a’ midőn Protestáns papok fegyveresen megtámadták a’ tizedet fizetni nem akaró Catholicus papokat. Gántsolta a’ nép maga viseletét , de még is mentségül a’ törvényeit hiányát tette ellenébe. Az Izlandi sereg, esztendőnként 1.500.000 font sterlingbe kerül,melly summának nagyobb részét meg lehetne kímélni, ha ott nem tartatnának tsupán a’ tized végrehajtása miatt. Anglia 20 millióm fontsterlinggel áldozott, hogy a’ Nyűgot Indiai szeretsen rabszolgákat felszabadítsa. Ennek tized része elegendő volna Izlandban a’ tsendességnek helyreállítására. NÉMET ORSZÁG. Frankfurt Szabad Város Senatus hirdetésénél fogva, a’ Stuttgartban megjelent következendő tzímű munka: ,,A’ Lengyel lázzadás históriája 1830- ban és 51-ben és : ,,A’ Lengyel hősök a’ közelebbi szabadság háborúban , — írta Gróf Soltyk Román , mind az említett Városban, mind az ahoz tartozó helyeken megliitatik, olly határozat mellett, hogy az ki a’ tilalom ellenére is, példányokat venne , vagy árulna, a’ törvényes büntetést semmi esetre el nem kerülendi. SPANYOL ORSZÁG. Quesadának Apr. 22 -i vesztesége, Madridban kedvetlen érzést gerjesztett: avval vigasztalták magokat, hogy még is a’ Hadi pénztár, a’ mire a’ Carlisták leginkább fenték fogókat, megmentetek. A’ Minisztérium, és a’ Regens Tanáts , külsö házaktól ajánlott minden költsön javallatokat megvetettek. (Journal des Debais.) Egy frantzia Újság azt a’ hirt terjesztette el, mintha Máj. 2 kán Madridban lázzadás ütötte volna ki magát, azonban ez a’ hír minden alap nélkül való. (Memorial des Pyrennées.) Redons Máj. 2 kán. Eraso Oberster megtudta , hogy Linares, Lumbier környékén 600 emberrel áll , azért feltette magában, ölet megtámadni. Elhagyd Rojzi állását Ápr. 25-kén Lumbiertől 5 órányira, ’s reá rohant Linares seregére, de ettől egy bátorsággal viszszaverettetett. Küzdésközben elesett 50 Christina, és 5 ló. Linares maga is fegyvert rántott a’ Carlistákat űzőbe vette,’s közzülök mintegy 100 at