Magyar Kurir, 1834. július-december (48. évfolyam, 1-53. szám)

1834-10-10 / 30. szám

231 mert erre a’ rabszolgák még jobban ra­­gódoztak, ’s a’ tisztviselőket sérteget­ték, midőn pedig a’ lárma meg nem szűnt, a’ katonaság fegyverre szállitta­­tott. Így ment ez alkonyodásig , a’ mi­dőn az igazgató, házából való kilépé­sekor újabb gorombasággal illettetett. Ugyan azon időben Port of Spain környékéről is az a’ tudósítás érkezett, hogy a’ Négerek munkájokkal felhagy­tak ugyan, de semmi erőszakoskodásra nem vetemedtek. Éjszaka elszéledtek a’ Négerek, de a’ Város körül, fegy­verben maradt a’ katonaság. (Követke­zendő reggel megújultak a’ történetek, és 17-kén a’ legnagyobb lármások béfo­­gattattak, megvesszőztettek, vagy ne­héz munkára ítéltettek. Ezután a’ bé­­kebíráknak egyike, felolvasta a’ Királyi parantsolatot, melly szerint 5. vagy több Négernek együ­ttléttek , öszvetso­­portozásnak jeleltetik ki, midőn, pedig ennek semmi foganatja sem,lett, 2. osz­tály parantsolatot vett a’ nyughatatla­nok elszélesztésére, a’ mi minden idő haladék nélkül meg is történt. Aug. 3-ra békében folyt le, de 4-kánya’ tso­­port ismét visszakerült , és most már hathatósabb rendszabásokhoz fogtak a’ tisztviselők: 60 an béfogattattak, és 55 an munkára kénszeriltettek. Az itél­­let 5 kén hajtatott végre, de a’ bűnö­sök kiáltották a’büntetést, a’ nélkül, hogy tselekedeteiken bánkódtak volna, ’s a’ körülálló Négerektől még inkább bátorittattak. A’ Nyűgot Indiából jövő tudósítások nem kedvezőbbek. Ehez já­rul még az Antigoabéli nyughatat­­lanság is. A’ Négerek engedetlenségek olly közönségesen nyilatkozott, hogy a’ Martial törvényt­­ki kelle hirdetni. A’ félelmet még az is növeli, hogy az Antiigoabeli Negerek egészen szaba­dok, a’ mennyiben törvényhatóságok a’ tanításra kiszabott időt félrevetette, és mégis azokkal, kikre ez a’ jótétemény nem terjeszkedett, egyetértenek. Az Újság bélyeg­­Stam­pely eltörök telesére nézve, a’ mit különösen Lord Brougham kívánt, a’ Courier ek­képpen nyilatkozik: „Nem akarjuk mi a’ politikai dolgok belátásába vezető illat valamelly rendtől elzárni, de még kevésbé kívánjuk, hogy olly újítások vevődjenek elő, mellyeknek következé­sét senki sem láthatja előre , kivált mi­dőn a’ Publicumnak nagyobb részétől egy illyen újítás nem is kívántatik. Azonfelül az ujságbélyeg eltöröltetése által, legkevésbé sem szaporodik az Országban, a­ politikai bélátás, sőt in­kább némelly intézeteinknek aláásásá­­ra, eszközök szolgáltatnak. Az­ eláruló, és luzzasztó hirdetmények , mellyek most nehezen kapnak lábra­, akkor a’ Királyi Postán mindenfelé elküldetné­nek, ’s ezerszer nagyobb befolyással volnának, mint ekkoráig. Nevetséges azt hinni, hogy hasonló bajok , törvé­nyes­ülőn orvosoltathatnának. Ha most a’ Kormányt azért gyűlöli a’ Publicum, mivel olly nevű adót megtart, melly­­nek eltörlését senki sem kívánja, men­nyivel inkább ki volna akkor téve a’ nép gyülölségének, ha bírói üldözések­be ereszkednek. A’ dolgozó rend érde­keit tehát leginkább az az ember pár­tolja , a’ ki a’ javallott rendszabásnak magát minden erejéből ellene szegezi. A’ La Trappi szerzetesek, kik Nev-Mei­­­le­r a­z e mellett Water­­ford Grófságban (Izlandban) egy va­don térségen letelepedtek, immár 1(K) hord ollyan földet mivelnek foganattal, mellyhez azelőtt se szántóval, se kapa nem ért. A’ hegyeken 50,000 fiatal fákat plántáltak, ’s kertjek az idén kelkáposztát, kolompárt, répát bőség­gel termett. Öszvesen 600 herd földet bírnak.

Next