Magyar Lányok, 1927 (33. évfolyam, 1-36. szám)
1927-01-01 / 1. szám
■ék. De most minek? Csak nem akad olyan is, aki nekimenjen a biztos halálnak? A bóbehúzták, a csónakokat hátravitték a nagy építés mögé, nehogy a lezúduló víz összeöket, azután elmentek valamerre. Az emberek fürdőruhában voltak azért, i sütkéreztek és gyönyörködtek a legszebb tokban. ?y halom mentőöv hevert az emberek közeamellyel máskor a gyengébb úszók segilagukon, de ma rájuk sem nézett senki. Tg/d'C^k két hangosan vitatkozó fiú állott pal«*! ^env írsz bemenni Paolo. — ingerkedet wditek, ha nekem adod az uj késedet. u, asik, egy feketére égett, tömzsi kisadnám, de úgyse mégy be, — gmi? dbtry. - Ú gy nem adod? — tzol, megkapod! Már kiáltani akartam az egyik fürdő, toggie Paolot, mikor az eszeveszett kis 'lstríx'futott a vizbe s eltűnt a hullái s egy háti -v - lám a part felé sodorja, mert kivágja és pozdává töri. Mindenki fölugrott s a két fürdősort kiad De azok nem voltak sehol. A mentőövek, melyeket utána dobáltak, érték el Paolot. Látszott, hogy már teljesen merült, tehetetlen játéka a rettenetes erejű viz Most, mikor már mindenki lemondott a életéről, Matto fölállott, ledobta fürdőképet két-három ugrással a vízben termett s a hulla közé vetette magát. — Egy asszony, — suttogta mindenki esgedten. Mit tehet ott egy asszony, ahol ez erős férfiak meghátrálnak? De Matto nem volt közönséges asszonyi teremtés. Repült a hullámok hátán, egyetlenegy sem tudott átcsapni a feje fölött. Mindig láttuk fekete hajkoronáját. Valami tízpercnyi küzdelem után el is érte Paolot. A fiú akkor már félholt volt, még segíteni sem tudott megmentőjének nem tudta átkarolni, sem benne megfogazni. Matto nem is várt erre, egyik karjával átfogta, felkarral és lábbal úszott. Nem is, mit ember, hanem mint valami vizitümlér. Kifelé már tovább tartott az út. Meg kell várni, míg a nagy hullámok után apróbbak ,jönek, azoknak a hátán lehet csak partrajutni. Kiértek. Matjo átadta a fiút az előkerült idősnek. Ebben a percben belőlem kitört az izgas hangosan, magyarul elsírtam magam: — Hála a jó Istennek! Matjo rámnézett, nagy fekete szeme folant és visszaszólt — magyarul! — Nincs semmi baj, szaladok nagyany! Fölkapta fürdőköpenyét és elszaladt egy kislány, aki szégyenli, amit tett és mene akar a dicséret elől. A haszontalan kis Paolot életrehozták, vitték, de én örökre hálás leszek neki, mert szerezte nekem Matjo barátságát. Matjoéé megtestesülése a jelmondatnak, mely polf aranylapocskára vésve ott csüng a nyakáb: "Légy bátor, mint a legbátrabb férfi És önzetlen, mint a legjobb asszony.» II. Matajo a mesék világában született. M1'' ^ magyar lányok, csak a mesékben olvashat olyan tájakról, mint ahol Matjo szüleint ha állott.” ,A ' Képzeljétek el legszebb trópusi csevu v « * ^kal, amelyek netr ^ koffá p?)