Magyar Lapok, 1936. október-december (5. évfolyam, 222-296. szám)
1936-10-01 / 222. szám
A francia szenátus pénzügyi bizottsága elfogadta a frank értékcsökkentését (Svájc szövetséges parlamentje szintén megszavazta a pénz lefokozását Párizsból jelentik. A szenátus bizottsága kedden délután tárgyalás alá vette a képviselőház által már elfogadott pénzügyi javaslatokat. ‘Bevezetésként pénzügyminiszter hosszú bejezédet tartott a valuta kiegyenlítődés nemzetiés nemzetközi fontosságáról. Védelmezte a kamara által megszavázott szöveget és biztosította a bizottságot arról, hogy a pénz értékének ,■csökkenése nem eredményezi az élet megdrágulását. A bizottság Vincent Auriol beszéde miután megállapodott abban, hogy a szenátus teljessége előtt elfogadásra ajánlja a frankleértékelő törvényjavaslatot. Bizonyos cikkelyeken azonban módosításokat kíván. A bizottság azonban azt is kihangsúlyoztatni kívánja, hogy az adott körülmények között márbefejezett tények vannak. A frank aláértékelését a három kormány nyilatkozata után, s a nemzetközi gazdasági életnek ehhez való igazodása megtörténtével már visszacsinálni nem lehet. De jövőre nézve szükséges olyan irányt követni, hogy újabb rázkódás ne álljon elő a pénzértékben. Ehhez képest a bizottsági előadó utasítástkapott olyan szenátusi határozat indítványozására, mely figyelmébe ajánlja a kormányoknak, hogy térjenek vissza az ország költségvetésében a pénzügyi egyensúly megvalósításához. Hagyjanak föl a kincstári jegyekre támaszkodó gazdálkodással. Adják vissza az államháztartás szigorú rendjével a társadalomnak az állam pénzéhez való bizalmát. A bizottság egyébként különválasztott egyes szakaszokat, amelyek bizonyos kísérleti idő után a költségvetési törvénybe lennének felveendők. A bizottság még egy új szakaszt is ajánl a javaslathoz. Ebben hatásosabb eszközöket ad a kormány kezébe az árdrágítók elleni küzdelemhez. Izgatott vita a svájci parlamentben. Bernből jelentik: A svájci államszövetség parlamentjében kedden délután tárgyalták azt a törvényjavaslatot, melyet a szövetségi kormány arról terjesztett elő, hogy a világ eddigi legrendületlenebb pénzét, a svájci frankot alá kell értékelni. A javaslat izgatott vitát idézett elő a parlamentben. Végül, is a szövetségi kormány javaslatát nyolcvan szavazattal harminckilenc ellenében elfogadták. A szövetségi parlament (közgyűlés) egyúttal felhatalmazta a szövetségi kormányt, (hivatalos)néven: szövetségi tanácsot, hogy a törvény elvi alapjain a további gyakorlati intézkedéseket megtehesse. Sürgős szükség esetén a szövetségtanácsnak törvényhelyettesítő rendelet alkotásaira is jogot adott. Pénzügyekben a svájci alkotmány szerint a szövetséges á.!amakbak (kantonoknak) nincs önálló törvényhozási és kormányzati joguk. A pénzügyek legfőbb közös hatósága minden kantonra az államszövetség közös parlamentje, az úgynevezett szövetségközgyűlés. Olaszország külön kiviteli pénzértéket létesít, bolv a Ura belföldi értékét megvédje Róméből jelentik. Kedden minisztertanácsot tartottak, amelyen azt tárgyalták, hogyan védjék meg Olaszország külkereskedelmét a francia, svájci és holland kormányok pénzaláértékelési műveleteinek hatásával szemben. Jól értesült körök tudomása szerint a kormány export-líra bevezetését tervezi. Ez a kiviteli pénznem a belföldi líra értékénél huszonötharminc százalékkal kevesebb volna. Olaszország külkereskedelmi vonatkozásban ezt a pénzértéket forgatná, hogy így a svájci és francia fankhoz meg a holland forinthoz alkalmazkodhassanak. Ilyenformán háromféle lírája lenne Olaszországnak: 1. a belföldi líra, 2. az idegenforgalomban szereplő turisztikai líra; 3. az export-lira. A zürichi tőzsdén a magánfortalom nymodtan áttért az újértékelésre. Zürichből jelentik: A tőzsdei magánforgalom kedden újra megindult. Az üzletkötők minden túlzott üzérkedéstől tartózkodnak, s a svájci frank harmincszázalékos értékcsökkenése alapján rendes és nyugodt mederben folyik a nagy átértékelés. Roosevelt elnök tiltakozik a kommunistákkal való barátkozás vádja ellen Newyorkból jelentik: Roosewelt legutóbbi beszédében élénken tiltakozott az ellen a támadás ellen, amely őt kommunista szándékokkal vádolja meg. Kijelentette, hogy ragaszkodik a demokráciához és minden olyan idegen elemet el fog távolítani, amely a kommunizmust akarja megteremteni az Egyesült Államokban. Feltűnést keltett az, hogy Amerika, Anglia és Franciaország pénzügyi megállapodását eegyetlen szóval sem említette. Tasa poștală aprobării Dir. Gen. UNGARIA Eyetemi Könyvtár erv T or*,p Pmn * Főszerkesztő: dr Paál Árpád KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP V. évfolyam, 222 (1368) szám * Csütörtök, 1936 október Főmankatárs : dr Gyárfás Elemér Szembesítés (S. I.) - Kevés nyugodtabb és bölcsebb előadást hallottunk annál, amit D. I. Schmidt- Wodder lelkipásztor, a dániai németek képviselője tartott az idei nemzetiségi kongres- szuson Genfben. Az egyetlen baja az volt, hogy kissé hosszúra nyúlt. Az Universal egyik közelebbi számának vezércikke (IX—26—II. 266.) mégis éppen ezt a beszédet szemelte ki arra, hogy azon keresztül a román nyilvánosság előtt kipellengérezze az egész nemzetiségi kongresszust, a kisebbségek önvédelmi törekvéseit pedig felesleges és ellenséges igyekezetnek állítsa be. Furcsa helyzetbe jönnek nemzeti alapon álló emberek lapok, ha mindenáron kétségbe akarják vonni mások hasonló követelésenek jogosságát és természetességét . Úgy járnak, mint most az Universul, az a lap, mely a román nemzeti gondolat egyedáruságát igényli magának. A cikk, amelyikről szólunk, két részből áll. Az első fele gúnyolódik azon, hogy a dániai pap szükségesnek tartja ,,a nemzeti csoportok életbevágó jogainak“ védelmét. E mondat mögé zárójelben kérdőjelet tesz, mintha képtelen és nem létező dolgokról lenne abban szó. Azt a véleményt nyilvánítja ugyanis, hogy a nemzetiségek ma mindenütt teljes és zavartalan szabadságnak örvendenek, kivéve két országot: Bulgáriát és Magyarországot. A cikk második fele, mintha ellentétben állana az elsőnek elvi érzelmeivel. Az az állítás foglaltatik ugyanis benne, hogy a kisebbségi szerződéseknek tulajdonképpeni és igazi célja nem egyéb, mint a nemzetiségek beolvasztásának előmozdítása és megkönnyítése. Régi, jól ismert, de kissé rozsdás ágyukat vonultat fel ennek az állításnak védelmére: Mello Franco-t, a délamerikai ügyvédet, ki a kivándorlók helyzetével mérte az európai őslakosok nemzeti igényeit és Briand Aristidet, ki egyszer a nemzetiségek beolvadásának szépségeiről beszélt, máskor pedig a kisebbségek „megszentelt jogairól“ ejtett megható szavakat. Szerepel azonban egy új név is az érvelésben: Dupuis Charles, kiváló francia nemzetközi jogász neve, azzal a megjegyzéssel, hogy ugyanarról a tudósról van szó, ki Balogh Arthur professzor úr világhíres kisebbség jogi könyvének francia kiadásához az előszót írta. Az előszóból Dupuis következő szavait idézi: „Ha csupán a szerződések szövegét nézzük, világos, hogy a beolvasztási politikát nem tiltják meg azoknak az államoknak, melyek kisebbségek felett uralkodnak, hanem csupán az erőszakot és a kényszerítő eszközöket, melyek inkább hátrányosak, mint előnyösek a beolvasztási politikára...“ A kisebbségi szerződések tehát az Universal magyarázata szerint csupán azért szeretnék megakadályozni az elnyomatást, mert ez hátrányosan befolyásolja és lassítja a nemzetiségek beolvadását. Balogh Arthur professzor úr könyve azonban itt fekszik az asztalunkon s így nem okoz nehézséget emlékezetbe idézni Dupuis előszavának állításait. Dupuis valóban mondta azt, amit az Uni x Arthur de Balogh: La Protection Internationale Des Minorites — Paris Les Editions Internationales — 4 bis, rue des Écoles — 1930.