Magyar Lapok, 1937. április-június (6. évfolyam, 61-118. szám)

1937-04-13 / 61. szám

4 VI. évf., 61. szám. — Kedd, 1937. április 13. Magyar lapok Haladás nagyjelentőségű bel­politikai fordulatok felé Visszapillantás a romániai közélet egyhónapi eseményeire. A parlament és a pártok munkája.­­ A kormányváltozás előkészületei Az elmúlt harminc nap belpolitikai ese­ményeit a kormányzópártnak a belpolitikai­­helyzet szilárdítására való törekvése jelle­mezte. Meglátszott­ ez a parlament munkáján­, a kormányzati rendelkezéseken és a felelős po­litikusok magatartásán is. Ez a belső helyzet rögzítésére szorítkozó munka szerves összefüg­gésben volt a külpolitikai eseményekkel, me­lyek nagyban befolyásolták azt, hogy a Tata­­rescu-korm­ányinak az állandóan forgalomban keringő válsághírek ellenére sem került na­gyobb nehézségekbe a helyén maradnia. Tatarescu a parlamenti ülésszak bezárása, az­ új­ költségvetés életbelépése és a különböző rendfentartó intézkedések végrehajtása után is szilárdan megmaradt a kormányrúd mellett és egyelőre huzamosabb ideig szándékszik tartani pozícióját. A belpolitika eseményei te­hát a megmaradásra irányuló kormánytörek­­véssel egy vonalban fejlődtek. A törvényhozás és rendcsinálás snontcája Március 20-án hírtelenül bezárult a parla­menti ülésszak. A törvényhozás két házának tagjai elszéledtek, hogy a megfeszített munka fáradalmait kipihenjék. AZ "u­tolsó heteket" Ugyanis valóban túlzsúfolttá vált a törvény­hozás munkája. Nagy dolog volt a költségvetés megszavaztatása, mert a felemelt költségvetéssel több olyan tö­r­vényt kellett alkotni, melyek az államháztar­­tás előirányzott jövedelmeit biztosítják. Az ülésszak utolsó napjaiban került ezeknek a költségvetéssel összefüggő javaslatoknak a megszavazására a sor, de egy részük megszava­­zatlanul maradt és a kormány úgy határozott, hogy az ilyen javaslatokat később rendelettör­vénnyel lépteti életbe. A­ parlament Utolsó heté­nek végzett munkájáról azonban még idestova egy hónap leforgása múlva sem lehet tiszta képet alkotni, mert a gyors egymásutánban megszavazott különféle törvények légióit a napi sajtó nem tudta figyelemmel kísérni. A belső rend szempontjából nagyon fon­tos volt­­ a főiskolai törvény módosításáról szóló javaslat törvényerőre emelése, mellyel a kormány az egyetemek rendjét, a diákok és tanárok politizálásának megakadá­lyozását óhajtotta biztosítani. A törvény élet­beléptetésének köszönhető, hogy azóta az egye­temért kapui már meg is nyílhattak. Az elő­adásokra jelentkező ifjúságnak a törvény ren­delkezései szerint nyilatkozatot kellett aláírnia, am­elybő­l rk­kztben aláíró­­kötelezi magát arra, hogy mindaddig nem politizál, am­íg az egye­temen tanu­lmányait folytatja. Szintén a rend biztosítását célozta Az Új ostromállapoti törvény is, az Etély Visszaható hatállyal hadbíróság elé ül­t minden politikai bűncselekményt, ami a gya­korlatban azt jelenti, hogy az eddiginél sok­kal súlyosabb büntetésben részesülhetnek ez­után nemcsak azok, akik most követnek el valamilyen közrend elleni cselekményt, ha­­em még azok is, akik ellen évek előtt emeltek vá­dat a polgári ügyészségek ilyen Címert. Ez a tömérty szigorúan eltiltja többek között az egyenruha­viselést s ennek során az annyira divattá vált színes ingek viselését is. Hogy ezt a jobboldali pártok nem a legnagyobb öröm­mel fogadták, az csak érthető. Goga a parla­mentben jelentette be, hogy hívei ezután is vi­selni fogják a kék inget, de a kormány azzal válaszolt, hogy másnap huszonhét zöldinges trazistát letartóztatott és ezzel akart, példát adni a rendcsináló intézkedések ellen vétők számára. Mivel a Tatarescu-kormány uralmon való maradása attól a témttől f|j|fg§|t^vajjon tud-e erélyes kézzel vé^M ggí­ tj|','az'Ország külső és belső helyzetére nézte .’ ''olyan­­ veszedelmes arányokban és formában elharapózott jobbol­dali kilengéseknek vagy sem. a miniszterelnök elhatározta a külön rendőrminisztérium­ megszervezését is, amelynek élére Marinescu Gavril, belügyminiszter, a bucuresti rendőrség főnöke került rendőrminiszteri rangban. En­nek az eléggé még nem körvonalazott hatás­körű minisztériumnak lesz a hivatása, hogy az ország belső rendjét fenntartsa és biztosítsa. Marinescu egyébként az uralkodónak bizalmas embere és a kormányban való nyomatékos je­lenléte csak azt bizonyítja, hogy a legfelső he­lyen megvan a bizalom a Tatarescu-kormány iránt. Kisebbség törvényhaztanló munkája A parlam­ent bezárulása előtt megsokaso­dott a kisebbségi képviselők és szenátorok munkája is. Különösen nagy harcot kellett vívniuk az úgynevezett nemzeti munkavédel­mi törvény módosításáról szóló törvényjavas­lat ellen. Mint ismeretes, a tervezett új tör­vény az összes­­ magánvállalatokat arra köte­lezte volna, hogy­ alkalmazottaik 75 százaléka román nemzetiségű legyen. Ez a javaslat országrészünk kereskedelmi és­ ipari élete rendjének megzavarására szolgált volna, mert a kisebbségiek tulajdonában levő vállalatok fölött elvette volna tulajdonosaik rendelkezési jogát. A törvényhozási tanács, mely az egyes törvényjavaslatokat alkotmá­nyosság szempontjából előzetes elbírálás alá veszi, ki is mondotta, hogy a tervezett intézkedés úgy az alkot­mányt, mint a kisebbségi szerződés rendelkezéseit sérti. Hogy azonban a dolog idáig jutott, abban a tisztult, magas jogi felfogáson kívül oroszlán­­részük van a parlament népkisebbségi tagjai­nak, akik minden törvényes lehetőséget meg­ragadtak, hogy a törvényjavaslat téves és tör­vénytelen voltáról az illetékeseket meggyőzzék. A Magyar Párt külön emlékirattal is fordult a kormányhoz, melyben kifejtette, hogy úgy jogi, mint, gazdasági helyzet szempontjából milyen sérelmet jelent a tervezett törvényja­vaslat. Ezt, az emlékiratot a miniszterelnökség­hez és a külügyminisztériumhoz maga gróf Bethlen György pártelnök juttatta el s ezzel is nyomatékot kölcsönzött a lépés fontosságának. Nem tudta azonban sem a magyar, sem a német népkisebbségi képviselők felszólalása megakadályozni annak a törvénynek a meg­születését, amellyel módosították a földreform­tör­vény 47-ik paragrafusát és így az állam elő­vételi jogát, kiterjesztették nemcsak a lege­lőkre, szántókra és rétekre, hanem az erdőkre, műveletlen területekre és belsőségekre is. Az ingatlanforgalomnak ez az újabb korlátozása a kisebbségi kezekben levő vagyonoknak ugyanilyen irányban való megcserélő­dését ne­­hezítik meg. BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR április 30-tól május 10-ig. A gyári és kézműipari terme­­lés hiánytalan bemutatója. 10 külön csoport. 1­5 külföldi állam, 50 Hz utazási kedvezmény A CFR vonalain csak visszautasal­ta április 30-tól május 20-ig azok részére, akik április 20-tól május 10-ig utaztak a vásárra. A magyar vasutakon úgy az oda, mint a visszautazásra. Az odauta­zásra április 20-tól május 10-ig, a visszautazásra április 30-tól május hó 20-ig. Vízummentes határátlépés. Vásárigazolvány egyenként 120 lejért, vala­mint díjtalan felvilágosítás kapható az Európa u­tazási iroda, Banca Dacia Oradea, Bulevardul Regele Ferdinand No. 9. és a Wagons Sats-Cook Iroda összes fiókjainál. gton­mi od­a a Nemzeti Paraszts Párt? A politikai pártok belső életében a leg­mozgalmasabb képet kétségkívül a nemzeti parasztpárt mutatta. A sok üggyel-bajjal küz­­ködő nagy pártban újra kiélesedtek azok a belső ellentétek, amelyek eddig is megakadá­lyozták a pártot abban, hogy erőteljesebb és elhatározóbb belpolitikai kezdeményezést bo­nyolítson le. Nem csillapultak az ellentétek a párt transsilvániai és ókirályságbeli Szárnyai között, sőt március végefelé annyira feszült a húr, hogy sokan számoltak a nemzeti paraszt­­párt darabokra hullásával is. A belpolitikai fejlődés szempontjából an­nál jelentőségteljesebb volt az a végrehajtó­­bizottsági ülés azután, melyet április 2-án és 3-án tartott meg a nemzeti parasz­tpárt nagy­­vezérkara az ország fővárosában. Április ma- Honig Frigyes HARANG­ÖNTÖDE Arad, Sir. Barisia (Mt, Alapítva­­ 18­4­0. Telefőn« 170, sodikára a fővárosba seregített a párt minden számottevő vezetőségi tagja, akik előtt Mihalache megrázó beszéd keretében tárta fel, hogy a pártot kormányké­­pességében azok­at belső ellentétek aka­dályozzák meg, melyek a két frakció között kiélesedtek. U­talt a legfelsősobásra is,-, hogy a nemzeti pa­­rasztpártban tisztázni kell a helyzetet: vájjon Maniu ismeretes felfogása, vagy Mihalache mérséklete vezetné a pártot . Mihalache egyúttal benyújtot­ta a pártelnökségről való lemondását, mert így akarta a vezetőséget határozott állásfoglalásra kényszeríteni. rövid — egynapos — vívódás után tisztult a helyzet a nemzeti parasztpártban. Maniu visszautasította a neki újból felajánlott elnöki tisztséget és azt az óhaját fejezte ki, hogy Mi­halache elnökségét kívánja továbbra is, még olyan feltételek mellett is, amineket Mihalache az újbóli e­lnökségvállalás fejében szabott. Ezek után könnyű volt a kibontakozás. Miha­lache teljes bizalomnyilvánítást kapott és így újra elfogadta négy évre az elnöki tisztséget. Az újonnan elnökké választott í Jé'g f( J S&S'&K­ U­­ ' I 1 ;1 ’ 11 ^ Mihalackot a pártnezetőség teljes ha­talommal ruházta fel s ennek értelmé­ben joga van ahhoz is, hogy ha akar­ja, megszüntesse a pártban az eddigi tartományi rendszert, mely a pártegy-

Next