Magyar Lapok, 1937. április-június (6. évfolyam, 61-118. szám)
1937-05-05 / 77. szám
Miklat osztrák szövetségi elnök látogatása amagyar fővárosban Fejedelmi pompával fogadták Miklóst Budapesten. -— Horthy kormányzó és Mildas beszéde a két ország egymásrauiaii~ sagaroi a WrnmUim Bűdapestről jelentik: Hétfőn délelőtt meg ér- xezett Budapestre Mikias osztrák szövetségi elnök és felesége Schuschnigg kancellár és Schmidt államtitkár kíséretében. Az osztrák vendégeket már a hegyeshalomi határállomásnál magyar fogadó bizottság üdvözölte. Délelőtt fél 11 órakor futott be a vonat Budapestre. A pályaudvaron Mikias osztrák elnök és Horthy magyar kormányzó melegen üdvözölték egymást. Hasonló bensőséges volt az üdvözlés a magyar és az osztrák államfők feleségei között. Mikias szövetségi elnök ellépett a diszszázad előtt. A In- bőgős és virágdíszbe öltözött pályaudvar környékét megtöltő tízezres tömeg hatalmas éljenzéssel üdvözölte az osztrák vendégeket, akik a varba hajtattak. A Mussolini-téren Szendy főpolgármester magyar nyelven üdvözölte Mikias elnököt, majd átnyújtotta a főváros színeivel díszített és kutyabőrre irt iratot, Nemzeti ruhába öltözött fiatal leányok pedig fehér rózsacsokrot nyújtottak át az elnök feleségének. A Halász-bástyán ötezer iskolás gyermek lelkes éljenzése fogadta Ausztria államfőjét s feleségét, akiket a Szent Győrgy-téren négyszáztagu Gyöngyös-bokréta köszöntött. Mikias szövetségi elnök egynegyed 1 órakor megkoszorúzta a Hősök emlékművét. Horthy Miklós kormányzó fél 1 órakor Schuschniggot, háromnegyed i órakor pedig Schmidt államtitkárt fogadta. Horthy kormányzó és felesége családi villásreggelit adott Mikias elnök és félesége, tiszteletére. Az ebéden ifjabb Horthy Miklós és Horthy István is jelen volt. Ugyanebben az időben Darányi miniszterelnök és felesége Schuschnigg és Schmidt tiszteletére adott villásreggelit. Schuschnigg és Schmidt a viLlásreggeli után Kánya külügyminiszternél és Serédí hercegprímásnál adták le névjegyüket. Darányi és Kánya délután tisztelegtek Mikiás elnöknél. Az osztrák szövetségi elnök Darányi miniszterelnöknek átnyújtotta a legmagasabb osztrák kitüntetést, az osztrák Sas-rend sassal díszített nagykeresztjét. Darányi miniszterelnök felesége feliratkozott Mikias elnöknél, Miklasné a látogatást névjeggyel viszonozta. Mikias elnök látogatást tett Serédi hercegprímásnál és átnyújtotta neki a Sas-rend nagykeresztjét. A hercegprímás egy órával később viszonozta a látogatást. ÜNNEPI DISZEBÉD A KIRÁLYI PALOTÁBAN Horthy kormányzó és felesége 8 óra 15 perckor a királyi vár fehér márvány termében diszebédet adott az osztrák szövetségi elnök és felesége tiszteletére. A Várpalota udvara fényárban úszott. A fogadásra. hivott előkelőségek autói diszruhás lovas rendőrök sorfala között gördült a Várpalota diplomáciai bejárója elé. A vendégek a Habsburg* teremben gyülekeztek, ahoi Vértess y Sándor kabinetirodái főnök és felesége üdvözölték őket. Amikor már a meghívottak együtt voltak, belépett a terembe a kormányzó és felesége Mikias elnök és felesége társaságában. A vendégek mély meghajlással üdvözölték a két államfőt, majd átmentek a márványterembe, ahol megkezdődött a diszebéd. A virágdíszben pompázó asztalnál libériáé inasok szolgáltak fel. Az ebéd alatt Figedy Sándor karmester vezetésével az első honvédgyalogezred és Pertis Jenő cigányzenekara felváltva hangversenyezett. Az ebéden résztvett a diplomáciai kar valamennyi tagja is. Horthy Miklós kormányzó pohárköszöntőjében többek között a következőket mondotta: — őszinte örömmel mondok önnek Szövetségi Elnök Ur és feleségének a "magyar nemzet nevében is legszivélyesebb istenhozot- tat. Az Ön személyében Szövetségi Elnök Ur, a velünk szomszédos Ausztria képviselőjét üdvözlöm, mely ország nemcsak földrajzi vélet- lentség következtében áll hozzánk közel, hanem az évszázados- közös történelem s a 'szellemi és gadasági kapcsolatok következtében le. A sok nemzedékre visszamenő sorsközösség a két nép számára lehetővé tette, hogy átörökítse és megtartsa azokat a nemes hagyományokat, amelyék képessé teszik őket arra, hogy becsülettel állják helyüket a létért folytatott súlyos harcban. Niklas elnök A kormányzó felköszöntőjére Mikias elnök a következő beszédet mondotta: — Főmé! tósági i Kormányzó Ur! A szívélyes istenhozott meleg i szavai, melyeket Főméltóságod a nemes magyar nemzet nevében hozzám intézett, nagyon jólestek szivemnek, éppúgy, mint az a felülmúl,hatatlanul szívélyes fogadtatás. Teljes mértékben tudatában vagyok annak, hogy az ön üdvözlete elsősorban Ausztria képviselőjének szól, amelyet évszázadok történelme és sorsközössége régi kulturális kapcsolatok s az érdekei természetadta Indul st gyermek Irta: Ormos Gerő A betyár mindenit, de elálmositja az embert a tüzelő nap, vasárnap délután! Persze ilyenkor teles'Ziedi a hasát mindenki, nagyokat nyújtózik után» s legjobb szeretne elheverni valahol a kertben, vagy a boglya tövin, a mezőn. Ezek is i'tt, úgy. lerakodtak, hogy estig fel se kelnek tán. A vénas&zony csak a padkára kutyorodott nagy- komótoean s morzsolgatja zörgő rózsafűzárjét még zörgőbb perkálkötényén. Az ilyen öregasszonyt mér a sok imádság altatja el legjobban. Akkor legalább szépet álmodik s boldogan ébred. Az öregember már máshogyan van a pihenéssel. Ö is ott ül a párja mellett s másik párja, a sízor- tyoigó, rágottvégü pipa ott lóg a fogai között. Neki az tetszik a legjobban, hogy nézi a kék füstöt, amint ktpüffen a fogatlan szájából s viszi a gyenge szellő az asszony felé. De aztán ezentúl nem is tesznek mást. Csak ülnek. Egyik imádkozik, másik füstöl. így pihennek, A fiuk meg amott hever a fűben e.gv fa alatt. Van már harminc esztendős, égettképű és cigarettát szí. Magasodorta, nehéz cigarettát. S hallgatnak. Ődatúl a kertben valahol sármány nótázgat s itt a fejük felett amolyan kócos veréb csereg a legyek körül. A levegő pedig oly nehéz, tüzes, hogy egyszerre kiszárítja a torkot. Arrébb az úton surhankó gyerek verte fel a port s most elterpeszkedik a felhője fölöttük. Azt mondja egyszeresük az öregember: — E se vigyázna az úton ... Mekkora port csapott. Fia csak néz a ház fölött a semmibe s rámondja csendesen: — Gyerek. Futkos. Fiatal. S az öreg megtoldja: — Akár egy csikó. — Az. Ilyenformán megnyugodva, megint csak néznek. Tudja Isten, tán semmit se néznek s mégis mindent látnak, fezen látják a házat, a fákat, a fődelket, az eget. S mindenki máshogyan látja: kinek mennyi idősek a szemei, aszerint. Egyik csak a nyugalmat pislogja, a fákat, amint állanak, beleszúrva fejüket a melegbe, a másik a madarakat a fáikon, amint flzködnek sípolva s elkapják egymás fejecsúcsán a tollat. Aszerint beszélnek Is, ahogy gondolkoznak. Az öregember kimotyog féfezájjal a pipája mellett. — Hogy égnek ezek a fák... Az öregasszony utána betűzgeti elbillent fejjel: — Égnek ... De a. fiuk felkönyököl a fűvön, felmosolyog a fára s azt mondja vidáman: — Fene jó dóguk van ezeknek a madaraknak ! Hallgatnak tovább. Az öregember lenéz a földre, a csizmája hegyére s azt gondolja, iszen jó dóguk van, jó, de azért az is elmúlik majd, héjába minden. Az asszony középtájra ér a rózsa- füzéren s nem is gondol másra, csak az imádságra. Fiuk pedig megpróbál a madarakkal fütyülni s néz fel a fára, szinte belefájdul a nyaka. Aztán odafent a házajtón kilép a fiatal- asszony, ennek a fiúnak az asszonya. Csattanó piros az arca, úgy tűnik, aludt egyet s most ébredt a nagy melegben. Oda is szól neki az ura nevetve: — No aluttál, Agnis? Az asszonyka mosolyog, nyújtózik nagyot, majd megreped rajta a ruha 3 felel: — Alutta.m: Jönne lefelé az üldögólökhöz, de odabent íelVI. évf., 77. szám. — Szerda, 1937. május 5. Ember küzdj és bizva bízzál! A világűrben sok milliárd hatalmas és rej-j telmes világ kering. Ott valahol egy kicsinyke] pont a mi napunk és mellette csak egy hajszál-1 nyira, csak néhány milliárd mérföldre: egy porszem, a föld és rajta az ember... Az ember apró és kicsinyes cselszövséeivel, büszkeségével, haragjával, irigységével, selymes, vagy rongyos] köntösével, nyomorával, vagy méltóságával — ro- j han, tipor, gázol, gyűlöl, szeret, kacag és sir. j Közijén nem veszi észre, hogy szervezete puszim, kopik, inig kínzó fájdalmak nem jelentkeznek. Nem túl enni, nem tud aludni, sédülések, gyomorfájások, lehangoltság, álmatlanság gyötrik... A világhírű amerikai Gastro D. gyógyszer valóságos áldás az emberiségre, mert a sympa- likus idegeken keresztül magát a betegség okát szünteti meg, gyomor-, máj-, epe- és vese-bajok eseteiben a legkitűnőbb eredményeket értek el vele és már rövid kúra után álmatlanságot, ideges fejfájást, étvágytalanságot is meggyógyítja. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy megrendelhető 135 lei utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában, Bueu- reijti, Calea Victoriei 124. Vállvetve, hűsége® bajtársként harcoltuk végig a világháborút. A legsúlyosabb megpróbáltatásokat szenvedtük át, de végül mégis megtaláltuk a fölemelkedés útját. Tekintetünket előre szegezve, a múlt tanúságaiból merítünk erőt ahhoz, hogy megoldjuk az idők szellemei által fölvetett kérdéseket és népeinket béké-j sebb és boldogabb jövő felé vezessük. A ma-h gyár állam békés fejlődésére irányuló politic] kájában fontos oszlop az olasz királysággal és] császársággal létesített megegyezés, mely a; római jegyzőkönyveikben jutott kifejezésre. Ez a megegyezés mér is örvendetes gyümölcsöket! hozott és fontos tényezője lesz a Duna-meden- céhen az újjáépítés jövőjének. A jobb jövő reményét, csillogtatja meg a német birodalomhoz való barátságos viszonyunk is. Legfőbb Óhajunk, hogy Magyarország és Ausztria barátf sága alapköve legyen a két ország békés fej-: lődésének. ön Szövetségi Elnök Ur egy alkalommal a következőkét mondotta: „Az olyan* népnek, mely megfeledkezik elődeinek nagy érdemeiről, nincs jövője.“ ‘Mi nem feledkezünk, meg erről. Poharamat a Szövetségi Elnök Ur és felesége egészségére, az osztrák szövetségi* állam virágzására ürítem, válaszbeszéde azonossága szorosan Magyarországhoz kapcsol) Nem véletlen hát, hogy első utam, melyet mint szövetségi elnök, külföldre teszek, éppen Magyarországra vezet, hogy nemcsak Főméltóságodnak és fertkölk hitvesének látogatását viszonozzam, hanem egyúttal kifejezésre juttassam az osztrák nép őszii'u és szívélyes érzelmeit a magyar nemzet iránt, melyet régtől fogva kipróbált barátság és somközöse,ég fűz Ausztriához. Nyújtson nekünk nyugalmat és legyen országaink, va'aI sir a gyerek. Kicsike méreg ugrál az asszonyka arcán s visszafordul a konyhának ... — Má megin... Megeszem eccer azt a rossz csontot. Az öregek is a gyerekről kezdenek beszélni. Azt mondja az öregasszony csak úgy csendeskén magának: — Elrontotta a kicsi hasát... A férfiak nem felelnék. Asszonyok dolgia az. ilyen, minek ártsák bele magukat. De odanéznek a ház felé, mert kijött megint a fiatalasszony. Hozza a veresképű gyereket a karján. Jön vele lefelé, a fa irányénak, ahol az ember hever. S beszél közben a gyereknek. — Te, te gonosz . . . elég legyen már a sírásból! Iezen má egészen megeszi a méreg ezt a, ezt; a . . . piciny bogaramat!... S leül vele az ember mellé, a fa alá. Ráülteti kéménysasofcnyás térdére, megfogja hóna alatt s híntáztatja. Kis időre megáll a,z öregasszony keze is az olvasón, s mosolyog üres szájával a gyerekre. A vénember pedig kiveszi szájából a pipát s félre-^ húzza a. bajszát. Ö is mosolyog: — Níd a ki6 huszár!... Hopp, hopp!... Valamennyien nevetnek. A gyerek szájából isi csengő nevetés fakad, picike gödrök húzódnak a gömbölyű arcára s körülnéz nagy szemekkel. Tetszik neki ez a ragyogó öröm. Aztán azt mondja mekiiveresedve az asz-i szónyka: — Nehéz vagy ám, csöppöm! S leemeli a térdéről. Csak lógatja kis ideig a 1 levegőben, a gyerek kövérke. ráncos lábai kapó- j lózna.k, vissza szeretne ülni, de az anyja leteszi aí fűre. Az öregek megsajnálják, mert már vonogatja,, apró eperszáját. Azt mondja az asszony: — Add ide, Ág,nie...