Magyar Lapok, 1937. július-szeptember (6. évfolyam, 119-196. szám)
1937-09-28 / 194. szám
l rendezett kisebbségi politikai és államalkotó tényezők A Duna megye kisebbségi politikájának kedvezőbb alakulásáról beszélt Hodzsa csehszlovák miniszterelnök Pozsonyban A kisantant nemzeti bankjainak kormányzói értekezletet tartanak Pozsonyból jelentik. Vasárnap nyitották imaeg, több mint ezer jogász részvételével, a jogászegyesület nagygyűlését. A nagygyűlésenHodzsa miniszterelnök is megjelent és beszédet mondott. Ennek során kitért, a kisebbségi kérdésre is és többek között a következőket mondotta: — Az építő kisebbségi politika éppígy, mint a jogegységesítési munka, nem cseh különlegesség. Ezek olyan feladatok, melyekkel majdnem valamennyi állam, különösen pedig a Kisantant államainak keretében találkozunk. A kisebbségi politikának a Duna völgyében megvan a maga hatása. Egész Európa, közvéleménye tanúja volt annak, hogyan fejtették, ki hatásukat a dunai államokban egyes nem egészen átgondolt jelszavak. Így meg fogják érteni azokat a politikai és lélektani nehézségeket is, amelyek a kisebbségi politika egészséges fejlődésének útjában állanak. Most majdnem mindenütt örömmel állapíthatjuk meg a Duna völgyében a kisebbségi politikára irányuló nézetek kedvező alakulását. Különösen áll ez a Kisantant államaira, ott is, ahol eddig főként és néhány tárgyilagos okból a kisebbségi politika nem ért el fölmutatható eredményt. Ez a körülmény nem az általános politikai helyzet javulásának tudható be, hanem annak a ténynek köszönhető, hogy a dunai államok belsőleg már eléggé megerősödtek, kifejlődtek és ma már nemcsak formai kötelezettségeket vállalhatnak, hanem a lojális megértés és együttműködés irányában tett intézkedésekkel is szabályozhatják a kisebbségi kérdést. Örömmel állapítom meg, hogy Magyarországon már júliusban a belügyminiszter nyilatkozatot tett, melynek egy mondatát szó szerint idézek: „Kisebbségi politikánk alapelve, hogy Magyarország német, vagy más anyanyelvű állampolgárait legalább olyan kedvező bánásmódban akarjuk részesíteni, amint kívánjuk, hogy a más államban élő magyar kisebbségek hasonló bánásmódban részesüljenek.“ Felszólalásomban — fejezte be beszédét Hodzsa, — nem mehettem el szó nélkül a kisebbségi kérdés mellett, mert a rendezett kisebbségi politika fontos államalkotó tényező s nemcsak a politikai, hanem az erkölcsi erő bizonyítéka és egyben értéke annak az államnak, amely ezt becsületesen végrehajtja. Bucuresti. Saját tud. A ksántán-államok bankkormányzódnak negyedik értekezletére vasárnap délelőtt Bucurestibe érkezett Milan Radosavljevics, a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzója, aki a következő nyilatkozatot tette: — Értekezletünk célja a monetáris láthatár tisztázása. Megvizsgáljuk azokat a pénzpolitikai eseményeket, amelyek az utóbbi időben Európában és másutt történtek. Le fogjuk szögezni a mi álláspontunkat és megállapítjuk azokat a módozatokat, amelyek megfelelőek arra, hogy az adott helyzethez alkalmazkodjunk. Már az előző értekezleteink is szép eredményeket mutattak fel, most igyekezni fogunk olyan fizetési rendszert létesíteni, amely országaink között még jobban elősegítheti a csereforgalmat. Természetesen nagy nehézségek állanak utunkban. Külön-külön tanulmányoztuk, hogy a közöttünk fennálló egyezmények hogyan váltak be s ezen tanulmányok megállapításai alapján fogunk új megoldásokat keresni. Minden bizalmunk megvan az országaink közötti kapcsolatok további fejlődése iránt. Ta-ä postaid plätitä in aprobärfl Dir. Gen. PTT 'S WB* HUNGÁRIA Egyetemi Könyvtár Főszerkesztő és a szerkesztésért felelős: de Paál Árpád KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP VI. évfolyam, 194 (1636) szám * Kedd, 1937 szeptember 28 BUDAPL Főmunkatárs dr Gyárfás Elemér Mian Pilisi beszédet mondott a kormány célkitűzéseinek megvalósításáról Megállapította, hogy sikerült a román elemet a csatolt országrészekben nemzeti jogaikhoz jutatni Bucuresti. Saját tud. Brailában tegnap nagy ünnepségek keretében felavatták a Társadalombiztosító Intézet ottani új épületét és az állami kórházat. Az ünnepségen jelen volt a kormány több tagja s Dinu Bratianu pártelnök. Bratianu nyilatkozott a sajtónak a kormány terveinek megvalósításairól s többek között a következőket mondotta: — Megteremtettük a nemzeti egységet, nemcsak területileg, hanem a lelkekben is. A román elem jogaiba helyezése körül is nagy munkát végeztünk. A csatolt országrészeken, ahol a románság el volt nyomva, legalább is egyenlő helyzetet teremtettünk számára, a többi népelemekével, részint a bírtokreformmal, részint kulturális központok létesítésével, részint pedig az általános választójog bevezetésével, valamint a gazdasági intézmények serkentésével is. Ha ezekben az országrészekben az ipari és kereskedelmi vállalatokat kisebbségi népelemek létesítették s ha ezeknél egyes esetekben a román elemek nem érvényesülhettek, nem kell elsietnünk a helyzet orvoslását és megmérgeznünk a közgazdasági életet, mert könynyen alkalmazhatunk olyan gyógyszereket, amelyek romboló hatásúak lehetnek. Nem szabad ifjúságunkba belenevelni azt a felfogást, hogy minden őt illeti s hogy minden előkészület és munka nélkül bárki bármilyen állást elfoglalhat, csak azért, mert ő román. Ehelyett munkára kell serkenteni az ifjúságot és bizalmat kell önteni belé aziránt, hogy iparkodással célt érhet el. A mi pártunk, amely a „prin noi insine“ elv érvényre juttatását vívta ki, abban a tekintetben nem fogad el leckét senkitől sem. A társadalmi békesség pártja vagyunk, amely hivatva van arra, hogy összhangba hozza minden osztály és minden állampolgár érdekeit. — Nem üzenünk sem felekezeti, sem nemzeti háborút senkinek sem. Meg fogjuk óvni a haladás és a munka minden elemét az országban. Nem fogjuk gyöngíteni, hanem ellenkezőleg, meg fogjuk erősíteni mindazt, ami Románia gazdasági fegyverzetét jelenti, különösen dját viselve a román elemnek. Japán előrenyomulás a Sárga-folyó felé Újabb légitámadások Nanking ellen Sanghajból jelenítik. A japán csapatok Hopejfővárosának elfoglalása után folytatják az előnyomulást a Sárga folyó felé. Katonai körökben hangoztatják, hogy ezek a hadműveletek igen nagy fontosságúak. Paoting különben csaknem ellenállás nélkül került a japánok kezébe, mert a kínaiak a szocsiai vereség után célszerűbbnek találták a várost kiüríteni és a hegyekbe vonulni. A japán csapatok számolnak azzal, hogy a kínaiak Paotingtól délre mintegy nyolcvan kilométernyire újabb ellenállást fognak tanúsítani. A felderítő japán repülőgépek máris megállapították, hogy a kínaiak itt nagyobb állásokat építenek. A Huang-pu torkolatánál szombaton lefolyt ütközet, melyben a japán torpedórombolók és a kínai hadihajók álltak szemben egymással, a mikádó unokatestvére, Fusimi is megsebesült, aki egy torpedóraj parancsnoka. Fusimi nem engedte, hogy átszállítsák a kórházhajóra, hanem sebesülése után is hajóján maradt. Vasárnap hajnalban a japán repülők háromszor is bombázták Kantont. A bombázás megsemmisítette a Kanton—Hankau közti vasútvonalat azon a részen, ahol a vasútvonal elhagyja a várost. Újabb bombatámadást intéztek a japán repülők Nanking ellen is. A bombázás következtében rombadőlt a nankingi nagy rádióállomás, amely eddig a Kuomintang üzeneteit közvetítette a vidéki csoportokhoz