Magyar Lapok, 1937. július-szeptember (6. évfolyam, 119-196. szám)

1937-09-28 / 194. szám

l rendezett kisebbségi politika­i és államalkotó tényezők A Duna me­gye kisebbségi politikájának kedvezőbb alakulásáról beszélt Hodzsa csehszlovák miniszter­elnök Pozsonyban A kisantant nemzeti bankjainak kormányzói értekezletet tartanak Pozsonyból jelentik. Vasárnap nyitották imaeg, több mint ezer jogász részvételével, a jo­gászegyesület nagygyűlését. A nagygyűlésen­­Hodzsa miniszterelnök is megjelent és beszédet mondott. Ennek során kitért, a kisebbségi kér­désre is és többek között a következőket mon­dotta: — Az építő kisebbségi politika éppígy, mint a jogegységesítési munka, nem cseh kü­lönlegesség. Ezek olyan feladatok, melyekkel majdnem valamennyi állam, különösen pedig a Kisantant államainak keretében találkozunk. A kisebbségi politikának a Duna völgyében meg­van a maga hatása. Egész Európa, közvélemé­nye tanúja volt annak, hogyan fejtették,­ ki ha­tásukat a dunai államokban egyes nem egészen átgondolt jelszavak. Így meg fogják érteni azo­kat a politikai és lélektani nehézségeket is, ame­lyek a kisebbségi politika egészséges fejlődésé­nek útjában állanak. Most majdnem mindenütt örömmel állapíthatjuk meg a Duna völgyében a kisebbségi politikára irányuló nézetek ked­vező alakulását. Különösen áll ez a Kisantant államaira, ott is, ahol eddig főként és néhány tárgyilagos okból a kisebbségi politika nem ért el fölmutatható eredményt. Ez a körülmény nem az általános politikai helyzet javulásának tudható be, hanem annak a ténynek köszönhe­tő, hogy a dunai államok belsőleg már eléggé megerősödtek, kifejlődtek és ma már nemcsak formai kötelezettségeket vállalhatnak, hanem a lojális megértés és együttműködés irányában tett intézkedésekkel is szabályozhatják a kisebb­ségi kérdést. Örömmel állapítom meg, hogy Magyarországon már júliusban a belügymi­niszter nyilatkozatot tett, melynek egy monda­tát szó szerint idézek: „Kisebbségi politikánk alapelve, hogy Magyarország német, vagy más anyanyelvű állampolgárait legalább olyan ked­vező bánásmódban akarjuk részesíteni, amint kívánjuk, hogy a más államban élő magyar kisebbségek hasonló bánásmódban részesülje­nek.“ Felszólalásomban — fejezte be beszédét Hodzsa, — nem mehettem el szó nélkül a ki­sebbségi kérdés mellett, mert a rendezett ki­sebbségi politika fontos államalkotó tényező s nemcsak a politikai, hanem az erkölcsi erő bi­zonyítéka és egyben értéke annak az államnak, amely ezt becsületesen végrehajtja. Bucuresti. Saját tud. A k­­­sántán­­-államok bankkormányzódnak negyedik értekezletére vasárnap délelőtt Bucurestibe érkezett Milan Radosavljevics, a Jugoszláv Nemzeti Bank kor­mányzója, aki a következő nyilatkozatot tette: — Értekezletünk célja a monetáris látha­tár tisztázása. Megvizsgáljuk azokat a pénzpo­litikai eseményeket, amelyek az utóbbi időben Európában és másutt történtek. Le fogjuk szö­gezni a mi álláspontunkat és megállapítjuk azokat a módozatokat, amelyek megfelelőek ar­ra, hogy az adott helyzethez alkalmazkodjunk. Már az előző értekezleteink is szép eredménye­ket mutattak fel, most igyekezni fogunk olyan fizetési rendszert létesíteni, amely országaink között még jobban elősegítheti a csereforgal­mat.­­ Természetesen nagy nehézségek álla­nak utunkban. Külön-külön tanulmányoztuk, hogy a közöttünk fennálló egyezmények ho­gyan váltak be s ezen tanulmányok megállapí­tásai alapján fogunk új megoldásokat keresni. Minden bizalmunk megvan az országaink kö­zötti kapcsolatok további fejlődése iránt. Ta-ä postaid plätitä in aprobärfl Dir. Gen. PTT 'S WB* HUNGÁRIA Egyetemi Könyvtár Főszerkesztő és a szerkesztésért felelős: de Pa­ál Árpád KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP VI. évfolyam, 194 (1636) szám * Kedd, 1937 szeptember 28 BUDAPL Főmunkatárs­­ dr Gyárfás Elemér Mian­ Pilisi beszédet mondott a kormány célkitű­zéseinek megvalósításáról Megállapította, hogy sikerült a román elemet a csatolt orszá­g­részekben nemzeti jogaikhoz jutatni Bucuresti. Saját tud. Brailában tegnap nagy ünnepségek keretében felavatták a Tár­sadalombiztosító Intézet ottani új épületét és az állami kórházat. Az ünnepségen jelen volt a kormány több tagja s Dinu Bratianu párt­elnök. Bratianu nyilatkozott a sajtónak a kor­mány terveinek megvalósításairól s többek kö­zött a következőket mondotta: — Megteremtettük a nemzeti egységet, nemcsak területileg, hanem a lelkekben is. A román elem jogaiba helyezése körül is nagy munkát végeztünk. A csatolt országrészeken, ahol a románság el volt nyomva, legalább is egyenlő helyzetet teremtettünk számára, a többi népelemekével, részint a bírtokreformmal, ré­szint kulturális központok létesítésével, részint pedig az általános választójog bevezetésével, valamint a gazdasági intézmények serkentésé­vel is.­­ Ha ezekben az országrészekben az ipari és kereskedelmi vállalatokat kisebbségi nép­elemek létesítették s ha ezeknél egyes esetekben a román elemek nem érvényesülhettek, nem kell elsietnünk a helyzet orvoslását és meg­mérgeznünk a közgazdasági életet, mert köny­­nyen alkalmazhatunk olyan gyógyszereket, amelyek romboló hatásúak lehetnek. Nem szabad ifjúságunkba belenevelni azt a felfogást, hogy minden őt illeti s hogy minden előkészület és munka nélkül bárki bármilyen állást elfog­lalhat, csak azért, mert ő román. Ehelyett munkára kell serkenteni az ifjúságot és bizalmat kell önteni belé aziránt, hogy iparkodással célt érhet el. A mi pártunk, amely a „prin noi insine“ elv érvényre juttatását vívta ki, abban a tekintet­ben nem fogad el leckét senkitől sem. A társa­dalmi békesség pártja vagyunk, amely hivatva van arra, hogy összhangba hozza minden osz­tály és minden állampolgár érdekeit. — Nem üzenünk sem felekezeti, sem nem­zeti háborút senkinek sem. Meg fogjuk óvni a haladás és a munka minden elemét az ország­ban. Nem fogjuk gyöngíteni, hanem ellenkező­leg, meg fogjuk erősíteni mindazt, ami Romá­nia gazdasági fegyverzetét jelenti, különö­sen dj­át viselve a román elemnek. Japán előrenyomulás a Sárga-folyó felé Ú­jabb légitámadások Nanking ellen Sanghajból jelenítik. A japán csapatok Hopej­­fővárosának elfoglalása után folytatják az elő­­nyom­ulást a Sárga folyó felé. Katonai körökben hangoztatják, hogy ezek a hadműveletek igen nagy fontosságúak. Paoting különben csaknem el­lenállás nélkül került a japánok kezébe, mert a kínaiak a szocsiai vereség után célszerűbbnek találták a várost kiüríteni és a hegyekbe vonul­ni. A japán csapatok számolnak azzal, hogy a kínaiak Paotingtól délre mintegy nyolcvan kilo­méternyire újabb ellenállást fognak tanúsítani. A felderítő japán repülőgépek már­is megállapí­tották, hogy a kínaiak itt nagyobb állásokat épí­tenek. A Huang-pu torkolatánál szombaton le­folyt ütközet, melyben a japán torpedórombolók és a kínai hadihajók álltak szemben egymással, a mikádó unokatestvére, Fusimi is megsebesült, aki egy torpedóraj parancsnoka. Fusimi nem en­gedte, hogy átszállítsák a kórházhajóra, hanem sebesülése után is hajóján maradt. Vasárnap hajnalban a japán repülők három­szor is bombázták Kantont. A bombázás megsem­misítette a Kanton—Hankau közti vasútvonalat azon a részen, ahol a vasútvonal elhagyja a vá­rost. Újabb bombatámadást intéztek a japán re­pülők Nanking ellen is. A bombázás következté­ben rombadőlt a nankingi nagy rádióállomás, amely eddig a Kuomintang üzeneteit közvetítette a vidéki csoportokhoz

Next