Magyar Lapok, 1938. január-március (7. évfolyam, 273-72. szám)

1938-03-04 / 50. szám

VII. é­v., 50. sz. — Péntek, 1938. március 4. WamulAPOI A nagy szövői hazaárulás: per izgalmas drámája Huszonegy vádlottja van a bűnpernek — A vádlot­tak valamennyien megtört emberek benyomását keltik a főtárgyaláson. — Jagoda a volt GPU főnök teljesen megőszült. — Kresztenszky volt berlini szovjet nagykövet két órán keresztül állotta a keresztkér­dések pergőtüzét itt soha a GPU főnöke bevallotta, hogy Gorkijt a­­ parancsára gyilkolták meg Moszkvából jelentik. Szerdán kezdődött meg Moszkvában a Bokov, Buhharin és társai ellen trockista üzelmek miatt indított bűnper tárgyalása. A tárgyalótermet a GPU tisztviselői és ügynökei töltötték meg. Rajtuk kívül csak néhány külföldi diplomata és húsz külföldi újságíró volt jelen. A terem egyik részét függö­nyök takarják el. Azt hiszik, hogy a függönyök mögül szovjet­ hatalmasságok figyelik a tárgya­lás menetét. A VAD. A vádlottak valamennyien a megtört em­berek benyomását keltik. Különösen Rykov és Bucharin­ Jagoda, a volt GPU főnök teljesen megőszült. A vádat Visinszky főállamügyész képviseli. A vádirat szerint a 21 vádlott jobboldali és trockista­ összeesküvők megbízásából ellensé­ges állam javára kémkedtek, meg akarták dön­teni a szovjet­ rendszert, vissza akarták állítani a kapitalizmust és tartományokra akarták fel­darabolni a szovjet területet, hogy egyes tarto­mányokat ellenséges államok kezére játszanak. Egyes vádlottakról a vádirat azt is mondja, hogy annak idején a cári titkos rendőrség ügy­nökei és beugratói voltak Izgalmas jelenet a vádirat felolvasása után.­­ Először hang­zott el politikai töm­e­­rben: „Nem vagyok bűnös!“ A vádirat felolvasása után nem várt jele­net játszódott le a tárgyalóteremben. Az ilyen politikai tömegperek eddigi főtárgyalásain tudvalévően a vádlottak mindig magukra vál­lalták a legképtelenebb és legszörnyűbb váda­kat. Ezúttal is az történt, hogy húsz vádlott „töredelmesen beismerte“, hogy elkövette a vádiratban felsorolt­ hazaárulást, katonai kém­kedést, gyilkosságra való szövetkezést, stb. Éppen ezért a legnagyobb meglepetés erejével hatott, amikor a huszonegyedik vádlott, Kresz­tenszky volt berlini szovjet nagykövet, később helyettes külügyi népbiztos, a hozzáintézett kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, — ha­­lálsápadtan, de határozott, szilárd hangon így válaszolt: — Nem vagyok bűnös! Sohasem voltam terrorista és sohasem álltam összeköttetésben sem Trotkijjal, sem külföldi szervezetekkel! Kresztenszky szavaira a megdöbbenés mo­raja zúgott végig a termen. KRESZTENSZKY A KERESZTKÉRDÉSEK PERGŐTÜZÉBEN Ulrich elnök és Visinszky főügyész rögtön a keresztkérdések pergőtüze alá vették és két óra hosszat vallatták Kresztenszkyt, amig vég­re annyit ,.beismerte, hogy régebben valóban rokonszenvezett a trockista mozgalommal. Más bűnt azonban nem volt hajlandó magára vál­lalni, sőt a vallatás során egyre izgatottabban védekezett. Egymásután szembesítették vádlott társaival. Beszanov, a berlini orosz kereskedel­mi képviselet volt vezetője szemébe mondotta a vádlottnak, hogy összeköttetésben állott Trockijjal és idegen ország kémszervezetével. Kresztenszky magából kikelve kiáltotta Be­szanov felé: — Hazudik! Hazudik! Ulrich elnök erre megkérdezte, hogy ak­kor miért ismerte be a vizsgálat során bűnös­ségét. A vádirat ugyanis teljes egészében Kresztenszky „beismerő vallomására“ épült fel és mindenütt arra hivatkozik TERROR! Kreszenszky: Amit akkor mondottam, azt nem a saját akaratomból tettem! Olyan ször­nyű terror alatt állottam, hogy céltalan lett volna minden ellenkezés. Ha ártatlanságomat hangoztattam volna, semmit sem értem volna vele. Azért tettem beismerő vallomást, hogy most a nyilvánosság előtt mindent visszavon­­jak! Beszanov vallomásában azt állítja, hogy Trockij volt az értelmi szerzője Gorkij meg­gyilkolásának is. A vádlottak padján ülő há­rom orvos tette el Gorkijt láb alól, Trockij pa­rancsára. Trockij azzal indokolta parancsát, hogy Gorkij már túlságosan népszerű . .. Rakovszkij volt párizsi, majd londoni nagykövet és Rosengold, volt kereskedelmi népbiztos azt vallották, hogy külföldi szerve­zettől kaptak pénzt. Jagoda, a volt GPU főnök azt vallotta, hogy Gorkijt az ő parancsára gyilkolták meg. Ezenkívül több, más politikai gyilkosságot is beismert. TILTAKOZIK A FRANCIA SAJTÓ. Párizsból jelentik: A francia lapok élesen tiltakoznak az újabb moszkvai per ellen, mely még baloldali körökben is visszatetszést szül. A „Temps“, mely a külügyi kormány félhiva­talos szócsövének tekinthető, megállapítja, hogy csak most látszik meg igazán, milyen mélységes szakadék tátong a nyugati demokrá­cia és a szovjet­ rendszer között. Leszögezi a lap, hogy ha a szovjet­ kormány tovább foly­tatja jelenlegi eljárását, az bel- és külpolitikai­lag súlyos visszahatást fog kelteni. A NÉMET ÜGYVIVŐ PANASZA A KÜLÜGYI NÉPBIZTOSSÁGNÁL. Moszkvából jelentik. A német ügyvivő szerdán ismét panaszt tett a külügyi népbiztos­ságnál a szovjet területen működő német kon­zulátusoknak okozott kellemetlenkedések miatt. Ugyanakkor közölte a német birodalmi kormánynak azt a kívánságát, hogy a szovjet zárassa be a hamburgi és königsbergi szovjet konzulátusokat. Ennek ellenében Németország bezáratja a kiewi német főkonzulátust és a novoszibirszki konzulátust. A MÁSODIK ÉS SZAKSZERVEZETI INTERNACIONÁLÉ IS TILTAKOZIK A MOSZKVAI PER ELLEN. Brüsszelből jelentik: A második interna­­cionálé és a szakszervezeti internacionálé elnö­kei az újabb moszkvai per ellen tiltakozó táv­iratot küldtek a szovjet­ kormánynak. Az ajtó előtt előbbi társam, a nyirkoskezű rosszérzés. — Hát itt végzem, ebben a csatornában, az a nagy darab ember csak egy picit lök rajtam, aztán egy loccsanás, talán kiáltok — talán nem, dehát olyan mindegy. Ilyesféléket gondoltam akkor. — Merre megyünk? — kérdezte. Aztán nem várva választ, folytatta: — menjünk itt a víz mellett, erre rövidebb az út... — ... a másvilágra — gondoltam, de hango­san csak ennyit mondtam: — Mindegy, mehetünk erre is. Elindultunk. Péter erősen köszörülte a torkát, egyked­vűen lépkedtem mellette, számolgattam a lépé­seket és közben hallatlan vibrálással futkostak bennem a gondolatok. — Menekülni, menekülni — kopogtak oda­benn az idegek. — Beszélni, beszélni — súgta az értelem, — beszélni, hogy ne jusson szóhoz. — Ugy­e szégyenli magát, Péter? Ilyen he­lyen látom már megint, hát nem volt még elég ebből a társaságból, nem undorodik attól a fé­szektől, azoktól a kollegáktól, attól a rengeteg szennytől, mocsoktól, amelybe beleragad, ha ottmarad, — hát élet ez, Péter? Hol fogja vé­gezni, ha nem akar rálépni az egyenes útra? Hol? Megmondjam? Szemrehányó, csendesen induló szavam fel­csapott és a szigorú biró jövőbelátó hangjává erősödött: , — Itt a dock vizében, valami verekedés után, vagy egy mámoros éjszakán a vizbe akar nyúlni a csillagokért, — oda nézzen le... papír, fa­darab, üres kannák, felpuffadt macskák, patká­nyok... — ott akarja végezni? — ... de én nem ... — ... mit nem, mit akar mondani, mit mondhat? Ember, hát nem akar megérteni? Hát nemcsak csökönyös, hanem rosszindulatú is? Engedné, hogy a butaság kézenfogja és azt mondja magának, az erős, értelmes embernek: — erre! — és akkor maga megy... menne arra, am erre vezetik. Nem akarja meglátni az én ki­nyújtott kezemet? Ömlött belőlem a szó. Az izgalom ékes­szólóvá tett. Messze kanyarodtunk a víztől, az egyik távoli lámpa fényében rendőrsisak villant, autódudálás, villamoscsilingelés szűrődött felénk és én bennem ujjongva, diadalmasan zendült meg a szó: — Élek! Itt vagyok a város szélén, emberek között élek! Élek! Péter lehajtott fejjel jött mellettem, valamit motyogott: — ... majd elmegyek, délre, ahol nincs köd és eső, amerre jobbak az emberek, ahol nincs piszkos csatorna és patkányok sincsenek ... meg­ígérem, hogy elmegyek. Mikor a Maashaven 20. előtt megálltunk és megrántottam a csengő húzóját, vígan csilingelő kis harang hirdette, hogy megérkeztem. — Ha kezet adna, akkor tudnám, hogy nem haragszik rám, — kérlelt a nyitó kapu előtt. Kinyújtott jobbkezem belesimult a hatalmas durva férfimarokba és mikor visszahúztam, arasznyi csukott bicska lapult benne. — Ezt emlékbe adom — mormogta felém. Pedig talán nem is annak szánta?! 3 Népszerű egészségügyi előadások A tartalomból: A tisztaság. — Ált. termé­szettud. alapismeretek. — Táplálkozás. — Tüdővész. — Anya- és csecsemőbetegségek. Alkoholizmus stb. Irta: Dr Váradi Sándor. — Ara: 95. Megrendelhető könyvosztályunknál.

Next