Magyar Lapok, 1938. április-június (7. évfolyam, 73-140. szám)

1938-04-01 / 73. szám

-■WYIIV" Prin redactor și redactor responsabil: dr Padi Árpád Vff. — 73 (1787) Oradea, 1938. apr. 1 Az építő munka kormánya Nagyfontosságú rendel­etek életbeléptetésével kezdte meg működését a második Miron Cri­stea kormány.­­ Kinevez­ték az átszervezett koronatanács tag­jait Miron Cristea patriarcha szerdán benyújtotta lemondását, de nem valamely politikai vagy gazdasági nehézség okából, hanem ellenkezőleg: a bizalom és nyugalom legzavartalanabb légköré­ben. Az a kormány ugyanis az ország előbbi politikai életének legkiválóbb vezéralakjaiból éppen azért alakult, hogy a pártpolitikai megosztottságból való kivezetésre módot adjon, s az ország közéletének új alapot adjon, így jött létre az új alkotmány, s az új alkotmány szerinti országkor­mányzás első évi költségvetése. Ekként a megalapozó munka elvégeztetvén, most már a pártpoli­tikától mentes új országhelyzet állott elő, melyben a kormány a részletes építő munkába kezdhet bele. Ennek a korszak­alapításnak és új fordulatnak a nyugodt önbizalmú bejelentése volt a pát­­riárcha-miniszterelnök részéről, hogy most már nincs szükség többé a nagy politikai személyiségek közvetlen kormányzati tevékenységére, hanem megalakulhat az új alkotmány gyakorlati kérést- kivitelének a kormánya. Így jött létre ugyancsak Miron Christea patriarcha vezetésével az új kormány, mely szerves folytatása az alkotmányalapító kormánynak, s ennek mintegy szimbolikus kifejezése, hogy az új kormány élén is a pátriárcha maradt. Az eskü letétele alkalmával a patriarcha-miniszterelnök vá­zolta azokat a szép irányelveket, melyek a kormányt vezetni fogják. Az egységessé tett román po­litika új útjait azok a kiáltványok szabják meg, melyeket az új alkotmány kihirdetésekor őfel­sége és az akkori kormány intézett az ország népéhez. Belső béke és nyugalom, minden termelési osztály normális fejlődése, az alkotó értékek természetes kiválasztása és irányítóvá tétele, az erköl­csösség szellemének elültetése, vagyis összefoglalóan mondva: a rend és a becsület. — Íme a kormányzat szellemének legfőbb meghatározói és legjellemzőbb vonásai. Az a királyi beszéd, ami­ért új kormány eskütételekor szerdán este elhangzott, ismét teljes nagyságában mutatja ki őfelsége emelkedett gondolkozását. Kihangsúlyozta, hogy az eddigi pártpolitikai kormányzati rend­szerek ideje elmúlt, s az új kormánynak nem olyan politikai feladatai vannak, mint az eddigiek­nek, hanem az összhangot kell megteremtenie a belső megszilárdulás érdekében, s az ország min­den rétegének összhangja és kiegyenlítő összefoglalása végett. Az új kormány hivatalbalépéséről szóló kiáltvány is ennek a nagy alapeszmének a rész­letesebb kifejtése. Ez a kiáltvány jelenti ki, hogy az „építő munka kormánya" alakult meg, s hogy ebben különösen erős szerepe lesz az ifjabb nemzedél­nek, a pártpolitikától mentesített szakértelemnek és áttekintő képességnek. Ilyen szempontból való rátermettségükről az új kormány tagjai nem ismeretlenek az ország közönsége előtt, hanem nevük is bizalmat keltő, hogy a nekik osztott ügykörökben a király és a nép kezdeményezéseit és kívánalmait szerencsésen és min­denki megelégedésére fogják megvalósítani. Úgy az ország, mint a külföld előtt még inkább emeli az új kormányzati rendszer tekintélyét az a koronatanács, mely a szak­kormány mögött mintegy magasabb kormányként szerveződött a velt állam­miniszterekből, köztük Románia sok tör­­ténelemformáló és hírneves államférfiéból Az így létesült kormányzatban tehát az ifjabb és idő­sebb nemzedék vezető tagjai úgy csoportosulnak, hogy korábbi pártpolitikai különbségeikből mintegy kiemelkednek, s valami magasabb síkra állítva, példát adnak az ország egész közön­ségének az alkotó összetartásra, ami legjobban biztosítja úgy az ország külső határait, mint annak belső rendjét. Ugyancsak mély hatást kelthet az ország lakosságában az a királyi rendelet, mely a régi értelmű politikai pártok feloszlatására vonatkozik, illetve azok működését felfüggeszti, hogy majd az új alkotmány szerinti politikára történhessék az átcsoportosulás. Nem az ország népének és né­­peinek helyes politikai tevékenységét szünteti meg ez a királyi rendelet, hanem csak azokat az el­fajult pártoskodásokat, amelyek csupán öiszevonást, széthúzást, személyeskedő harcokat keltettek, s a politikai testületekben úrrá tették az elválasztó szenvedélyeket és a pártokhoz tartó­zás kereteiben még az tűző magánérdekek kölcsönös védelmét, vagyis a korrupciót is felburjánoz­­tatták. Az új alkotmány az alkotó foglalkozások rendjének, a földműves és munkás rétegek köz­akaratának közvetlen lefolyását biztosítja a köz­­igyek vezetésében. Nem egy-egy párt célja, ha­nem a termelő munka érdeke és összhangja lesz az irányadó az ország közélete iránti gondban és tevékenységben, vagyis az igazi és nemes értelmű politikában. Ilyen értelmű politikára kell át­szerelni az együttműködéseket, s ilyen átalakulásra módot is fog nyújtani az a törvény, melyet az eddigi politikai testületek feloszlatásáról szóló királyi rendelet kilátásba helyez. Bizonyára módot fog nyújtani az új rendelet arra is, hogy az ország kisebbségi népei a ma­guk összes közérdekes képviseletére a maguk szaktestü­letét megalkothassák, s így az ország igazi és nemes értelmű politikájában maguk is részt vehessenek. A magyarság pártja eddig is olyan nép­­társadalmi összefoglalás volt, amely távol állott a hatalomért való­ érdekharcok vetélkedéseitől. Bí­zunk benne, hogy mikor az ország az eddigi pártpolitizálások gyötrelméből valami magasabb po­­litikai síkra emelkedik, akkor a magyarság néptársadalmi összefoglalása is jelentős szerepet kap­hat a magasabb síkról áttekintő országos politikában Ebben a bizalomben a magyar kisebbségi nép is csak üdvözölni tudja a régi értelmű pártok feloszlatását, s a politikai pártoktól mentes országban a maga javára is boldogulást remél Ilyen érzésekkel köszönti az építő munka kor­mányát Az új kormány este hat órakor a királyi palotába ment, ahol letették az esküt az ural­kodó kezébe. A MINISZTERELNÖK ÜDVÖZLŐ BESZÉDE A KIRÁLYHOZ Az eskütétel után dr Miron Cristea pátriár­ka, miniszterelnök a következő beszédet intézte az uralkodóhoz: — Síre! Az új kormány let­ette az esküt. Mi, a régiek, akik a lemondott kormányból léptünk az új kormányba, mély tisztelettel kö­szönik Felségednek, hogy megújította a magas bizalmat, amelyet velünk szemben nyilvánít. Az újak az őszinte lojalitás érzéseivel köszönik a magas kitüntetést, hogy Felséged hozzájárult a kormányba való belépésükhöz. Valamennyien ígérjük, hogy Felséged által az 1908 február 10-én a néphez intézett, alaposan átgondolt pro­klamáció szellemében fogunk kormányozni és a csekélységem általi elnökölt első kormány február 11-iki manifesztumában foglalt elvek alapján.­­ Rövid időn belül az a tiszta gondolat fog vezetni bennünket, hogy helyrehoztunk minden rosszat, minden, az államéletben je­lentkező fogyatkozást, a lehetőség szerint elhá­rítva az útból a felmerülő akadályokat és esz­közeinkhez és munkaerőnkhöz mérten egyen­getni az utat aziránt, hogy naponta haladjunk egy-egy lépést az ország megerősítése és a pol­gárok megelégedettsége irányában. — Különösképpen Felséged direktíváit, rit­ka lelkiismeretessége és fáradhatatlan munká­ban való példaadása fog vezetni bennünket és mindazokat, akik az ország szolgálatában áll­nak, sőt ezen túl, az ország összes polgárait is, attól az erőteljes sugalattól vezetve, hogy vala­mennyien szeretettel és lelkesedéssel sorakoz­zunk fel az ország felemelésének munkájában. — Kérem az Istent, hogy tartsa meg Fel­séged egészségét, energiáját, annyira becsült hozzáértést, ritka uralkodói kvalitásait, hogy nekünk és az eljövőknek jó vezetője legyen a­ hazafias kötelességek sikeres teljesítésében. A KIRÁLY VÁLASZA A miniszterelnök beszédére az uralkodó a következőkben válaszolt: — Magas őszentséged, uraim! Élénk örömmel üdvözlöm ezt az új kormányt, amely új ritmusban és új gondolattal lép ma küldetése teljesítésének útjára. Az új alkot­mány szilárd bázisán állva, önök hivatva vannak politikai funkciókat betölteni a szó régi értelmében, hanem hogy valamennyien egyazon eke elé állva új barázdát vágjanak e nemzet fejlődése és előrehaladása előtt. Meg vagyok győződve róla, hogy Önöket, bár­honnan is jönnének, ugyanazon szándékok vezetik és hogy a gondolat és a munka egy­sége tökéletes lesz ebben az új kormány­­alakulatban. — Eredményes munkát kívánva ezen a napon az ország érdekében, azt az óhajomat fejezem ki: úgy segítsen bennünket az Isten. A kormány kinevezése és hiivateliellépése Bucureşti. Saját tud. A kormány lemon­dása után a király újra Miron Cristea pátriár­kát bízta meg a kormány megalakításával, aki nyomban összeállította az új kormány listáját. Miniszterelnök: Miron Cristea. Földművelésügyi miniszter: Ionescu Sisesti T igazságügyminiszter: Iamandi. Pénzügyminiszter: Cancicov. Belügyminiszter: Calinescu. Munka- és közegészségügy: Ralea. Közlekedési és közmunkaügyi: Chelme-Ipar és kereskedelmi: Mitica Constand­­nescu. Légügy és tengerészet: Paul Teodorescu tábornok. Kü­lü­gy: Petrescu Comnen. Közoktatásügy: Colan cluji püspök. Nemzetvédelem: Argetoianu tábornok. Alminiszter: Glatz tábornok. Miniszterelnökségi alminiszter: Magureanu Külügyi alminiszter: Nae Popescu lelkész. Közoktatásügyi alminiszter: V. Toni, a tanítók szövetségének elnöke.

Next