Magyar Lapok, 1939. január-március (8. évfolyam, 1-68. szám)
1939-01-08 / 1. szám
Igazgató és felelősszerkesztő: dr Paál Árpád laptulajdonos: SZENT LÁSZLÓ NYOMDA R.-T. Törv. szám: Tr. B. 11/11. Jun. 1938. Főmunkatárs: dr Gyárfás Elemér II. Károly király és Mihály nagyvasa jelenlétében folyt le a hagyományos vízkereszti ünnepség Bucureşt. Saját tud. Vízkereszt ünnepét hagyományos fénnyel ülték meg a fővárosban. A mitropolia templomában folyt le az ünnepi istentisztelet, ahová délelőtt tíz óra előtt egymásután érkeztek meg a kormány tagjai, a királyi tanácsosok, Sidorovici őrnagy, Radulescu a Semmtőszék elnöke, a tábornoki kar és a külföldi katonai attasék és újságírók, akiket Titeanu hívott meg. Tíz órakor érkezett meg őfelsége az uralkodó, Mihály nagyvajda társaságában. A templomajtóban Miron Cristea patriarcha fogadta, kereszttel a kezében. A fényes istentisztelet után menet alakult, élén őfelségével. A menetl a térre vonult, hol az uralkodó a vízbe dobta a keresztet. A királyi udvar marsalli hivatala hivatalos közleményt adott ki, melynek értelmében őfelsége Károly király pénteken tizenegy órától féltizenkettőig, Mihály nagyvajda társaságában részt vett a vízkereszti ünnepségeken. Délután 3 órakor az Uralkodó a Mihály Viteazul kaszárnyába ment, ahol részt vett a karácsonyfa ünnepélyen, végignézte az előadást, majd ajándékokat osztott ki a tisztek között s az ezred parancsnokának beszédére mondott válaszában azt fejtette ki, a karácsonyi családi ünnep gondolatával kapcsolatban, hogy a hadsereg egyetlen nagy család, amelyben egyetlen szív kell, hogy dobogjon, egyetlen gond és szeretet a haza iránt, amelyet hivatottak vagyunk nehéz időkben megvédeni, egészen a legnagyobb áldozathozásig. Őfelsége II. Károly király délután 5 órakor Mihály nagy vajdával együtt a mogosoasai pályaudvarról erdélyi vadászatra indult. si munka újesztendeje Hála Istennek és a jóakaratú embereknek, kik az ország rendjének a felelős intézői, lapunk ismét a közönség elé léphet. Mégis új esztendő első napjaiban vagyunk, s így némi időszerűtlen, ha közönségünket ebből az alkalomból jókívánságainkkal üdvözöljük. Az újesztendei hangulatba tartozik, hogy jövőbenérzés vágya és gondja szabja meg az embereket, s a vágy és a gond birkózásából inkább a jó iránti várakozás érzése kerül ki győztesen. Senki se szeret lemondóan és csüggedten tekinteni a jövőbe, s mikor egy-egy évforduló magaslatára eljutottunk, inkább a föllélegző megkönnyebbülés fog el, semmint a további ismeretlenségek miatti szorongás. Az emberi érzéseknek ez az önkéntelen megnyilatkozása nagyi élettörvénynek a jele. Annak a kifejezése, hogy az emberi lét ugyan küzdésre van hívatva, diel a küzdések nyomán természetes következmény-ként kijárnak a munka eredményei. Egyetlen jó munka se maradhat, eredménytelenül. Mikor olvasóinkat új esztendő alkalmából üdvözöljük, legfőképpen ennek a jó munkának a lehetőségét kívánjuk a számukra. A családoban, az otthonban legyen meg a létfönntartás módjainak az a megszoottsága, amit a mindennapi kenyér bizonyossága jelent. Hogy ez a bizonyosság megmaradjon, avégett meg kell lennie a mindennapi munkakészségnek, s az ebben való szorgoskodásnak. A komoly, az igazi, a siránkozásban ki nem merülő munkaakaratnak lehetetlen munkát nem találnia, bármilyen szövevényes akadálytorlaszok mutatkoztak is éppen a világválság elmúlt években a munka területén. Nagy áramlatok feszültek egymással szembe, amelyek a gazdaságai élet ilyen vagy amolyan kisajátítását akarták végbe vinni, s evégett világra szóló különös eszmei harcokat is kezdettek, azokhoz táborokat toborzottak és az emberiséget az ellentétek arcvonalaiba osztották. De ez mind nem volt egyéb a valóságban, mint az igazi, a megszokott mindennapos munka kerülése. Ebből lett a munka válsága. Az új esztendőig azonban mintha befejeződött volna ez a válságos korszak. Mindenütt valami helyreigazodás állott elő, melyben az egyszerű munkaakarat a maga névtelenségével megtartotta a mindennapi kenyérért való küzdését, s a nagy eszmei áramlatokban való hányódás helyett egyszerűségekbe húzódott vis®saa. A föld, a műhely, a család, az otthon a maga csöndjében ott állott és ott kínálta a maga legszükségesebb munkáit. Nem voltak talán ezek a munkaalkalmak olyan fényes és hangos jövedelmekkel biztatók, mint a káprázatos konjunktúrák idején, nem voltak a könnyű vagyonszerzés csábító helyzetei. Azonban éppen azért, mert több és keservesebb küzdést kívántak meg, több és hasznosabb munkát idéztek elő az emberek mind nagyobb rétegében. És az eredmény sem maradt el, mert a tisztes szegénységnek biztosították a mindennapi kenyeret. Azonkívül általánossá tették a belátást, hogy a legszerényebb és legigénytelenebb munka is többet ér, mint bármiféle hangos eszmeáramlat harcának a sikere. Az államok élete is így vette át az emberek önsegítő munkájának a szervezését. Sőt a gazdasági élet fölött is megjelent az a tünemény, hogy nem az aranyérték a pénz igazi értéke, hanem az, hogy az illető ország,mennyi Nagyfontosságú tanácskozások a belügyminisztériumban a romániai népkisebbségek elrendezéséről Calinescu, Gafencu, Andrei miniszterek és Silviu Dragomir kisebbségügyi kormánybiztos megbeszélései. Wilfer József volt magyar képviselő hosszabb kihallgatása Calinescu belügyminiszternél Bucureşti. Saját tud. Megírták a lapok, hogy csütörtök délelőtt a belügyminisztériumban értekezlet volt, amelyen részt vettek A. Calinescu, Gr. Gafencu, P. Andrei és Silviu Dragomir. Az értekezlet a kisebbségi kérdést tárgyalta és több intézkedést határozott el. Ezzel kapcsolatiban tudósítónk a következőket jelenti: Ugyancsak csütörtökön délelőtt Armand C a- t i n e s c u belügyminiszter magához hivatta Wilfer József volt magyarpárti képviselőt, az erdélyi magyarság bucurești megbízottját, aki egyébként a közelmúltban hosszas és jelentős megbeszéléseket folytatott a romániai magyar kisebbség helyzetéről és kívánságairól Titeanu propagandaallminiszterrel és Gafencu külügyminiszterrel is. Wilter kihallgatását a belügyminiszternél különös jelentőségűvé teszi az a tény, hogy aznap, csütörtökön reggel jelent meg a Nemzeti Újjászületés Frontjának létesítéséről szóló törvény végrehajtási utasítása, amely a kisebbségek résztvételéről is intézkedik. Kérdést intéztünk Wilfer Józsefhez, hogy a kihallgatás során szóba került-e a Nemzeti Újjászületés Frontjába való beiratkozás kérdése, illetve a magyar kisebbség politikai jogainak gyakorlása ügye a front keretein belül? Wiler azt válaszolta, hogy erről még nem tett jelentést politikai barátainak, eredményeikről még nincs szó, még folyamatban vannak a tárgyalások, úgyhogy nem volna ildomos ezekről beszámolni. A megbeszélések azonban igen barátságos légkörben folytak és azok során Canescu belügyminiszter a magyar kisebbség iránt való megértő jóindulatáról tett tanúbizonyságot. Ennek a megértésnek és jóakaratnak egyik jele az, hogy a belügyminiszter Titeanu propagandaügyi alminiszterrel egyetértésben e tárgyalások alkalmával Willernek a „Magyar Lapok“-ra és „Néplap“-ra vonatkozóan előterjesztett kérését azonnal teljesítette és sürgönyileg intézkedett a felfüggesztő rendelkezés hatálytalanítása iránti. Wilfer József még annyit közölt munkatársunkkal a kihallgatással kapcsolatban, hogy a jövő hét folyamán több magyar politikus érkezik Bucureştibe a kormánnyal való tárgyalások lefolytatására. Mi hozzátehetjük ehhez, hogy kétségkívül a magyar kisebbségnek a Nemzeti Újjászületés Frontjában való elhelyezkedése lehetőségéről és módjáról lesz szó, ami annál jelentősebb, mert az új kormányzati rendszerben ez az egyetlen mód arra, hogy a magyar kisebbség politikai jogait gyakorolhassa. A NÉMET NÉPCSOPORT KÉPVISELŐI A BELÜGYMINISZTERNÉL Bucureşti. Saját tud. A kisebbségi tárgyalások során a németek képviselői szintén megjelentek Arman Calinescu belügyminiszternél és tárgyalást folytatnak a német népcsoportnak a Nemzeti Újjászületés Frontjában való elhelyezkedéséről