Magyar Lapok, 1939. április-június (8. évfolyam, 69-138. szám)
1939-04-01 / 69. szám
Oradea—Nagyvárad, 1939. április 1 — Szombat VIII. évfolyam, 69 (2064) szám. Főszerkesztő és szerkesztésért felelős: dr Paál Árpád BUDAPES, Ferenciek Laptulajdonos: SZENT LÁSZLÓ NYOMDA R.-T. Felelős Igazgató: FOLLMANN GÉZA Törvényszéki be). szám: Tr. B. 11/11. Jun. 1938. Főmunkatára: dr Gyárfás Elemér Az angol alsóházban hétfőn megkezdik a nagy külügyi vitát Chamberlain részletes beszámolót mond a négyhatalmi egyezmény ügyében folytatott diplomáciai tárgyalásokról Londonból jelentik. Az alsóház csütörtöki ülésén a kormányhoz több kérdést intéztek az angol külpolitikával összefüggő fordulatokról és találgatásokról. Egyik képviselő azt kérdezte, vajjon szándékában van-e a kormánynak, hogy úgy a domíniumokat, mint a gyarmatokat a Németországba való nyersanyagszállítástól visszatartsa? A kérdésre Chamberlain azt felelte, hogy egyáltalán nincs szó ilyesmiről. Adams munkáspárti képviselő azt kérdezte: végleg elejtette-e a kormány az általános hadkötelezettség eszméjét? Chamberlain így felelt: —■ Semmi sem végleges a világon. Az ülés további folyamán Chamberlain közölte, hogy április 3-án, hétfőn az időszerű külügyi kérdéseket a kormány az alsóház megvitatása alá bocsátja. Londonból jelentik. A Financial Times azt írja, hogy Franciaország, Anglia, Szovjet- Oroszország és Lengyelország között még folynak a diplomáciai tanácskozások. A lap hozzáteszi jelentéséhez, hogy Neville Chamberlain miniszterelnök az alsóház hétfői gyűlésén a tanácskozások eredményéről és kilátásairól részletes beszámolót fog mondani. A Romániával kötendő gazdasági egyezmény nagy békejelentőségéről volt szó a lordok házában. Londonból jelentik. A lordok házának legutóbbi gyűlésén Lord Semphill kijelentette, hogy legutóbbi romániai útján nagyon jól megismerte Romániát. Éppen ezért méltó módon tudja értékelni az angol kormánynak azt az elhatározását, hogy kiszélesíti kereskedelmi kapcsolatait Romániával. Azt javaslom — folytatta lord Semphill, — hogy a kormány ezt a szándékát minél hamarabb valósítsa meg és siettesse az angol kereskedelmi misszió romániai útját. Ennek a küldöttségnek széleskörű megbízatást kell adni és romániai útjuknak nemcsak tanulmányútnak kell lenni, hiszen Románia helyzetét már nagyon jól ismeri London. Ellenben meghatalmazást kell adni a küldöttségnek, hogy meg is köthesse Romániával a kereskedelmi egyezményt. Ennek az egyezménynek a megkötése nagyban hozzájárulna a helyzet tisztázásához és Európa békéjéhez. párizsi magánjelentése szerint az új román-francia kereskedelmi egyezmény előzetes aláírása már csütörtökön megtörtént. Az egyezmény 600 millió francia frank (közel két milliárd lej) tárgyértékű, időtartama pedig egy év. Az egyezmény szerint Románia 490.000 tonna benzint szállít Franciaországnak, amiből 90.000 tonnát egyenesen Algírba irányítanak, azután 50.000 tonna ásványolajat és 205.000 tonna világító petróleumot. Az egyezmény ezután eltörli a román kukoricára nézve a behozatali illetéket, ami 35 frank volt mázsánként. Franciaország 300.000 kvintal kukoricát fog bevinni Romániából. Csökkenni fog a fabeviteli illeték is. A román hányad 40.000 tonna lesz. Minden Franciaország számára eladott termelvény kifizetése szabad devizában történik. Ezzel szemben Románia behoz majd Franciaországból gépkocsikat és gépkocsialkatrészeket, motorokat, feldolgozott vasat és acélt, gyógyszerészeti cikkeket, gyapjút, pamutot, festékanyagokat és illandó olajokat, illatszerek gyártására. Pénteken délben megtörtént a román-francia kereskedelmi szerződés aláírása Termékeket és olajokat vásárol Romániától Franciaország ipari termékek ellenében. Bucureşti. Saját tud. Pénteken délben a külügyminisztériumban aláírták a román-francia kultúregyezményt. Román részről Gafencu külügyminiszter és Petre Andrei nemzetnevelésügyi miniszter írta alá, francia részről pedig Adrien Thierry bucureşti francia nagykövet. A „Timpul“ conform 157.012/1934 Minisztertanács volt Armand Calinescu elnökletével Aláírta a király a CFR önkormányzatáról szóló rendeletet Bucureşi. Saját tud. Csütörtök este hat órai kezdettel minisztertanács volt, Armand Calinescu miniszterelnök elnöklete alatt. A közölt értesülés mindössze annyit mond, hogy a minisztertanács folyóügyek elintézésével foglalkozott. Őfelsége csütörtökön aláírta a CFR önkormányzatát szabályozó új törvényrendeletet, melyet Ghelmegeanu miniszter terjesztett elő. Mussolini szombaton válaszol Daladiernak A témetek csak majd az olasz válasz után nyilatkoznak. Berlini politikai körök szerint a francia közhangulatot félrevezettek Rómából jelentik. Mussolini az eddigiek szerint szombaton tér vissza Kalábriából. Mussolini visszatértéig az olasz kormány hivatalosan nem foglal állást Daladier beszédével kapcsolatban. Úgy tudják, hogy Mussolini szombaton nagy beszédet mond és válaszol Daladiernek. Berlinből jelentik. A Havas távirati iroda jelentése szerint német politikai körök különös tartózkodással fogadták Daladier francia miniszterelnök beszédét. A beszéddel kapcsolatban egyetlen nyilatkozat sem hangzott el. Párizsból jelentik: A Le Temps teljes egészében boncolja és kommentálja Daladier miniszterelnök beszédét. Azt írja a lap, hogy Daladier beszéde nem jelenti azt, mintha Franciaország elzárkóznék minden eszmecsere elől. Sőt a beszéd megnyitja az utat, hogy a Mussolini és Laval között 1935. évi egyezményt fölelevenítsék és azt tovább fejlesszék. Természetes, ha ez a továbbfejlesztés csak a kölcsönösség szellemében történhetik, vagyis Franciaországnak minden új olasz követelés ellenében kellő ellenértéket kell kapnia. A külügyminisztériumhoz közelálló körökben az a nézet uralkodik, hogy Daladier beszéde elsősorban a francia-olasz kérdésre vonatkozik. Azért Olaszországé az első válasz joga. Egyébként az említett körök szerint Daladier beszédének német vonatkozású részlete nem hivatalos hang, hanem csak a félrevezetett francia közhangulat egyik tünete. A francia közvéleménynek nem volt pontos tájékozódása, hogy a cseh és morva területek német protektorátus alá vételét a helyi zavarok miatt kifáradt közönség kivánta s éppen, a felelős cseh vezetők kezdeményezték. A lap, mely a francia külügyminisztériumhoz is mindenkor közelálló orgánum, Daladier beszédének azt a részét is magyarázat alá veszi, mely baráti együttműködésre hívta föl a többi államokat. A Le Temps szerint ez a felhívás nem valamely ellenséges szövetkezés kezdeményezése a totális kormányrendszerű áramok ellen. Egyszerűen csak annak a magatartásnak a logikus következménye, hogy Franciaország nem akar háborút és ezért együttműködésre szólítja azokat az államokat, melyek egy akarattal a béke mellett vannak. A francia külügyi félhivatalos lap enyhítően magyarázza Daladier kijelentéseit